Hogyan kaphat kártérítést a vad által elfogyasztott makk miatt az erdőgazda?

makk_2A vadkárbecslés során a jogszabályban előírt, elvárt tőszámhoz képest fennálló hiány mértékét kell megállapítani, és ennek a felszámolhatósága érdekében tett intézkedések, illetve az elmaradt haszon pénzben kifejezett értékét kell előállítani. A vadgazdálkodó és az erdőgazda hosszú távú együttműködése érdekében ajánlott a vadkár megelőzése és mérése érdekében közös monitoring hálózatot kialakítani. Az állandó mintapontokon történő és évről-évre megismételt felvételek teremthetnek szakmai alapot a vadkár bizonyíthatóságának tárgykörében is.

T. Sándor a következő kérdést intézte a vadkarinfo.hu szerkesztőjéhez:

T. Sándor: Erdő tulajdonos- és egyben nyilvántartásba vett erdőgazda is vagyok. Több erdőgazdával egyetemben már hosszú ideje „harcolunk” a területünkön lévő vadászatra jogosultakkal a makk vad általi felszedése miatt okozott kárunk megtérítéséért, sajnos eddig sikertelenül. Azt szeretnénk megkérdezni Öntől, hogy mit kell tennünk azért, hogy a természetes felújítások alapjául szolgáló makkot ne egye fel a vad és ha ez mégis megtörténik, akkor ilyen esetben a vadkárt hogyan becsülik meg és ezért milyen kártérítést kaphatunk.

vadkar_makk_vadkarinfo_1

Mi is gratulálunk a blog indításához, rendszeresen olvasni fogjuk és sok sikert kívánunk ennek működtetéséhez! Üdvözlettel: T. Sándor és még 4 másik erdőgazda

A Vadkárinfó válasza:

Tisztelt T. Sándor! Köszönöm megkeresésüket, és igyekszem válaszolni kérdésükre. Sajnálatos módon a makk vad általi felszedéséből adódó károk az erdei vadkárok különleges esetei közé tartoznak, amellyel eddig igazából érdemben és az érintetteket – szakembereket – is megnyugtatóan (módszer és eredmény) nagyon keveset foglalkoztunk. Tudjuk, hogy a makkot minden nagyvad, a rágcsálók és néhány madárfaj is szívesen fogyasztja, és a férgesség is nagy számban fordul elő.

Mintaterületben található makk ősszel és tavasszal:
vadkar_makk_vadkarinfo_2

vadkar_makk_vadkarinfo_3

Azokban az erdőállományokban, ahol ezt a legolcsóbb felújítási módot alkalmazni szeretnénk, és tudjuk is, és ezzel genetikailag is nagy értéket képviselő erdőket szeretnénk létrehozni, az esetben a jó makktermés ciklikusságát figyelembe vevő, átgondolt erdőművelési tervezés szükséges.

Természetes újulat:
vadkar_makk_vadkarinfo_4

Az üzemtervben szerepel a véghasználat módja, és az ettől is függő, alávont felújítási kötelezettség. Evt. 52§ (3) „Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá.”

Itt most nem kívánok mélyebben belemenni a szakmai munkába, felújítási módokba, stb., mivel esetünkben az a fontos, hogy a kivitelezési módtól függően hosszabb vagy rövidebb ideig védeni kell a lehullott makkot a vad általi felszedéstől. Az alávont területek védelmének idejénél fontos szerepet kap, hogy pl. a tölgyek és a cser fafajoknál a felújítóvágásos üzemmódban általában 2-3 év alatt, két nagyobb vagy esetleg egy nagyobb és egy szórvány makktermésre tervezzük meg a nyitó- és végvágást, ugyanez a bükk fafajnál egy-egy területrészen 4-6 év.

Vadkár megelőzési módok többek között: a kerítések (kivitelezéstől függően kisebb vagy nagyobb területek körbekerítése), a vegyszerek, riasztó eszközök, a vadkárelhárító vadászatok, az elterelő etetések, szóró-etető-itató-mesterséges dagonya ne legyen a felújítandó erdőrészekben és a sűrű terület bejárás-ellenőrzés. Az eredményes vadkár-megelőzés, -elhárítás nélkülözhetetlen feltétele a vadászatra jogosult és az erdőgazda hosszú távú együttműködése.

