Erdészeti jog – Törlik vagy sem, megszűnik – Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók?

kod_fenyoerdoOrszágszerte a több ezret is meghaladja azon erdőgazdálkodók száma, akiknek a bejegyzése erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződésen alapul. A jelenleg hatályos Erdőtörvény szerint ezen jogviszonyok hatályukat vesztik 2020. május 7-én.

Az alább felvezetett példa hűen tükrözi hogy egy szerződés törvényben előirt megszűnése esetén, annak napjától a jogok már nem gyakorolhatóak, függetlenül attól,hogy a korábbi jogosult kikerül a nyilvántartásból vagy sem.

Sokat vitatott kérdés az elővásárlási jog a termőföld adás-vétel (így az erdők) esetében. Azonban a 23/2019. számú közigazgatási elvi döntés, amely IDE kattintva olvasható, nemcsak ebben a tekintetben szolgálhat okulásra.

erdojog_blog

Az ügy röviden – de nem feltétlenül akkurátusan – összefoglalva: 

Adott egy termőföld adás-vétel. Kifüggesztés alatt jön a szomszéd földet használó földműves, és a földhasználatára alapozva elővásárlási jogával élve bejelentkezik a földre, mert szerinte megelőzi az eredeti vevőt. Azonban a Földhivatal állítása szerint a földhasználati nyilvántartásukban a vétel tárgyát képező föld szomszédságában nincs földhasználó. Ennek következményeként emberünk nem azon a ranghelyen elővásárlási jogosult, mint amit lenyilatkozott (mint a szomszéd földnek már 3 éve haszonbérlője), ezért hátrébb sorolják, az eredeti vevővel azonos ranghelyre. A Földhivatal az eredeti vevővel hagyja jóvá az adás-vételt.

Hősünk minden szinten jogorvoslattal él, azonban mindenütt „elbukja” az ügyet.

De miért is? 

Minden Bíróság úgy ítélte meg, hogy a 3 éves földhasználói „minősítése” nem állja meg a helyét. Pedig már majdnem 20 éve használta a területet. Az elővásárlási jognyilatkozat megtételekor hatóságilag jóváhagyott haszonbérleti szerződéssel is rendelkezett. Akkor hogyan lehetséges ez?

A válasz nagyon prózai.  Alanyunk eredeti földhasználói jogcíme haszonkölcsön szerződés volt. A haszonkölcsön szerződések viszont a Földforgalmi törvény egy rendelkezése folytán 2014. december 31-ével hatályukat vesztették.

Ismerős fordulat?  A törvényben foglaltaknak köszönhetően emberünk földhasználati bejegyzését 2015. január 1-jével törölték a nyilvántartásból. A haszonbérleti szerződését 2015. decemberében kötötte, és – nagyon hamar – 2016 februárjában „már” jóvá is hagyták. Volt tehát egy „szünet”, amikor az egyik földhasználati jogcíme megszűnt, de a másik még nem jött létre. Mivel az adás-vétel 2016-ban volt, a haszonbérlet alapján a 3 éves földhasználata jogilag nem volt megalapozott.

aszaly_erdo

A Kúria azt is megállapította döntésében, hogy 22] A felperes álláspontja annyiban helytálló, hogy valóban nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a földhasználatot a nyilvántartás deklaratív jellegéből adódóan, de a hatóság az Fétv. 93. §-a alapján a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokat köteles közhitelesnek elfogadni, mindaddig, amíg annak valóságtartalmát nem döntik meg.”

A következő egy kitalált történet, de akár lehetne valóságos is:

2020. november 15. – Áll az EUTR-es ellenőr az út szélén. Esik az eső, rossz napja van. Megállítja a kamiont, ami roskadásig van pakolva frissen kitermelt fával. Ellenőrzi a szállítójegyeket, fuvarleveleket és minden egyebet, amire felhatalmazása van. A kamionon lévő rakományt egy bejegyzett erdőgazdálkodótól vásárolták egy 2020 októberi végi kitermelésből, ahogy az a felmutatott iratokból kiderül. Látszólag egyébként minden bizonylat stimmel, az okmányok rendben lévőnek bizonyulnak.

