Az Agrárminisztérium célja, hogy az erdőgazdálkodás reális alternatívát jelentsen a gazdálkodók számára. Különösen fontos ez azokon a gyengébb minőségű területeken, ahol alacsony a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Az erdőtelepítésekre elérhető támogatások 2016. május 20. óta újra lehetőséget nyújtanak a gazdáknak, hogy az erdőtelepítések végrehajtásával a klímaváltozás hatásait mérséklő, a birtok szükségleteinek megfelelő mennyiségű fát is termelő, változatos agrár-környezetet hozzanak létre, és tartsanak fenn.
Az Agrárminisztérium népszerűsítő kampányokban hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási források igénybevételének lehetőségére, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Kézikönyv sorozat 2. és 3. kiadványával segíti a földhasználókat az országfásításban történő részvétel népszerűsítésére.
A rendszerváltozás óta az erdőtelepítésekben kiemelkedő szerep jutott a földhasználó gazdatársadalomnak, és az ő munkájukat segítő magánerdészeteknek, akik mintegy 200 ezer hektár új erdőt hoztak létre. A 2019/2020. évben mintegy 17.000 hektár erdőtelepítés és ipari célú faültetvény létrehozására nyújtottak be engedélykérelmet a Kormányhivatalok illetékes osztályaira.
Első éves erdőtelepítés Bács-Kiskun megyében
Az újabb telepítési hullámot a Kormány által meghirdetett „Erdősítés támogatása” című felhívás (VP5-8.1.1-16), az abban foglalt támogatási egységárak megemelése, és egyéb tényezők, például a gazdaságilag nem rentábilis mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek hasznosításának igénye tette népszerűvé. Már 5000 négyzetméter terület esetén érdemes belevágni, és a jó hír, hogy a pályázat 2021. december 31-ig még benyújtható!
Az alábbiakban az eddigi tapasztalataimmal és tanácsaimmal kívánom segíteni az újság olvasóit, kérdés–felelet formában.
Földhasználó vagyok, hogyan kezdjek neki az erdőtelepítésnek, fásításnak vagy ipari célú faültetvény létrehozásának? Mi a különbség az egyes lehetőségek között?
- Mindenkinek azt tanácsolom, hogy forduljon szakemberhez, keressen fel egy erdészeti szakirányítót!
Az erdészeti szakirányítók olyan, a Kormányhivatalok Erdészeti Osztályain bejegyzett erdész szakemberek, akik magánerdő-tulajdonosok erdőgazdálkodásának szakirányítását végzik. A szakirányítás elsősorban a szaktanácsadásra vonatkozik az erdőgazdálkodók gazdasági, pénzügyi döntési szabadságának teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ha nem ismerünk erdész szakembert, forduljunk a falugazdászunkhoz, aki segít keresni, vagy keressünk mi magunk az interneten pl. www.megosz.org.
- Mielőtt belevágunk a telepítésbe készítsünk pénzügyi tervet, számoljunk!
A VP pályázatokon elnyerhető összegek a megvalósítás után kifizetési kérelem formájában „hívhatóak le” a Magyar Államkincstártól, tehát a projektek utófinanszírozottak. A telepítések első kiviteli költségei hektáronként 500 ezer Ft – 1 millió Ft között is lehetnek. A támogatási összegek jogosultságainak ellenőrzése, így a támogatások utalása 0,5-1 évet is igénybe vehet. Nem mindegy tehát, hogy mikor jutunk a pénzünkhöz.
Az „Erdősítés támogatása” című felhívás (VP5-8.1.1-16) két célterületet támogat:
- Erdőtelepítés első kivitelének telepítési tevékenységét, és
- Ipari célú fás szárú ültetvény telepítését.
„Erdősítés támogatása” című felhívás erdősítésre vonatkozó egységárai alapján megállapíthatjuk, hogy most valóban megéri erdőt telepíteni (1. táblázat).
- táblázat: Támogatási egységárak (Ft/ha) erdőtelepítés esetén célállomány csoportonként forintban, 350 Ft/EUR árfolyam mellett
A táblázatban található támogatási egységárak különböző célállomány csoportonként és támogatási időszakonként tartalmazzák 1 ha-ra vonatkozóan, forintban az összegeket. Számításom során 350 Ft/EUR egységárral számoltam. Külön feltüntettem az alaptámogatás, mint önállóan támogatható tevékenység, a kötelezően, de önállóan nem támogatható és a választható, önállóan nem támogatható tevékenységeket, a teljesség igénye nélkül.
Minden földterület és annak támogathatósága más és más, ezért kell a pénzügyi tervezés során részletesen és mindenre kiterjedően megtervezni a tevékenységeket!
Mi a különbség az erdőtelepítés, fásítás, az ipari célú faültetvény vagy energetikai célú fás szárú ültetvény között? Melyiket válasszam?
