A hiúz az év emlőse, a magyar zergevirág pedig az év vadvirága

HiúzAz elmúlt napokban már bemutattuk az év madarát, az év fáját, az év rovarát, az év kétéltűjét és a gombáját is, most pedig az év emlősével és az év vadvirágával foglalkozunk. Ez utóbbi az eurázsiai hiúz és a magyar zergevirág.

Az év emlőse 2019-ben az eurázsiai hiúz

Füleinek a felső részét régen fülpamatnak hívták. Tavasszal pacsmagol. Erdőben él, ahonnan ki sem nagyon teszi a mancsát. Kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak. Bár őshonos, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna. Ha az eurázsiai hiúzra tippelt, nyert.

A 2019-es év emlőse az eurázsiai hiúz – írja Facebook-bejegyzésében a Vadonleső.

Az állatról a szervezők a Facebookon játékot hirdettek, melynek lényege, hogy 10 napon keresztül minden nap írtak egy-egy információt arról, hogy mik a jellemzői az év emlősének és ezek alapján lehetett szavazni a 2019-es győztesre.

A közreadott jellemzők szerint ez az állat

aki erdőben él, ahonnan nagyon ki sem teszi a mancsát,
akinek kölykei, bár már elválasztódnak, de még egy évig az anyjukkal maradnak,
aki habár őshonos emlősfajunk, mégis alig akad olyan honfitársunk, aki személyesen is láthatta volna,
aki télen is aktív és speciális felépítésű lábai segítségével szinte siklik a hó felszínén, és olyan nyomokat hagy a hóban, hogy nem látszanak a karmai, hiszen azokat vissza tudja húzni,
aki tavasszal pacsmagol,
akinek a füleinek felső részét régen fülpamatnak hívták,
akiről a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a börzsönyi Király-réten erdei iskolát nevezett el,
aki Petőfi Sándort is megihlette, a Magány című versében szerepel jelzőként legalábbis,
akinek igéző a tekintete.

hiuz

A szlovákiai hegyvidékekről a Börzsönybe, a Zemplénbe, illetve a Mátrába, a Bükkbe és az Aggteleki karsztra is átlátogató, óvatos és rejtőzködő életmódot folytató faj egyedei közül pár tucatnyian élhetnek állandó jelleggel is Magyarország területén.

A Vadonleső program először 2014-ben hirdette meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot, amely minden évben más-más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, hogy elősegítse azok megismerését és hatékonyabb védelmét.  Az eurázsiai hiúz előtt a keleti sün (2014), az ürge (2015), a denevérek (2016), a mogyorós pele (2017), majd tavaly a földikutya kapta a kitüntetett figyelmet.

Az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág

A beérkezett szavazatok alapján az Év Vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) lesz. A szavazatok 47%-ával maga mögé utasította a tündérfátyolt (32%) és a macskaherét (21%) is.

Bár sokan biztosak voltak a nevével és megjelenésével is kitűnő tündérfátyol győzelmében, mások bíztak a kevésbé feltűnő, de természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú macskahere elsőségében, a magyar zergevirág mégis a szavazás elejétől fogva végig messze a legtöbb szavazatot kapta.

A magyar zergevirág a száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, hazánkban elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, leginkább talán a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben fordul elő. Máshol már kimondottan ritka, így a Mecsekben, a Mezőföldön és a Duna–Tisza-közén csak igen elszórtan található meg. Európában is csak kis területre korlátozódik: a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén található meg elszórtan Észak-Görögországig.

zergevirag_1

A hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Hazánkban és a környező országokban a nemzetség több rokon faja is előfordul. A hegyvidéki fajok – nevükhöz méltóan – valóban sziklaszirtek, hasadékok növényei. De sokan valószínűleg kerti dísznövényként is találkoztak már velük.

Mikor láthatjuk a magyar zergevirágot? Áprilisban már előjönnek a magyar zergevirág jellegzetes tőlevelei, majd hamarosan nagyméretű sárga virágai is megjelennek. Igyekeznünk kell, mert május végétől már alig láthatunk majd virágzó példányokat!

(Greenfo.hu, evvadviraga.nhmus.hu, Vadonlesők)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?