Erdészeti szakértő: Semmiképp nem túlzó a kormány hétszázezer hektáros telepítési célja

erdotelepites_kiemeltA húszas évek elején 11,8, míg 2014-ben 20,8 százalék volt az erdőterületek aránya hazánkban. A statisztikai mutatók szerint 2000 és 2014 között száztizenhétezer hektár új erdőt telepítettek vállalatok és magánszemélyek. A kormány tervei szerint az erdőterület arányát huszonöt százalékra növelnék, ehhez pedig szinte minden megyében van bőven szabad terület.

Az erdőtulajdonos nem feltétlenül erdőgazdálkodó is – mondta a Magyar Hírlapnak Szabó Tibor József. Az okleveles erdőmérnök és erdészeti szakértő aláhúzta, a kormány távlati célkitűzései közt szerepel a jelenlegi 20,8 százalékos erdőterület 25 százalékra növelése. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthassák, mintegy hétszázezer hektárt kell beültetni. Hazánk önmaga is képes megtermelni az ehhez szükséges mennyiségű szaporítóanyagot – közölte a szakértő. Beszélt arról is, a csemetéket általában egy-két éves korukban telepítik ki.

Szabó Tibor József szerint a kabinet hétszázezer hektáros telepítési célja semmiképp nem túlzó, hiszen bőven van olyan és annyi elhagyott szántó, rét, szőlő, gyümölcsös, amely szóba jöhet. Az viszont igaz – jegyezte meg –, hogy komoly ellentét feszül a mezőgazdák és az erdőtelepítők között. Mint mondta, ez abból fakad, hogy sok esetben bár rossz minőségű vagy gyenge adottságú a termőtalaj, mégis inkább megéri a termőföldalapú támogatásból növényeket művelni, mintsem húsz-harminc, netán nyolcvan-százötven év múlva hasznot hozó erdőtelepítésbe fogni. Ennek ellenére a törekvés jó, és hoz is eredményeket – magyarázta. Új erdőterületként az Alföld és a Kisalföld jöhet elsősorban szóba, de minden megyében bőven van szabad terület.

Fontos megjegyezni, a fakitermelési tervek úgy alakulnak, hogy az éves teljes kivét kevesebb legyen, mint az erdőkben keletkező természetes növekmény. Ez hazánk esetében konkrétan azt jelenti, hogy évente mintegy tizenhárommillió köbméternyi új faanyag növekszik, míg a legális kivágás nyolcmillió köbméter körüli. Ehhez jön még az illegális fakitermelés, amely a becslések szerint milliós nagyságrendű. Utóbbival kapcsolatban Szabó Tibor József megjegyezte, az Európai Unió határozott törekvése, hogy a jövőben csak eredetigazolással ellátott fát lehessen kereskedelmi forgalomba hozni. Mivel ezt hazánkban is – a 2016-ban elfogadott jogszabály alapján – egyre inkább megkövetelik, várható, hogy az „illegális mutató” ha lassan is, de visszaszorul.

A húszas évek elején 11,8, míg 2014-ben 20,8 százalék volt az erdőterületek aránya hazánkban – fogalmazott a szakember. A Központi Statisztikai Hivatal elérhető mutatói szerint 2000 és 2014 között száztizenhétezer hektár új erdőt telepítettek különböző vállalatok és magánszemélyek. A csúcskorszak az ötvenes évekre esett, amikor egy-egy évben akár százezer hektár is kizöldült, míg a közelmúltban akadt olyan időszak, amikor a növekedés nem érte el országosan a háromezer hektárt. A fejlődés azóta két kisebb megtorpanást leszámítva folyamatos. A több mint kétmillió hektáros vagyon 56 százaléka az államé, 42 százaléka magántulajdon, a fennmaradó egy-egy százalék pedig közösségi és vegyes birtok. A tulajdonosi összetétel megyénként változik – az északi részeken általában az állam a legnagyobb gazda, míg Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében inkább a magántulajdonban álló területek jellemzőek. Hazánk erdőterületének 22 százaléka országos jelentőségű védett természeti területen fekszik, főleg nemzeti parkokban. E mutató 1990 óta nagyjából változatlan. A legnagyobb védett erdőterület, csaknem hetvenháromezer hektár Borsod-Abaúj-Zemplénben található, a legkisebb – kétezer-háromszáz hektár – pedig Békésben. A 2000-es évek közepén történt meg a Natura 2000 hálózat kijelölése, ami további négyszázhúszezer hektárt érintett, azaz ma összesen az erdők 42 százaléka élvez valamilyen természetvédelmi oltalmat.

Nincs általánosan érvényes felelet arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül egy hektár erdő – mondta a mérnök. A pontos ár kalkulálása külön szakma – ami érthetővé válik, ha tudjuk, a forintosított összeg függ az altalaj aranykorona értékétől, az adott vidéken elfogadott hektáronkénti áraktól, az úgynevezett lábon álló fajok összetételétől, korától s attól, hogy az állomány mekkora része és legfőképpen mikor termelhető ki. S ezen túl még jó pár olyan tényezőt kell figyelembe venni, amely plusz–mínusz tolhatja el az árakat – fogalmazott.

erdotelepites

A hazai erdők alapvetően jó egészségi állapotúak – húzta alá Szabó Tibor József. A szakértő a klímaváltozásról kifejtette, húsz-ötven éves távlatban várható, hogy a nálunk őshonos fajok visszaszorulnak, s helyettük a jelenleg tőlünk délen termők „jönnek föl” a helyükre. A mérnök azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a zöldítésnek köszönhetően érezhetően javulhat egy-egy vidék időjárása, nem beszélve a légkörben lévő káros anyagok megkötéséről.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmát a 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény szabályozza – e szerint a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatai szerint ma itthon több százezer erődtulajdonos él, ám az erdőgazdálkodók csak ötven-hatvanezren lehetnek. Utóbbi körbe tartozik a huszonkét állami erdészeti vállalat is. Azt, hogy az ember mit csinálhat a saját erdőjében, Magyarországon rendkívül szigorúan szabályozzák. A fákat akkor lehet kitermelni, ha van a területen olyan, a hatóság által bejegyzett erdőgazdálkodó, aki rendelkezik egy úgynevezett erdőterv-határozattal, amely tartalmazza az adott területre érvényes fakitermelési előírást. További követelmény, hogy az előírásnak megfelelő fahasználatot a gazdálkodó éves tervben és a jogosult szakszemélyzet által ellenjegyezve, előzetesen bejelentette a hatóságnak, s a hivatal azt nem tiltotta meg. A munkák megkezdése előtt szükséges egy úgynevezett műveleti lap is, amelyet erdész szakember állít ki az erdőgazdálkodó számára – mondta Szabó Tibor József. A büntetés ötvenezertől tizenötmillió forintig terjedhet, azaz nem éri meg kockáztatni.

A szakértő szerint a vadászati és az erdőgazdálkodói jog egyaránt a földtulajdonoshoz köthető, és szerződéses alapon lehet kezdeményezni megszerzését, az pedig nem törvényszerű, hogy az erdőgazdálkodó megegyezik a vadászatra jogosulttal. Hozzátette, csak szigorú szabályok betartása mellett az egyiket az erdészeti, másikat a vadászati hatóság által kiadott határozat birtokában lehet gyakorolni.

(magyarhirlap.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?