Elkezdődött a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa Budapesten

MTI/Soós Lajos

MTI/Soós Lajos

Megkezdődött kedden a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) 35. kongresszusa, amelyet az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan tartanak Budapesten.
A kongresszus megnyitóján Kovács Zoltán, a világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a rendezvényen 20 nap alatt hat nemzetközi konferenciát tartanak, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának kongresszusa az első ezek sorában.

Hozzátette: a kongresszus központi témája a vadgazdálkodás a 21. században, valamint az ember és a vadállomány együttélésének a kérdései. Ez utóbbi téma aktualitását mutatja, hogy egyre több vadon élő állat, róka, vaddisznó jelenik meg a nagyvárosokban is – tette hozzá.

A kormánybiztos kiemelte, hogy az eseményen a világ legjobb szakemberei osztják meg egymással tapasztalataikat, és ezeket a fórumnak köszönhetően később a gyakorlatban is hasznosítani lehet.
Csányi Sándor, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniójának (IUGB) elnöke elmondta, hogy az IUGB 35. kongresszusán több mint száz vadvilágkutató vesz részt mintegy 29 országból.
A kongresszuson a különböző országok szakértői a vadgazdálkodással, a mezőgazdasággal, a vadászattal, az urbanizációval, az ökoszisztémával és a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadvilág együttélésével kapcsolatos kutatásaikat mutatják be és ezekben a témákban műhelybeszélgetéseket is rendeznek.

Csányi Sándor kiemelte, hogy a konferencia a fiatal pályakezdő kutatók számára kiemelt fórumot biztosít az általuk végzett tudományos munka bemutatására.
Az eseményen George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti rendezvényen lehetőség nyílik a vadon élő állatok megóvásával, vadászatával, az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások megosztására.

Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a vadállomány megőrzendő kincs, de egyben megújuló természeti erőforrás is, ezért gazdálkodni kell vele.
“A kívánatos, szakszerű vadgazdálkodás viszont csak a környezetével harmonikus kapcsolatban álló vadállománnyal valósítható meg” – tette hozzá.

MTI/Soós Lajos

MTI/Soós Lajos

Elmondta, hogy a kongresszus kiváló fórumot kínál a vadon élő állatok kezelésével, megőrzésével, a mezőgazdasággal, erdészettel, vadászattal kapcsolatos kérdések áttekintésére, a csapdázással, az urbanizációval, az ökoszisztémával, a gazdasági fejlődéssel, valamint az ember és a vadon élő állatok együttélésével kapcsolatos kutatások bemutatására. Alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet a vadgazdálkodás kritikus kérdéseire és azonosítsa az aktuális kihívásokat és lehetőségeket.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt fél évszázadban az ökológiai gondolkodás és a fenntarthatóság szorosan összekapcsolódott a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel. “Az emberi fejlődés fenntarthatósága csak akkor valósítható meg, ha nem pusztítják azokat az ökoszisztémákat, amelyektől az emberek és a vadon élő állatok egyaránt függenek” – mondta.

“A biológiai sokféleség megőrzése óriási kihívás, ezért megalapozott tudásra és a vadon élő állatok között fennálló kölcsönhatások ismeretére van szükség” – jegyezte meg Kovács Ferenc.

Mint mondta, a konferencia nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bölcs hasznosítás szerint egy kisebb létszámú, de jobb minőségű, ivararányában, korszerkezetében helyreállított értékes vadállomány alakuljon ki, amely nem terheli túl a környezetét és az általa okozott konfliktusok száma még kezelhető. A 21. századi vadgazdálkodásnak ennek a kihívásnak kell megfelelnie.

(MTI)

 

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?