Szelekciós akácnemesítéstől a mikroszaporított, ipari fa célú klónfajtákig

Az Alföldi Erdőkért Egyesület 2016. évi, őszi Kutatói Napján többek között a “Szelekciós akácnemesítéstől a mikroszaporított, ipari fa célú klónfajtákig” címmel tartottak előadást, aminek anyagát most az Erdő-Mező Online is közzéteszi.

Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a 2016-os Kutatói Nap többi előadása is olvasható lesz az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! SZELEKCIÓS AKÁCNEMESÍTÉSTŐL A MIKROSZAPORÍTOTT, IPARI FA CÉLÚ KLÓNFAJTÁKIG A GOP-1.1.1-11-2012-0084 PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSULT IPARI FA CÉLÚ AKÁCNEMESÍTÉS EREDMÉNYEI Dr. Bach István - Dr. Horváth Sándor - Németh Jenő - Pataki Bálint - Dr. Pogrányi Kálmán Szelekciós nemesítés magtermesztő ültetvény létrehozása céljából DR. KAPUSI IMRE akác nemesítői munkáját az ERTI munkatársaként az 1980-as évek elején indította el. Alapgondolata – eltérően az addig művelt idősebb korban és kifejezetten törzsminőségre végzett válogatással szemben – a fiatalkori és nagy növekedési erélyre végzett kiválasztáson alapuló nemesítés. A módszer elméleti alapmegfontolása a következő: a fatérfogatot tekintve azonos végső hozamú egyedek esetében is többlet mutatható ki, ha sikerül megnyerni a fiatalkori gyors növésben rejlő előnyt – kiaknázni az időtényezőt. Eltérő növekedés esetén a nyereség még nagyobb lehet: 0426_aee_akac_1

1983 és 1988 között az alföldi csemetekertekben nevelt évi több tízmillió csemete közül válogatott ki kiemelkedő növekedésűeket, melyeket kísérleti erdősítésekbe ültetett ki (Bocskaikert 1984., Penészlek 1985., Nyírbéltek 1986., Nyírgelse 1. 1988., Cegléd 1988., Nyírgelse 2. 1989.). A kiválasztott egyedek száma mintegy ötvenezer darab volt. Az erdősítések 8-12 éves korában törzsfákat jelölt ki, elsősorban kiemelkedő növekedésre, a környezetükben álló egyedekhez számszerűen bizonyított növekedési és hozamelőny alapján. A kiválasztott egyedek mindkét fő akác magtermesztési körzet – a Duna-Tisza közi Pusztavacs és a Nyírségi Ófehértó-Baktalórántháza - magtermelő állományainak magonc utódait reprezentálják. Mindösszesen 125 törzsfa került kijelölésre és dokumentálásra, mint kiinduló nemesítői populáció. A nemesítő a törzsminőségre nemesített klónfajták esetében megszokott vegetatív szaporítást körülményesnek és költségesnek tartotta a tömeghozamra nemesítés estében, ezért magtermesztő ültetvény (plantázs) összeállítását vette tervbe. Ennek megfelelően a kiválasztott 125 törzsfát 2 helyen helyezték el utódvizsgálatba: • Hajdúhadház 26F (Bocskaikert 4H) 101 törzsfa-utódnemzedék és • Helvéciai FÁ 28 törzsfa-utódnemzedék került kiültetésre Az utódvizsgálatokban elsődleges cél azon törzsfák kiválasztása, melynek oltványai egy leendő magtermesztő ültetvényben a legnagyobb tömeghozamú magonc utódnemzedéket produkálják a magtermelő állományi kontrolhoz (a gyakorlatban szokásos szaporítóanyaghoz) viszonyítva. A Hajdúhadház 26F (Bocskaikert 4H) utódvizsgálat 6 és 10 éves korában került felvételezésre. A mért adatok a legjobb 20 utódnemzedékre vonatkoztatva a következő táblázatban láthatók, amelyek alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: 1. A szelektált törzsfák utódnemzedékeinek hozama összességében egyértelműen kedvezőbb a magtermelő állományi kontrollnál. A hajdúhadházi utódvizsgálat esetében például 6 éves korban 28%, 10 éves korban 57% többlethozam mutatható ki. 2. Ezen belül növekedett a kiemelkedő hozamú utódnemzedékek aránya. A kísérlet korosodásával nőtt a magasabb teljesítményű csoportokba sorolható utódnemzedékek száma. 3. A két felvétel között jelentős változás következett be a teljesítmény rangsorban. Az eltelt négy év alatt egyes utódnemzedékek visszaestek, mások feltörtek, de jelentős az egyenletesen magas szinten teljesítők száma. Összesen nyolc olyan törzsfa utódnemzedéket találunk, amely a 101 felmért és értékelt utódvizsgálati elem közül mindkét felméréskor az első 20 hely valamelyikén helyezkedett el (a közönséges akáchoz képest 158-299%-os hozamot produkálva) – ezen 8 utódnemzedékből létesült a ’Turbo’ magtermesztő plantázs, amely 2017 őszén termőre fordul. ’Turbo Obelisk’ klónfajták nemesítése A klónfajták nemesítésének lépései - Két utódvizsgálat – Bocskaikert és Helvécia, 125 elsődleges törzsfa utódnemzedékei - A leggyorsabban növő, legegyenesebb egyedek kiválasztása, másodlagos törzsfák kijelölése az utódvizsgálati magonc utódnemzedékekből - A kiválasztott másodlagos (második generációs) törzsfák vegetatív úton, mikroszaporítással való klónozása → ’Turbo Obelisk’ fajtacsoport A nemesítés célja volt a gyors növekedésű klónok utódaiból az egyenes törzzsel rendelkező egyedek szelekciója – így lehetővé téve az ipari fa célú ültetvényekhez szükséges szaporítóanyag előállítását. A kiválasztott törzsfák adatait 18 éves korban (kivétel OBE01 – 17 év) a következő táblázat tartalmazza (egzakt, illetve bonitált értékekkel): 0426_aee_akac_2

