A WWF szerint szabálytalan erdőirtás történt – A Vízügy szakmaiatlan vádaskodásnak nevezte az esetet

tarvagas_tisza_01A mai nap folyamán az országos sajtó jelentős részét bejárta a WWF Magyarország közleménye, ami szerint a “védett erdőt pusztítottak el a Tiszánál”. A természetvédelmi szervezet szerint “a vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír”. Délután az Országos Vízügyi Főigazgatóság mindezt cáfolta, állításuk szerint csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon. Alább mindkét közlemény olvasható.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hivatalos közleménye:

Azok kedvéért, akik az igazságra kíváncsiak

Valótlan, minden alapot nélkülöző információkat közölnek egyes sajtóorgánumok a lakiteleki és a tiszaugi hullámtéri fakitermelésekkel kapcsolatban, ezért azokról az Országos Vízügyi Igazgatóság az alábbi hiteles tájékoztatást adja.

A WWF Magyarország alaptalanul állítja, hogy a „vízügy kezelésében lévő, 90 év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott le és súlyosan természetkárosító hatással bír”.

Az OVF és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen.

A vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet. Az engedély keretében az erdészeti hatóságnak belejelentettük a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indítottuk el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.

Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást.

Nem értünk egyet a WWF azon állításaival sem, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Ez a kijelentés nem mérlegeli, hogy milyen következményekkel jár a művelt területek csökkenése, és az árvizek miatt milyen veszélynek van kitéve a lakosság, valamint a védett vagyoni érték. Az elmúlt 20 évben a Vásárhelyi Terv keretében épült tározók tapasztalatai alapján pontosan meghatározhatóak azok a helyszínek, ahol reálisan és gazdaságosan van lehetőség a hullámterek bővítésére.

Tiszaug esetében az érintett szakaszon a Köröszugi öblözetben mintegy 60.000 ezer ember él. A mentesített ártéren a magas kockázatú árvízzel veszélyeztetett területek aránya 78%. A kezeletlen hullámtér és feltöltődés miatt több mint egy métert emelkedtek az árvízszintek az elmúlt 40 évben. Ilyen mértékben nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére, ahogy ez legutóbb Vásárosnamény térségében történt. A szakembereink az egyes beavatkozásokat az Európai Unió árvízi kockázatkezelésével összhangban életvédelmi, gazdasági, természetvédelmi értékek alapján mérlegelik és optimalizálják.
A fentiek tükrében a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat.

A WWF Magyarország délelőtti közleménye:

Védett erdőt pusztítottak el a Tiszánál

Tarvágással irtottak ki egy Tisza menti védett területen álló, idős ártéri ligeterdőt. A vízügy kezelésében lévő, kilencven év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott és súlyosan természetkárosító hatással bír.

tarvagas_tisza_02

A Tiszaug határában történt tarvágásra az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nem volt engedélye. A védett területen álló idős nyárfák illegális kitermelése annak a hullámtérrendezési koncepciónak a részeként zajlott, mely szerint a folyók hullámterét az esetleges árvizek levezetését elősegítő lefolyási sávok szerint kell kialakítani. A “VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán” című projekt tiszaugi helyszínén a tarvágás következtében nem csak a közel évszázados fákat pusztították el, de felszámolták az itt élő értékes állatvilág, köztük a védett feketególyák élőhelyét is. A Magyarországon és az egész Tisza vízgyűjtőn ritkaságnak számító idős, ártéri erdő helyén most Mordorra emlékeztető pusztaság fogadja az ide érkezőt.

Magyarországon az ártéri ligeterdők a leginkább veszélyben lévő erdei élőhelyek közé tartoznak. Területük a folyószabályozások előtti kiterjedés kevesebb mint 1%-ára zsugorodott össze, idős erdőket szinte alig találunk köztük. A még megmaradt védett állományaikat pedig nagymértékben fenyegeti a nem őshonos özönfajok térnyerése.

Fenntarthatatlan árvízkezelés

A WWF Magyarország korábban is tiltakozott a hullámtérrendezés koncepciója ellen, ami a vízlevezetési sávok kialakítását helyezi előtérbe más, természetbarát megoldásokkal szemben. 2017-ben a szervezet felemelte szavát az erdőtörvény módosítása ellen is, amely lehetővé teszi, hogy árvízvédelmi rendeltetés okán a védett erdőkben drasztikus beavatkozások történhessenek.

“A 2020. januárban történt tarvágás felhívja a figyelmet arra, hogy az árvízi kockázatkezelés jelenlegi gyakorlata természetkárosító módszereket is tartalmaz” – mondta Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. A hullámterek kezelését a részletes jogszabályi keretek kidolgozása nélkül végzik. “Az ártéri ligeterdők és a vizesélőhelyek jelentős része a hullámterekre, azaz a folyók menti töltések közé szorultak vissza, az egykori nagy kiterjedésű árterek helyén főként mezőgazdasági területeket hoztak létre. A hullámterek a szabadba vágyó lakosság kedvelt célpontjai, többségük egyben Natura 2000-es vagy országos védelem alatt álló természeti terület, értékes élővilággal. A növényzetre viszont a vízügyi ágazat jellemzően az árvíz levonulását akadályozó tényezőként tekint. Emiatt látszólag elkerülhetetlen, hogy az árvízi védekezés konfliktusban álljon más szempontokkal, a természetvédelemmel vagy a vízmegtartással” – szögezte le a szakember.

tarvagas_tisza_01

A WWF Magyarország sürgeti a tarvágás felelőseinek azonosítását és a jogszabály szerinti büntetés kiszabását. A fák kivágásával járó árvízkockázat csökkentése sok esetben nem feltétlenül az emberi élet és a települések megóvását, hanem gyenge minőségű termőföldek védelmét szolgálja. A tiszaugi erdő egy fenntarthatatlan árvízkezelési gyakorlat áldozata. “Ez a helyzet csak akkor rendezhető, ha több teret adunk a folyóknak. Ki kell lépni az árvízvédelmi töltéseken kívülre, irányított módon teret kell adni a folyóknak és a víznek a tájban. Erre van szükség a klímaváltozás szempontjából is, ami hazánkat egyre súlyosabb aszállyal és szárazsággal fenyegeti” – összegezte a WWF Magyarország álláspontját Kajner Péter.

Sajnálatos, hogy miközben a különböző faültetési mozgalmak egyre nagyobb figyelmet kapnak országszerte, addig az ökológiai és klímavédelmi szempontból is kiemelten fontos természetes, idős erdeink védelmét még mindig nem vesszük komolyan.7

(WWF Magyarország, OVF)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?