Az ellenőr felhívja az illetékes erdészeti hatóság egyik ügyintézőjét, és a következőket kérdezi: ”- Van-e XY erdőrészlet az adattártban? – Igen van.  Ezen erdőrészlet gazdálkodója XY? –Igen, Ő az;  Milyen jogcímen van bejegyezve XY a nyilvántartásba? – Megbízási szerződéses jogviszony alapján. – Köszönjük„ – majd leteszi a telefont, odafordul a sofőrhöz, és közli vele hogy lefoglalja a teljes szállítmányt… és a kamiont is.

Miért intézkedhetett így?

A jegyzőkönyvekben és a későbbi határozatokban az szerepel, hogy a szállítmány XY erdőrészletből származott.  Az Országos Erdőállomány Adattár szerint az erdőrészlet bejegyzett erdőgazdálkodója XY. Bejegyzésének alapja megbízási szerződés.  A fakitermelés és a fa értékesítése 2020.októberében történt. Az erdőgazdálkodói jogviszony az Erdőtörvény szerint a fakitermelés és a fa értékesítésének időpontjában már megszűnt.  Mivel fakitermelésre kizárólag erdőgazdálkodó adhat megbízást a lefoglalt szállítmány a fakitermelésre vonatkozó szabályok megsértésével kitermelt fa, tehát illegális fakitermelésből származik. De amúgy elég lenne neki pusztán csak a gyanú vagy a vélelem is.

 

forrás:portal.NEBIH.gov.hu

Az erdőgazdálkodó a nyilvántartásból való törléséről határozatot nem kapott, hiszen megbízási szerződése törvény szerint egy meghatározott napon megszűnt, mellyel automatikusan az erdőgazdálkodói jogosultsága is megszűnt. ( Evt.18§ 3.bek.) Bár jóhiszeműen járt el a gazdálkodó, mégis ugyanazzal a szankcióval sújtható, mint amikor illetéktelenek által elkövetett fakitermelésről (falopásról) beszélünk.

Az erdőgazdálkodói jogosultság jogfolytonos fenntartása ezért kiemelten fontos is lehet. A Kúria döntéséből az is kiolvasható, hogy a földhasználati nyilvántartás – és persze hasonló módon az erdőgazdálkodói nyilvántartás is – egy, a felek között érvényesen és hatályosan létrejött jogcímen alapuló bejegyzés. Így amennyiben a földhasználatot megalapozó szerződés törvényi előírás szerint hatályát veszti, megszűnik maga a földhasználati jogosultság- ahogyan az erdőgazdálkodói jogosultság is! Az erdőgazdálkodói közhiteles nyilvántartás tehát – a még jelenleg hatályos rendelkezés szerint – 2020. május 7-én magával az Erdőtörvény vonatkozó rendelkezésével lesz cáfolható, és annak valóságtartalma megdönthető!

A feljebb megosztott közigazgatási elvi határozat is jól tükrözi, hogy miért fontos a törvényi előírások alapján hatályát vesztő szerződések esetében – mint amilyen az erdőre szóló megbízási szerződés is – a földhasználati jogcímet időben rendezni vagy a dátum napjától minden arra alapozott tevékenységet teljesen beszüntetni.

Emberünk akkor nyerhetett volna a bíróságon, ha a haszonkölcsön szerződésének hatályvesztése előtt megkötik a haszonbérleti szerződést, azt hatóságilag jóváhagyják, és be is jegyezteti. 

Kapcsolódó jogesetet szolgáltatott még az az Irodánkat felkereső erdészeti szolgáltatást nyújtó cég, aki – igen helyesen – lekérte a terület-kimutatását az erdészeti hatóságtól, és azzal szembesült, hogy a közel 600 hektárnyi gazdálkodásában lévő erdők 90%-ára megbízási szerződéses jogcímmel szerepel a nyilvántartásban. Ez előtt értetlenül és megdöbbenve álltak, hiszen mappákba lefűzve rendelkezésükre álltak a földrészletenként és tulajdonosonként megkötött haszonbérleti szerződések. 

Tanácsunkra egy kis otthoni/irodai kutatómunka után megtalálták a nyilvántartásba vételi határozataikat, illetve a körzeti erdőtervezéskor lezajlott jogszerű használat felülvizsgálat eredményeként meghozott határozatot. Abban is az szerepelt, hogy a benyújtott haszonbérleti szerződések alapján tartják nyilvántartásban őket. Ha elfogadjuk a téves nyilvántartási adatot (a bejegyzés alapja megbízás), akkor közel 30 földrészletre száz főt meghaladó tulajdonossal kellett volna „újraszerződni”. 

