Veszélybe kerülhet a szarvasgomba termesztése

A szarvasgomba termesztése jövedelmező iparág. A melegebb és szárazabb időjárással azonban meg is szűnhet a század végére, vagy még előbb. Egy skót egyetemen végzett kutatás a veszélyekre és a megelőző intézkedésekre hívja fel a figyelmet.
Veszélybe kerülhet a szarvasgomba termesztése
A fűszer jellegű gasztronómiai különlegességnek számító, Magyarországon is elterjedt szarvasgomba sokféle földalatti gomba gyűjtőneve. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a gazdanövénnyel, erdei fák gyökereivel. A legenda szerint a szeptember-októberi párzás előtt álló gímszarvasok a 18. századi híres francia szakács, Brillat-Savarin által a „konyha gyémántjának” nevezett növénytől kapnak erőre. Az olasz zenei romantika egyik jeles képviselője, Rossini a „gombák Mozartjaként” beszélt róla. A növényt termesztik is, gyűjtik is. A gyűjtéshez állatokat, például gombászkutyát, sertést is használnak. Termesztés szempontjából egyes tölgyfélék, a mogyoró, a törökmogyoró, a nagylevelű hárs, a gyertyán, a feketefenyő és az atlaszcédrus a legfontosabb gazdanövények.

A klímaváltozás lesöpörheti az iparágat

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés, mint iparág eltűnhet a század végére. A melegebb és szárazabb éghajlat súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel jár, ráadásul a folyamatot a gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, növényi járványok fel is gyorsítják. A többszáz-millió fontnyi iparág gazdaságosságát szépen példázza a Tuber melansporum nevű szarvasgombafajta kilónkénti több mint 1100 font ára. Becslések szerint a milliók helyett a következő 10-20 évben 4,5 milliárdról is beszélhetünk majd. Már ha megmarad egyáltalán, mert a klímaváltozás és az európai szarvasgomba-termesztés kapcsolatát vizsgáló első kutatás sötét jövőt vázol fel. szarvasgomba_3 „A legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2071 és 2100 között 78-100 százalékkal eshet vissza a termesztés. Viszont ha a klímaváltozást kísérő egyéb tényezőket, például az erdőtüzeket is figyelembe vesszük, a hanyatlás hamarabb megtörténik. Többszáz-millió fontos iparágat kockáztatunk. Mivel a szarvasgomba-termesztés, gyűjtés és a kapcsolódó tevékenységek történelmi és kulturális aktivitások, a hagyományok részei, még súlyosabb lesz a társadalmi-gazdasági hatás” – nyilatkozta a Stirling Egyetem Természettudományi Tanszékén végzett kutatás vezetője, Paul Thomas.

Változás a közeljövőben

Thomas és munkatársai 36 év francia, spanyol és olasz szarvasgombatermését tanulmányozták. Az adatokat a helyi időjárással vetették össze, majd az eredményeket a legfejlettebb előrejelző modellekkel összekombinálták, és következtettek a klímaváltozás várható következményeire. „Munkánk figyelmeztetés, hogy a változás nem a távoli jövőben fog bekövetkezni. Az eredmények egyértelművé teszik, mennyire fontos megelőző-védő intézkedéseket foganatosítani. Az egyik lehetséges megoldás, ha a jövőben kedvezőbb éghajlatú területeken is létesítünk szarvasgomba-ültetvényeket. Újabb talajtakaró anyagokkal, megművelési módszerekkel mérsékelhető a talaj-hőmérséklet, megőrizhető a nedvességtartalom” – összegez a kutató. (Szuperfarm)