Jelentősen csökkenhetnek a vitás vadkárügyek? – Szakembereket kérdeztünk (+VIDEÓ)

vadkartajekozodas_anyagElkészült az egységes mezőgazdasági és erdei vadkárfelmérési útmutató, aminek célja, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országszerte ugyanazzal a módszerrel történjen.

“Eddig többféle módszertan létezett, például a szubjektív becslés. Éppen ezért jelentős előrelépés, hogy minden esetben rögzítettük, milyen típusú információt mekkora mintaszámmal és milyen eszközökkel, módszerekkel kell összegyűjteni. Ezzel jelentős mértékben csökkenteni lehet a szubjektív elemek szerepét, és biztosíthatjuk azt is, hogy utólag az adatok alapján ellenőrizni lehessen a számítást és az adatfelmérést” – válaszolt a tíz fős munkacsoport vezetője, prof. dr. Csányi Sándor az Agrofórum kérdésére.

A jó vadkár, ha nincs vadkár

A legjobb vadkár természetesen az, amelyik nincs. A vadgazdálkodók és a termelők közös érdeke, hogy a vad hatása ellen hatékonyan védekezzenek, aminek számos formája, megoldása lehet. Ezek között az egyik legelterjedtebb a kerítések létesítse, ami azonban csak akkor védi meg a kultúrnövényeket, ha megfelelően telepítik.

Fotó: Gribek Dániel

“Nagyon fontos, hogy a gazdák mindig a megfelelő minőségű anyagot használják fel, és alkalmazzák. Nem a legolcsóbb megoldás lesz a legjobb, azt a termelő vélhetően többször fogja megfizetni” – fogalmazott Vargyas Csaba, mikor a FeHoVa kiállítás felkerestük a Cont-Eco Kft. standját. A cég ügyvezető-tulajdonosa éppen ezért mindenkinek azt javasolja, hogy legalább egy konzultáció erejéig keressenek fel olyan személyt vagy vállalkozást, aki jelentős tapasztattal bír a kerítések építésében. hogy az tényleg hasznos védelmet nyújtson.

“Egy nagy probléma már azzal megoldódott, hogy engedélyhez kötött a mechanikus kerítések létesítése. Ez azért is volt helyénvaló, mert sokszor látjuk, hogy hektikusan, különféle ötletektől vezérelve, eltérő műszaki tartalmú kerítések épülnek, amelyek nem szolgálják a vadat. A gazdák sokszor kizárólag a terület elkerítésére koncentráltak, ami esetenként kontra-produktív lesz. A vad szabad mozgását meg kell hagyni, miközben természetesen a prioritás a termény védelme” – mutatott rá Vargyas Csaba arra is, hogy a kerítések telepítésénél több szempontot is figyelembe kell venni.

A szakember szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem megfelelő az oszlop minősége és mérete. “Sokszor olyan fafajokat is felhasználnak a gazdák, amivel nem is szabadna kerítést telepíteni” – magyarázta, majd hozzátette: azt is tapasztalták már, hogy a rendelt oszlop nem volt elég hosszú, emiatt azok könnyedén kidőlnek. Ilyenkor ugyanis dönteni kell: ha elég mélyre kerül az oszlop, akkor nem lesz elég magas a vadháló, így a terményt nem védi meg. Ha viszont a felszíni rész megfelelő, akkor a fa nincsen elég mélyen a földben. Emellett szintén gyakori hiba, hogy a sarkok rosszul vannak megtámasztva, a vadháló pedig nem elég feszes, így az könnyedén berogyhat.

Fotó: Hajdu Márk

Kommunikálni, kommunikálni és kommunikálni

Párbeszéd nélkül ugyanakkor nincsen hatékony vadkárelhárítás, és a konfliktusok is csak elmélyülnek. Éppen ezért a termelőnek őszi és tavaszi vetés esetében is értesítenie kellene a vadászatra jogosultat a vetéstervről, ami után megbeszélhetik, hogy kinek mi a feladata a következő hónapokban. A kölcsönös és folyamatos kommunikáció azonban ezt követően is nagyon fontos.

“Betakarítás előtt a földhasználó értesíti a vadászatra jogosultat, hogy melyik napon szeretné betakarítani a terményét. Ekkor a két fél összeül, és ha kisebb, pár tízezer forintos értékről van szó, akkor nagy valószínűséggel meg tudnak egyezni. Ha azonban a százezrekről, milliókról, akkor tanácsos egy gyakorlott vadkárszakértőt hívni, aki kimegy, és mond egy kárértéket. Ebben a kárértékben kellene a két félnek megegyeznie, amit több helyen már így is csinálnak” – osztotta meg tapasztalatait az Agrofórummal Prencsok János vadkárszakértő.

Mint mondta, véleménye szerint ez a legjobb megoldás, hiszen ebben az esetben nem kerül tovább az ügy a jegyzőhöz, a bíróságra, nem rendelnek ki újabb szakértőt, amivel eltolódhat a betakarítás ideje. Azzal ugyanis csak tovább nőhetnek a károk, valamint a költségek is, hiszen amíg a növény lábon áll, addig továbbra is védekezni kell.

Az erdei vadkár sok szempontból bonyolultabb

A mezőgazdasági mellett elkészült az erdei vadkárfelmérési útmutató is, ami szintén egységesíteni próbálja a módszereket. A vad hatását ugyanakkor a fás területek esetében nehezebben lehet számszerűsíteni.

“Az erdei vadkár felmérésének egyik kritikus kérdésköre az, hogy zömében hosszútávú hatásokról van szó, ami a törvény szerint három évre visszamenőleg érvényesíthető. Azonban a keletkezett vadkárnak hosszabb távon is vannak kihatásai. Ez különösen igaz a makkfelszedésre, a kéreghántási károkra, amelyek több évtizedre is kihathatnak” – mondta el a FeHoVa első napján megrendezett vadgazdálkodási konferencián Nagy Imre.

A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet tudományos munkatársa kiemelte, hogy bár a mezőgazdasági vadkár kérdése is bonyolult téma, az erdei vadkár esetében még nagyobb kihívásokkal kellett szembe nézniük a munkacsoport tagjainak. A mezőgazdaság esetében ugyanis a végső termék, amiben a forintértékeket meghatározzák, könnyedén elérhetők, a tőzsdei árak néhány kattintással behozhatók. Ez az erdő esetében azonban nem így van. “A mi esetünkben fontosabb volt, hogy azt az alapot megadjuk, amihez képest viszonyítjuk a kárértéket. Igazából az útmutató magját az a 35 technológiai sor és a hozzá kapcsolódó érték adja, amivel beáraztuk az erdősítéseket. A legtöbb kár ugyanis ott keletkezik. A különleges kárformáknál inkább útmutatóban tettünk javaslatokat a vadkárszakértőknek” – fogalmazott az ERTI szakembere.

Ami egészen biztos, hogy a vadkár kérdésköre a jövőben is kiemelt téma lesz az agráriumban, ám a szakemberek azt remélik, hogy a módszerek egységesítése a konfliktusok csökkenését eredményezi majd.

(Agrofórum Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?