Más-más a jogszabályi feltételeknek kell megfelelni a tervezés és engedélyeztetés, a létrehozás és fenntartás folyamán, valamint a pályázati támogatási összegek sem egyformák. Energetikai célú fás szárú ültetvények létrehozására jelenleg nincs VP pályázati lehetőség, bízunk benne, hogy újra megnyitják ezt a támogatási forrást is. A lényegi különbségeket a 2. táblázatban igyekeztem összefoglalni.
| Erdőtelepítés | Fásítás | Ipari célú faültetvény | Energetikai célú fás szárú ültetvények |
| Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartásba kerül | Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba | Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba | Országos Erdőállomány Adattárban nem kerül nyilvántartásba |
| Művelési ága erdő | Művelési ága fásítás | Művelési ága maradhat szántó, rét, legelő stb. | Művelési ága maradhat szántó, rét, legelő stb. |
| Az erdőtörvény hatálya alá tartozik. 2009. évi XXXVII. tv (Evt.) | Az erdőtörvény hatálya csak részben érvényes | Nem tartozik az erdőtörvény hatálya alá | Nem tartozik az erdőtörvény hatálya alá |
| Fenntartása: 20-120 év | Fenntartása tetszőleges ideig | Fenntartása: max. 20 év | Fenntartása: max. 5 év (mini rotáció) |
| Nyilvántartásba vett erdőgazdálkodónak kell lenni | Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni | Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni | Nyilvántartásba vett földhasználónak kell lenni |
| 6. § 55 (1) Erdőnek minősül az Adattárban: a) erdőrészletként, vagy b) szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. (2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri. az Adattárban nyilvántartásba veszi. |
12. § 80 (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, Evt. hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.
A fásítás létesítését nem kell a hatóság számára bejelenteni. A földhasználónak figyelembe kell venni az Evt. 12 §. és 45.§ (1) és (3)-(6) bekezdéseiben foglaltakat. |
A 135/2017 (VI.9.) Kormányrendelet értelmében fás szárú ültetvénynek minősül a legalább 5000 négyzetméter összefüggő területi kiterjedésű, a rendelet mellékletében meghatározott alapfafajok és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló, legfeljebb 20 évig fenntartott, energetikai hasznosításra szánt hengeres energetikai célú fás szárú ültetvény, energetikai hasznosításra szánt legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény és a faipari alapanyag termelését szolgáló ipari célú fás szárú ültetvény. | A 135/2017 (VI.9.) Kormányrendelet értelmében fás szárú ültetvénynek minősül a legalább 5000 négyzetméter összefüggő területi kiterjedésű, a rendelet mellékletében meghatározott alapfafajok és azok erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajtáikból álló, legfeljebb 20 évig fenntartott, energetikai hasznosításra szánt hengeres energetikai célú fás szárú ültetvény, energetikai hasznosításra szánt legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény és a faipari alapanyag termelését szolgáló ipari célú fás szárú ültetvény. |
2. táblázat: Erdőtelepítés és fásítás, valamint ipari célú faültetvény és energetikai célú fás szárú ültetvények általános jellemzőinek összehasonlítása
Az erdőtelepítések, fásítások, ültetvény telepítések előtt végeztessünk talajvizsgálatot, szakemberrel készíttessünk termőhely-feltárási szakvéleményt. A szakvélemény készítője klímaelemzést végez, és talajvizsgálati eredményeket értékel, és ez alapján tesz javaslatot a területen alkalmazható fafajokra, azok várható növekedésére.
Hogyan kezdjek neki?
Mielőtt felkeresünk egy szakembert, szerezzük be a területünk 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját és a térképeit. Ezek a földhivatalokban beszerezhetőek, de ma már online is elérhetőek pl.: a www.foldhivatal.hu weboldalon vagy a Takarnet rendszeren keresztül. A régi tulajdoni lapok és térképek ugyanis nem jók, előfordulhat, hogy az évek során akár a tudtunk nélkül is megváltozhatott azok tartalma és a térképek bejegyzései. Sokszor éri meglepetés a gazdákat, amikor azzal szembesülnek, hogy nem is az övék a terület, vagy pl. özvegyi jog vagy vezeték jog van bejegyezve rá. Ellenőrizzük a tulajdonviszonyokat és a bejegyzett földhasználók adatait!
A VP pályázatokat a jogszerű és a közhiteles földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználók vehetik igénybe (pályázati kérelem beadásakor csatolni kell a földhasználati lapot).
Amennyiben ezekkel rendelkezünk, a terület kiválasztásánál ellenőriznünk kell, hogy a terület védett, esetleg Natura 2000-es besorolás alatt áll-e, vannak-e más, időbeni és térbeli korlátozó tényezők pl.: örökségvédelmi bejegyzés, szolgalmi jog stb.
