Bajban vannak tölgyeseink! – Zalába is megérkezett a rettegett, invazív kártevő rovar

Fertőzött tölgy levelének színe

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet a közelmúltban jelezte, hogy Magyarországon is számítani kell egy Amerikából származó rovarkártevő, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) megjelenésére. Ez a rovar 2000. körül került Európába, valószínűleg egy észak-olaszországi kikötőbe, élőnövény-szállítmánnyal. A problémát az jelenti, hogy a poloska természetes ellenségei „otthon maradtak”, azaz nálunk akadálytalanul szaporodhatnak, mert az európai élőlény-fajok nem fogyasztják.

Délről-délkeletről történő terjeszkedés után Közép-Európába mintegy 7 éve ért el, Magyarország déli vidékein (Dél-Alföld, Ormánság) is ekkor jelent meg. Elterjedési sebességére és kártételének nagyságára jellemző adat, hogy Szlavóniában 2 év alatt szinte a nulláról 60.000 hektárt lepett el, úgy, hogy az ottani tölgyerdők fotoszintézisének aktivitása 2017 augusztusára kevesebb, mint felére esett vissza.

A tölgy csipkéspoloska a korábbi években már Zalában is észlelt platán csipkéspoloskával (Corythucha ciliata) hasonló kártételt mutat. A levéllemezbe befúrva, annak szöveteit szívogatja, ezáltal az asszimiláló zöldtömeget csökkenti, így a vegetációs időszak második felére a tölgyfa legyengül, faanyagában nem fejleszti ki a késői pásztát, nem érleli be a makkot; növedékveszteség és általános egészségi leromlás lép fel. Jelenlegi tudásunk szerint közvetlenül nem okozza a fa pusztulását, de kártyavárként döntheti össze a tölgyektől függő, többszáz élőlényfajból álló ökológiai rendszert, amely a magyar erdők vázát alkotja. Nem fajspecifikus kártevő, valamennyi tölgyfajunkon előfordul. Magyarországon 600 ezer hektár, Európában összesen 30 millió hektár tölgyerdő veszélyeztetett.

Fertőzött tölgy levelének fonákja. Jól láthatóak a lárvák és a kifejlett rovarok, ill. az ürülékcsomók

Fertőzött tölgy levelének fonákja. Jól láthatóak a lárvák és a kifejlett rovarok, ill. az ürülékcsomók

Az idei évben hozzánk, Zalába is megérkezett a tölgy csipkéspoloska. Jómagam a 7-es út becsehelyi elágazójánál, majd a borsfa-bánokszentgyörgyi völgyben észleltem először, ezután a Bánokszentgyörgyi Erdészet hangsúlyos pontjait és északi peremvidékét lejárva szembesültem azzal, hogy valamennyi erdészkerületünk fertőzött, és szinte hetek alatt úgy terjedt el erdeinkben, hogy nem vettük észre. Kollégáink jelzései alapján mindez már nemcsak nálunk, hanem a Zalaerdő többi erdészeténél is probléma.

Miről lehet észrevenni? Az egészséges zöld tölgylevelek színén először apró, sárga pöttyök jelennek meg, először az érzugokban, ezek a szívások nyomai. A sok sárga pötty később az egész levélfelületet elborítja, majd a levél bebarnul, esetleg elszárad. A levélfonákon sok apró fekete pötty elszórva: ürülék. Sok apró fekete pötty csomóban: peték. Sok apró, de kicsit nagyobb fekete pötty csomóban: lárvák. Néhány, 2-3 mm nagyságú hártyás peremű rovar: a kifejlett poloskák.

Fertőzött tölgy levelének színe

Fertőzött tölgy levelének színe

Védekezés egyelőre nem ismert, pontosabban ésszerűen kivitelezhető módja még nem lehetséges. A kemikáliák kijuttatása óriási veszélyt és költséget jelentene, ezért az eleve kizárható. A témával foglalkozó szakemberek egyedüli lehetőségként a biológiai védekezést (természetes ellenség importálása) látják, az azonban nagyon komoly előkészítő kutatásokat és körültekintést igényel, mert egy nem kellőképpen lemodellezett behurcolás további ökológiai haváriát eredményezhet (ld.: harlekin katica).

Az Erdészeti Tudományos Intézet összeállított egy útmutatót a tölgy csipkéspoloska európai térnyeréséről, életciklusáról, felismeréséről (a fenti megállapítások jó része is ezen alapul), és ezen útmutató pirosan bekeretezett mondata a következő: „Magyarországon ez idáig nem jelent meg olyan idegenhonos, inváziós rovarfaj, ami erdeinkre (tölgyeseinkre) nézve hosszabb távon ekkora veszélyt jelentene!!!”
Vaski László
Fotó(k): Vaski László

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?