Az erdei vadkár felmérésének helyzete napjainkban

elias_vadkar_1A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018. február 16-án „A vadgazdálkodás aktuális kérdései” címmel szervezett konferenciát a FeHoVa kiállításon. A szakmai rendezvényen Nagy Imre, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének tudományos munkatársa “Erdei vadkár felvételi (becslési) útmutató” címmel ismertette több mint 30 éves tapasztalatát a konferencián résztvevőkkel.

„Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás”

Magyarországon nagyságrendileg 340.000 nagyvadat ejtenek el évente. A nagyvad hatása mind a természetvédelmi, mind a vadgazdálkodási és az erdészeti „ágazatot” érinti. Az 1996-os állapotot alapul véve kétszeresére nőtt a muflon, háromszorosára a gím, a dám, az őz, és négyszeresére a vaddisznó állománya.

Az ország erdőterülete 2060 ezer hektár, amin belül az elmúlt 20 évben végzett 215 ezer hektár erdőtelepítés az erdei vadkár fő „helyszíne”. A 40 ezer erdőtulajdonos nagy része laikus, így nekik nehéz elmagyarázni az összefüggéseket, és a felmérési módszerek különbözőségéből adódó eltéréseket.

Mennyi az annyi? Senki nem tudja…

A vadkár kimutatott területe a változó felvételi alapok (például tavaszi-őszi időpont, növényzet eltérő fejlettsége, a kár keletkezése és a kár felvétele között eltelt idő, stb.) nagy eltéréseket eredményeznek. Ráadásul, aki egy területen erdő és vadgazdálkodó is, az kevesebb vadkárt jelent be, hiszen a saját eredményét rontaná le vele. Viszont 2010-ben 10 000 km kerítéssel védtek 50 ezer hektár erdősítést, ami nem mint vadkár jelent meg, hanem mint pénzügyi költségelem. Az erdei vadkár értékét pontosan senki nem tudja, hiszen a hatalmas időtávlatok, és a kár eltérő módja és hatása miatt még becsülni is nehéz ezt az összeget.

Friss és régebbi hántáskár a Börzsönyben - Fotó: Éliás Tibor

Friss és régebbi hántáskár a Börzsönyben – Fotó: Éliás Tibor

Az erdei vadkárbecslés rövid története Magyarországon:

  • 1961-1996: Országos Erdei Érték és Árszabályzat
    Márkus László vezetésével megalkotott rendkívül összetett módszer, de mindent tartalmazott, érték és növedékveszteség alapján számoltak.
  • 1996-2009: Az újraerdősítési költség képezte a becslés alapját, ez nagyjából helytálló módszer volt, viszont az idősebb állományok esetén már nem bizonyult megfelelőnek a módszer
  • 2009-2017: Az értékelés alapja az erdő értéke volt. Létrehozási költségek táblázata alapján, amelyeket rendszeresen aktualizáltak. A kár értékét a létrehozási költségérték, a növedékveszteség 4%-os kamatlábbal valamint a felszámolási többletköltség együttese adta.
  • 2017-: Az értékelés alapja az erdőrészlet értéke valamint a kilövési tervek teljesítése

A jelenlegi rendszernél a vaddisznó kilövési terve is része az erdei vadkárnak, amely néhány esetet leszámítva nem a legnagyobb probléma.

A mostani rendszer egységes módszertárának kialakításához már jóval korábban megkezdődött az adatgyűjtés az Erdészeti Tudományos Intézet, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, valamint az állami erdőgazdaságok segítségével. 2012 és 2017 között a felmerülő számítandó költségelemeket folyamatosan aktualizálták. 2017-18 fordulójára 35 technológiai variáns készült el. A felmérési útmutató fő darabjai megvannak, így már nem sokat kell várni, és remélhetőleg kiadják ezeket az anyagokat.

Kérdések és problémák

Még nyitott kérdések az alábbiak:

  • Makkfelszedés problémája: „ha a vaddisznó már azelőtt megeszi a makkot, hogy az földet érne”, nincs felújulási lehetőség szórványtermésű területeken
  • Befejezett erdősítésben keletkezett károk: kéreghántás, rágáskár
  • A nem erdősítésben okozott károk problematikája
  • Az erdei talajt ért károk
  • A „vadászati” törvény és a végrehajtási rendelet ellentmondásai
  • Az időtényező és a hosszútávú hatások
Ugyanannyi kéreghántás más és más kárt jelent idősebb és fiatalabb állományokban - Fotó: Éliás Tibor

Ugyanannyi kéreghántás más és más kárt jelent idősebb és fiatalabb állományokban – Fotó: Éliás Tibor

További problémák:

  • A vadgazdálkodási adatok nem kérhetők ki a vadászatra jogosult hozzájárulása nélkül (adatvédelem)
  • A jegyzőkönyv formai átdolgozásra szorul, hiszen a nagy részét nem lehet a terepen kitölteni, a számítások bonyolultabb mivolta miatt
  • 3 évig lehet igényelni az erdei vadkárt
  • Szakértők: kompetenciák hiánya, felülvizsgálatuk, továbbképzések szükségessége
  • Az elvárt szakmai konszenzusra nem sok esély van
  • A kivételek kiemelése is nagy veszélyt jelent

A kárbecslés folyamata: (így kéne, hogy kinézzen)

  1. Körülmények tisztázása: tulajdonos, földhasználó (sokszor nem hivatalos földhasználattal találkozhatnak a szakértők)
  2. A kár elemeinek terepi felvétele, szemléje: mennyiségi kár területnagyságra és minőségi kár százalékos bontásokban és a korosztályi tényező figyelembevétele
  3. Pénzügyi értékelés: az Erdészeti Tudományos Intézet segédtáblázatai alapján
  4. Szakvélemény készítése: egyszerűsített becslési jegyzőkönyv, DE nem a helyszínen befejezve a komolyabb számítások miatt

Miért van szükség útmutatóra?

  • Egységesíteni kell a módszereket (jelenleg 10-szeres különbségek is előfordulnak)
  • A pártatlanság (és annak látszatának is!) biztosítása másképp nem lehetséges
  • Növelni kell a becslés szakszerűségét

Valamint összességében is elő kell segíteni a felek kármegelőzési együttműködését. Hiszen ez minden szereplő érdeke, a magyar vadállományé is. „A legjobb vadkár az, ami be sem következik.” Természetesen ez alatt nem a vadállomány nullára csökkentését kell érteni, hanem egy minden fél számára elfogadható állapot megtalálását.

(Éliás Tibor – Erdő-Mező Online)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?