Azonban a meglévő szerződések és határozatok – és természetesen egy kis előzetes egyeztetés – alapján ebben az esetben egyértelműen a nyilvántartási bejegyzés hibájának kijavítása iránt kell intézkednie az erdészeti hatóságnak. A közhiteles nyilvántartási adat mind a hatóság saját határozatával, mind az ügyfél rendelkezésére álló okiratokkal megcáfolható volt.

Fenti ügyek alapján kijelenthető, hogy az erdőgazdálkodói bejegyzés alapjául szolgáló földhasználati jogcím (haszonbérlet,többlethasználat,szívességi földhasználat és megbízás) eltér magától a bejegyzéstől, azzal nem azonos fogalom. (Addig, amíg nem rendelkezel ilyen bejegyzéssel, akkor sem vághatsz fát, ha kizárólagos tulajdonos vagy az erdőben.) Az érvényesen és hatályosan létrejött földhasználati jogcím a bejegyzésnek az alapja. A bejegyzés az erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket keletkezteti és nem a földhasználati jogcímet. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló jogviszony megszűnik, például jogszabályi rendelkezés miatt egy meghatározott napon, vagy mert a határozott időtartam lejárt, arra a következő naptól már további jogosultsági jogokat alapozni nem lehet. Törlés ide vagy oda, onnantól már nem erdőgazdálkodó. 

 A megbízott erdőgazdálkodóknak a folyamatban lévő ügyeiket és a jövőbeni – idei és hosszabb távú – jogviszonyukat, ügyleteiket, támogatási vonatkozásokat kell átgondolni.  

Érdemes-e várni a jogviszony rendezésével?  

Tartsuk észben, hogy minden jogviszony módosítható, amennyiben még most, a hatályvesztés előtt rendezik, és egy későbbi jogszabály-módosítás kedvezőbb opciót nyújt, válthat a tulajdonosi közösség. Azonban előfordulhat, hogy nem kedvezőbbre, hanem szigorúbb irányba történik elmozdulás az erdők használatba adásának tekintetében, így egy módosítás után már bizonyos lehetőségek nem állnak majd rendelkezésre.  

A várható módosításokról szó lesz a 4 helyszínes erdészeti jogi fórumon, melynek időpontjairól és helyszíneiről IDE KATTINTVA is tájékozódhat. 

Ha esetleg eddig nem tették, a hatályvesztés következményeiről korábban írt cikksorozatunkban ITT olvashatnak.

dr. Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.

Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

2 Hozzászólás “Erdészeti jog – Törlik vagy sem, megszűnik – Mi lesz velet...

  1. Quercus szerint:

    Ez egy alapvetően téves, megtévesztő jogértelmezés. Komoly bajok fognak származni abból, ha ezt terjesztik.

  2. Quercus szerint:

    Miben téved Balogh Natália.

    Nézzük meg a hatályos jogszabályi előírást az Evt.-ből:

    “113. §

    (25)535 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.
    (25a)536 A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.2

    Az első lényeges kérdés, mi minősül megbízási szerződésnek, megbízási jogviszonynak. Nos nem szaporítva a szót, a lényeg, hogy a megbízott a megbízó utasításai szerint jár el, és az elvégzett feladatért megbízási díj illeti meg.

    Ezek után nézzük, hogyan lehet szétszálazni egy megbízási jogviszonyt más jogviszonyoktól. A dolog lényege. Egy szerződést soha nem az elnevezése, hanem annak tartalma szerint értékelünk. Ez azt jelenti, hogy attól, hogy a szerződés fejlécében az áll, hogy “Megbízási szerződés”, az nem jelenti azt, hogy a tartalma is arról szól. Vagyis, ha a szerződés nem megbízási díjat tartalmaz, hanem pl. bérleti díjat, akkor az nem megbízási szerződés hanem használati megállapodás, haszonbérleti, vagy feles bérleti szerződés. Tehát ha a “megbízott erdőgazdálkodó” a tulajdonosok részére a haszonvételekből származó bevétel után pénzben, vagy természetben díjat fizet, akkor az nem megbízási jogviszony. Ha viszont a szerződésben bármilyen formában az erdőgazdálkodó részére díj, jutalék van kikötve, az megbízási jogviszony. Tehát először ezt kell tisztázni.