Ellenőrizzük a földterületeinket, hogy közművek (föld- és légvezetékek, optikai kábelek stb.) találhatóak-e a területen. Jobb esetben ez a tulajdoni lapon szerepel, de előfordul, hogy nem. Ha nem vagyunk biztosak a területünk jogi helyzetét tekintve, kérjünk előzetes hozzájárulást, állásfoglalást a Kormányhivatalok illetékes osztályaitól, vagy a közműszolgáltatóktól.
A települési önkormányzatok településrendezési eszközeivel is meg kell teremteni az összhangot a tervezés során. Itt a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és Település Rendezési Terv (TRT) övezeti besorolását vizsgálják, és ha nem lehet az adott övezetben erdőt telepíteni, fásítani, ipari célú faültetvényt létrehozni, akkor nem járulnak hozzá a telepítéshez. Ha van időnk és pénzünk, kérhetjük a HÉSZ és a TRT módosítását.
Fontos, hogy az erdőtelepítés és egyéb ültetvények létrehozásához a tulajdonosoknak és a vagyonkezelőnek is írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban hozzá kell járulni az engedélyeztetés során. A kész terveket, amelyet felsőfokú végzettségű jogosult erdészeti szakszemély készíthet, a Kormányhivataloknak be kell küldeni jóváhagyásra, ha rendelkezünk engedéllyel, csak utána kezdjük el a munkálatokat. Az engedély nélkül létesített telepítéseket, ültetvényeket, a jogszabályoknak nem megfelelő fásításokat hatóságilag fel is számolhatják.
Pályázzunk!
Ha előzetesen tájékozódtunk és területünk alkalmas a telepítésre, és van lehetőség pályázni, akkor mindenképpen pályázzunk! Tapasztalataim szerint, a falugazdászok nem ismerik teljeskörűen az erdészeti jogcímeken futó pályázatok támogatási és kifizetési kérelmének benyújtási eljárásrendjét. Később a kifizetési igénylésekhez és a több éven keresztül elhúzódó pályázat menedzseléséhez is szükség van hozzáértő, a térinformatikában is jártas szakemberre!
A benyújtott pályázatokról az Irányító Hatóság először visszaigazolást küld, hogy a tartalmi és formai feltételeknek a támogatás megfelelt, azt befogadták és a feldolgozása megkezdődött.
A támogatási okiratra tapasztalatom szerint azonban 7-10 hónapot is várni kell. Ezek alapján azt javaslom, hogy időben készítsük elő a megvalósítási munkákat a végső kivitelezést pedig ütemezni kell. A támogatói okirat hiányában a pályázó saját felelősségére is megkezdheti a telepítési munkákat, ez mindenkinek saját döntése.
Mielőtt megkezdjük a földterületünkön a kivitelezési munkákat, mindenképpen végeztessük el a telekhatár állandósítást, bízzuk ezt egy ingatlanrendező földmérő mérnökre. A hivatalos telekhatár-kitűzés munkálatainak eljárása során ugyanis a hivatásos földmérő levélben kiértesíti a szomszédokat a kitűzésről és a „karóátadásról”. Így erdőtelepítésünk biztos, hogy jó helyre kerül. Ne sajnáljuk erre a pénzt, sok későbbi vitát előzhetünk meg, ha ezt az eljárást lefolytatjuk.
Erdőtelepítés előtt mindig végeztessünk talajvizsgálatot
Vegyük fel a kapcsolatot a helyi vadászatra jogosulttal. Sok esetben erdővédelmi kerítés építésére is szükség lesz, egyeztessünk a vadásztársaságokkal annak helyéről, költségviseléséről és fenntartásáról.
Végezetül keressünk egy kivitelező vállalkozót, aki rendelkezik a megfelelő műszaki–technikai háttérrel és tapasztalattal, és elvégzi a terület-előkésztés, talaj-előkészítés és ültetés munkálatait. Az állami erdészeti részvénytársaságok, önkormányzatok, egyházak, magánszemélyek részére is vállalják az erdőtelepítés tervezését és kivitelezését, biztosítani tudják a szaporítóanyagot.
A telepítésekhez csak szaporítóanyag származási igazolvánnyal rendelkező, egészséges és minőségi csemetét, dugványt vagy magot használjunk! Ne feledjük, az erdősítés intenzív ápolást igényel az első 3-5 évben, nem hagyhatjuk magára az elültetett csemetéket, dugványokat.
Láthatjuk, hogy a tervezés, engedélyezés, kivitelezés és pályázat menedzselés több szakértelmet és éveken át húzódó folyamatos egyeztetést igényel a földtulajdonos és a szakemberek között. A sikeres együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom megteremtésében és a határban gazdálkodó erdész – vadász – mezőgazdasági szakember összefogásában rejlik.
Dr. Patocskai Zoltán
Dr. Patocskai Mérnökiroda, Bakonyszentlászló
(Agrofórum Online)
