Lepkeper – Jogerősen felmentették a kokadi erdőgazdálkodót

gabnai_ernoVéget ért az öt éve tartó perláncolat, a bíróság szerint nem bűnös a természet károsítással megvádolt gazda.

Másodfokon folytatódott csütörtökön a Debreceni Törvényszéken a lepkeperként elhíresült büntetőper. A bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 2013 januárja és márciusa között 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében azzal, hogy cserjéket és védett növényeket vágott ki a földjén.

A Debreceni Törvényszék szerint a bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a területen végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el.

A bíróság határozatában így helybenhagyta az elsőfokú ítéletet és felmentette a kokadi gazdát.

A férfi 2013-ban állt először bíróság elé. A gazda az egy hete megtartott tárgyaláson az utolsó szó jogán tagadta a természet károsítást.

Ügyvédje perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az öt éve tartó perláncolat folyamán már többször bebizonyosodott, hogy nem történt bűncselekmény.

A jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügy tárgyalása során a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – a bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye pedig elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, illetve több más szerző megállapításain alapszik.

gabnai_erno

Az érintett szakember a természetvédelmi őr feljegyzéseinek tartalmát nem ellenőrizte, hanem feltétel nélkül elfogadta.

A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat és növényfajokban.

Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, a lápibagoly lepke élőhelyére azonban ez nem gyakorolt komoly hatást, legfeljebb csak kis mértékben és átmenetileg rontott az élőhely minőségén, maradandó károkat nem okozott. A lepke jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott keleti lápibagoly lepkét G. E. földterületén.

Az ítélethirdetés után Gabnai Ernő azt mondta, az évek során sokat tanult a természetvédelemről, de számára a legnagyobb tanulság az, hogy nem lehet az ember eléggé körültekintő.

“Még akkor is belefuthat az ember ilyen ügyekbe, ha igyekszik legjobb tudása és az engedélyek birtokában cselekedni, és valamit tenni, dolgozni. Mégis sajnos számon kérhetik rajta az el nem követett dolgokat is.” – mondta a gazda.

A Debreceni Törvényszék ítélete jogerős.

(dehir.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?