MTA: nem jobb fával fűteni, mint szénnel – különösen fapellet esetében

tuzifa_erdely_3Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

„Hallgassatok a kutatókra!” – ez az egyik jelszava a „Péntekek a jövőért” nemzetközi klímavédelmi sztrájkmozgalomnak, amely 2019 egyik legjelentősebb társadalmi eseményévé vált. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete szintén ezzel a mottóval figyelmeztet egy fontos eltérésre a kutatási eredmények, a tudományos tények és a környezetvédelmi, klímaügyi szakpolitikák között.

„A klímavédelem érdekében be kell fejeznünk a szén és más fosszilis energiahordozók felhasználását, más alternatívánk nincs. Viszont többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha a szenet nagy tételben az erdőkből kitermelt fára, biomasszára cseréljük, azzal az esetek többségében csak gyorsítjuk a klímaváltozást. Az okok egyszerűek. Amikor a faanyagot, a biomasszát elégetjük, a benne kötött szén CO2 formájában nagyon hamar a légkörbe kerül, ám az újonnan ültetett fák csak évtizedek alatt nyelik vissza az üvegházhatású gázt” – mondja Michael Norton fizikai kémikus, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója az EASAC legutóbbi közleményében.

Az EASAC szerint az EU biomassza-szabályozása több kárt okoz, mint hasznot

Az üvegházgáz-kibocsátási kereskedelmi rendszer (ETS) az Európai Unió megújulóenergia-irányelvében meghatározott elvek szerint működik. Az európai akadémiákat tömörítő EASAC szerint az a probléma, hogy az ETS-ben a biomassza felhasználásával történő kibocsátást nullaként könyvelik el. „Annak az elgondolásnak, hogy az erdei biomassza használata karbonsemlegesnek számít, 2009-ben részben még volt létjogosultsága, mert a globális felmelegedés kezelése még nem számított annyira sürgősnek” – teszi hozzá Norton.

Mivel a biomassza megújuló energiahordozónak számít, több EU-tagállamban támogatás is jár a felhasználásáért. Számos hőerőműben így importfával váltják ki a szenet, a fát pedig többek között az Egyesült Államokból és Kanadából vásárolják. A fűrészpor, a faapríték és -forgács pellet formába préselése évi több millió tonnás volumenben zajlik. A folyamat szén-dioxid-kibocsátását tovább fokozza a több száz vagy ezer kilométerre történő szállítás.

A kulcskérdés az, hogy a fapellet égetésével kibocsátott CO2-t mennyi idő múlva tudják megkötni az erdők. Ez fafajtól függően 50-100 év. Az EASAC szakértői szerint a maximálisan megengedhető újramegkötési időszakot új szempontként be kellene sorolni a fenntarthatósági kritériumok közé, úgy, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodásban vállalt klímavédelmi céloknak.

Az agrártárca is csatlakozik a rezsicsökkentéshez

Az ENSZ 25., Madridban tartott 2019. decemberi klímakonferenciáján sok ország igyekezett bemutatni a klímavédelemben elért sikereit. Azonban a félrevezető CO2-elszámolási szabályok lehetővé teszik, hogy egyes országok csak papíron csökkentsék a kibocsátást, mégpedig úgy, hogy a területükön működő hőerőművek szén helyett (amelynek felhasználásáról be kell számolni) nem elszámolandó importfát, biomasszát alkalmaznak. „Az energetikai célú biomassza-felhasználás afféle csodaszernek számít, amellyel egyszerre járnak jól a döntéshozók, az erdőgazdálkodók és az energiacégek. De az éghajlat szempontjából ezzel csak csöbörből vödörbe kerülünk” – idézi William Gillettet, az EASAC energiaprogramjának igazgatóját a szervezet közleménye.

Kapcsolódó EASAC-jelentések és tanulmányok

Az EASAC-ról röviden

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre, hogy közösen fogalmazzanak meg független, tudományosan megalapozott, szakértői javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket.

Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.

(MTA)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?