Erdőtüzek, vízhiány, meleg és szélsőséges időjárás – Ilyen volt 2019

2019_2020Meleg és szélsőséges volt tavaly a világ időjárása – mondta Tóth Tamás meteorológus az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Elmondta, a Meteorológiai Világszervezet szerint ha nem is a legmelegebb év lesz 2019 globális átlagban, de a második, vagy a harmadik lehet.

Nagyon sok helyen nemzeti rekordok dőltek meg. 2019-ben 13 országban jelentettek új nemzeti hőmérsékleti rekordot. Európában két komoly hőhullám is volt. Szíriában pedig idén először 50 fokot is mértek – közölte.

Emlékeztetett arra is, hogy szélsőséges időjárási eseményből is sok volt tavaly. Példaként említette, hogy a Bahamákon a szigetek történetének legerősebb hurrikánja csapott le, sok helyen pedig erdőtüzek pusztítottak.

nyar_felho_2

Magyarországon is jóval melegebb volt az átlaghoz képest. Az adatok összesítése után nagy valószínűséggel az derül majd ki, hogy 2019 még melegebb volt, mint 2018 – mondta a meteorológus.

Sok volt az erdőtűz

Nagy erdőtüzek, vízhiány és gyakoribb trópusi ciklonok jellemezték az évet – ezt már Juhász Árpád geológus mondta szintén az M1 aktuális csatornán. A természeti katasztrófák közül a szakértő kiemelte a nagy erdőtüzeket. Példaként említette, hogy Ausztráliában három hónapja képtelenek megbirkózni a lángokkal, de Szibériában, a mediterrán térségben és Chilében is komoly tüzek pusztítottak.

Juhász Árpád azt mondta: annyira szárazak az erdők, hogy a nagy erdőtüzekkel, főleg ha erős szél is társul hozzájuk, a modern technika ellenére nem lehet mit kezdeni.

erdotuz___

Komoly problémának nevezte a vízhiányt, amelyre példaként említette, hogy egy Indiában ötmilliós városba kellett tartálykocsikkal vinni a vizet. Ez a szakértő szerint egyértelműen kapcsolatban van a globális felmelegedéssel. Világszerte egyre gyakoribbak az aszályok, egyre több az extrém meleg napok száma – emelte ki.

Hozzátette: vannak olyan katasztrófák – például földrengések, vulkánkitörések – amelyek kialakulását az emberek nem befolyásolhatják, és azokat nem is tudják előre jelezni.

Ebből a szempontból csendes volt az év, viszont látható, hogy a nagy trópusi ciklonok – hurrikánok, tájfunok – gyakoribbá válnak és kitolódik a szezonjuk. Ezek azonban kialakulásuktól kezdve követhetők, így a lakosságot fel lehet készíteni rájuk – mondta.

Juhász Árpád hangsúlyozta: az, hogy ennyi katasztrófát látunk nap mint nap, a tömegkommunikációnak is köszönhető. Régebben hetek, hónapok is elteltek, amíg hír érkezett a világ más részén történt természeti katasztrófáról.

(MTI)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?