Kerítések vaddisznó és szarvas ellen:
vadkar_makk_vadkarinfo_5

Kárszámítások:

A) Az erdőgazda gyűjteni szeretné a makkot, de a vad felszedi azt: ebben az esetben ennek elmaradásából származó veszteség egyenlő a makk tőárával. Itt mintaterületeket kell kijelölni, és azonos módszerrel értékelni a károsított és a vadkártól mentes területeket (db/m2, kg/m2, kg/mintaterület) majd az itt kapott adatok felhasználásával kiszámított kárértékből le kell vonni az összes addig felmerült költséget (gyűjtés, szállítás, forgatás, tárolás, rakodás, stb.) A mintavételnél csak az egészséges makk vehető figyelembe (metszési próba, vízbemerítéses próba).

B) A makknak a természetes megújulást kellene szolgálnia, a makk a felszedés miatt nem, vagy nem kellő mennyiségben áll rendelkezésre. A makk elfogyasztása mennyiségi kárnak minősül, azonban a teljes kár több szemszögből vizsgálandó.

Az összetett kárszámítás képlete a következő:
Kár (A) = Értékvesztés (B) + Elmaradt haszon (C) + Kárfelszámolás többletköltsége (D) – Keletkezett hozam (E)

Ahol:

(B) Értékvesztés összetevői = termőhelyhez adaptálódott, magas genetikai értékű szaporító alapanyag megsemmisülése + a természetes felújítás sikeressége érdekében befektetett munka költségei (pl. fahasználati többletköltség).

(C) Elmaradt haszon összetevői = növedék hiány (esetleg egy egész magtermési ciklus, 2-5 év kimaradása) + maghiány miatt esetlegesen bekövetkező kényszerű fafajváltás és a termőhelyi potenciál kihasználatlanságából következő termelési értékcsökkenés + a természetes felújítás elhúzódása miatt az idős állomány értékcsökkenése.

(D) Kárfelszámolás többletköltsége = a természetes felújítás helyett elvégzendő mesterséges kiegészítés, vagy teljes ültetés többletköltsége (állomány alatt alávetés, aláültetés, vagy a végvágott terület újulatának mesterséges kiegészítése) .

(E) Keletkezett hozam = ebben az esetben 0, hiszen nem keletkezik hozam.

A kármérték megállapíthatóságának alapfeltétele a mintaterületes felvételezés azért, hogy az erdőgazda be tudja mutatni azt, hogy a hiányzó makkot a vad fogyasztotta el. Csak így állapíthat meg kármértéket és -értéket az eljáró szakértő.

A kárfelvételkor figyelembe kell venni az egyéb makkfogyasztókat is (pl. rágcsálók, madarak, férgek, stb.)
vadkar_makk_vadkarinfo_6

A vadkárbecslés során a jogszabályban előírt, elvárt tőszámhoz képest fennálló hiány mértékét kell megállapítani, és ennek a felszámolhatósága érdekében tett intézkedések, illetve az elmaradt haszon pénzben kifejezett értékét kell előállítani.

A vadgazdálkodó és az erdőgazda hosszú távú együttműködése érdekében ajánlott a vadkár megelőzése és mérése érdekében közös monitoring hálózatot kialakítani.

Védett és nem védett mintapontokon, egységes módszertannal és közösen végzett felvételekkel, értékelésekkel vizsgálható az erdei ökoszisztéma, benne a nagyvad állományának változásai. Az együttműködésnek ki kell terjednie az erdészeti és kapcsolódó vadgazdálkodási beavatkozások szükségességének meghatározására is.

Az állandó mintapontokon történő és évről-évre megismételt felvételek teremthetnek szakmai alapot a vadkár bizonyíthatóságának tárgykörében is.

Tisztelt T. Sándor! Kérdésére a fentiekben leírt választ tudtam adni. Ebben segítségemre volt az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató tervezete, amelyben az általam is felhasznált részek valószínű véglegesítésre fognak kerülni. Ez a tervezet és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató tervezete a vadkarinfo.hu blogról már most is letölthető.

Üdvözlettel: Prencsok János

(vadkarinfo.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?