    És akkor most térjünk rá arra, 2020 május 7-tel automatikusan megszűnik-é a megbízott erdőgazdálkodók lehetősége arra,hogy gyakorolják erdőgazdálkodói jogaikat.

    A válasz egyértelműen nem. Ahogy azt az Evt. kimondja:

    “18. §

    (3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.”

    Vagyis mindaddig, amíg valakit nem törölnek “jogerősen” a nyilvántartásból, addig erdőgazdálkodó. Balogh Natália ott téved először, hogy összekeveri a fentebb beidézett jogszabályi előírást a határozott idejű szerződésekkel. Ez utóbbi esetén ugyan kétségtelen, hogy az erdőgazdálkodási jogosultság a szerződés lejártával megszűnik. A megbízási jogviszony esetében azonban a törvény ezt nem mondja ki. Azt mondja ki, hogy az ilyen szerződések hatályukat veszítik. Tehát. Az idézett jogszabályi előírás nem mondja ki, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy megbízott erdőgazdálkodók automatikusan törlésre kerülnek a nyilvántartásból. Azt mondja ki, hogy “az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”

    És akkor nézzük, hogy hogyan.

    Balogh Natália második tévedése az, hogy ez a törvény erejénél fogva következik be. Vagyis, hogy 2020 május 8-án a megbízott erdőgazdálkodók már akkor sem erdőgazdálkodók, nem gyakorolhatják jogaikat, ha egyébként még szerepelnek a nyilvántartásba. Ennek alátámasztására beidéz egy Kúria elvi határozatot (elvi határozat, nem elvi döntés Kedves Natália).

    Csakhogy. Ennek a határozatnak semmi köze az erdőgazdálkodói nyilvántartáshoz. Mint ahogy a blogbejegyzésben is kiemelésre került a Kúria határozat a földhasználói nyilvántartással kapcsolatos megállapításokat tesz. A földhasználói nyilvántartás -ahogy az a kiemelt Kúria határozatban is olvasható- deklaratív bejegyzés. Vagyis a már létező jogot, a földhasználat jogát regisztrálja. Tehát a jog, a használat joga ettől a bejegyzéstől függetlenül már fönnáll. Magyarul, egy szántót akkor is birtokba lehet venni, lehet használni, ha az erre jogosult nem jegyezteti be ezt a jogot a földhasználati nyilvántartásba.

    Az erdőknél azonban ez nem így működik. Hiába szerez valaki akár tulajdon-, akár használati jogot egy erdőnek minősülő földre, addig nem használhatja, nem gazdálkodhat rajta, amíg nyilvántartásba nem veszik, mint erdőgazdálkodó. Ebből egyértelműen következik, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi nem deklaratív, hanem KONSTITUTÍV jogi aktus. Vagyis jogot KELETKEZTET! Ahogyan azt az Evt. fentebb idézett 18. §-a kimondja.

    Miután ezt a jogot egy hatósági jogi aktus keletkezteti, annak törléséhez is hatósági jogi aktus szükséges. Ezt egyértelműen kimondja a 433/2017. Korm. rendelet is:

    “3. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
    a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
    b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
    c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát.”

    A b)pont alkalmazandó ebben az esetben. Miután az Evt. előírása szerint 2020 május 7-tel a megbízási szerződések hatályukat veszítik, így ezzel a nappal megszűnik megbízott erdőgazdálkodó használati jogosultsága. A kormányrendelet előírása szerint tehát az erdészeti hatóságnak ezek után hivatalból indított törlési eljárást kell lefolytatnia. Annak eredményéről határozatot kell hoznia, azt közölnie kell az érintettekkel. Természetesen megjelölve a jogorvoslati lehetőséget is. Amikor ez a határozat hatályosul, és a megbízott erdőgazdálkodót törlik a nyilvántartásból, akkor szűnnek meg az ehhez köthető jogai, és kötelezettségei.

    DE ADDIG NEM!

Vélemény, hozzászólás?