Megfigyelhető, hogy a szaporításra kiválasztott törzsfák az ipari fa előállítását tekintve két fontos tulajdonsággal is rendelkeznek: a közönséges akáchoz képest jelentős fatérfogat-többletet produkálnak, valamint a céloknak megfelelően egyenes törzzsel rendelkeznek, ami a minőségi rönktermelés alapja. Összességében kijelenthető, hogy a fajtacsoport az árbocakác fajtákhoz mérhető törzsminőségű, de lényegesen erőteljesebb növekedési tulajdonságokkal rendelkezik. [caption id="attachment_45404" align="aligncenter" width="306"]

Utódvizsgálatból szelektált 2. generációs OBELISK törzsfa, d1,3 17 éves korban 32 cm[/caption] Jelenleg 7 db ’Turbo Obelisk’ fajtacsoporthoz tartozó fajtajelölt van bejelentve az illetékes hatósághoz. 2016 őszéig 4 db mintaültetvény létesült a ’Turbo Obelisk’ fajtákból Magyarországon, amelyek megtekinthetők. A vegetatív szaporítást mikroszaporítás és gyökérdugványozás felváltott alkalmazásával sikerült megvalósítani, ezáltal lehetővé téve nagy mennyiségű, genetikailag egyöntetű akác szaporítóanyag előállítását. A szaporítás és a klónozott szaporítóanyag termesztése a kísérleti fázisból 2015/2016-ban átlépett az üzemi fázisba, így utat nyitva az ültetvényekben, különösen a magas minőségű, ellenőrzött szaporítóanyagot megkívánó, ipari célú faültetvényekben történő alkalmazásuk számára. [caption id="attachment_45403" align="aligncenter" width="495"]

OBELISK fajtajelöltek kísérleti ültetvénye Apostagon, 3,5 éves korban[/caption] FORRÁS: BACH I. (2012): Akác szaporítóanyag gazdálkodás és fajtahasználat - Előadás: „Az akác a Nyírség aranya” Szakmai Konferencia. Baktalórántháza, 2012.05.17. BACH I., NÉMETH J. (2014): Az akác nemesítés újabb irányzatai, eredményei – Előadás: Országos Erdészeti Egyesület Szakosztályülése. OEE Információs Központ, Budapest, 2014.03.27. BACH I. (2015): Az akác szelekciós nemesítése – Előadás: NAIK ERTI Szeminárium az akác nemesítéséről Dr. Rédei Károly a MTA doktora 35 éves munkássága tiszteletére. Sárvár, 2015.07.13. BACH I., PATAKI B., NÉMETH J., HORVÁTH S. (2016): Breeding of high quality timber producing Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Turbo Obelisk clonal variety group – Poszter: Hardwood Conference, Sopron, 2016.09.08. PATAKI B., BACH I., NÉMETH J., HORVÁTH S., POGRÁNYI K. (2016): Black Locust (Robinia pseudoacacia L.) Breeding and Recent Results – Előadás: Hardwood Conference, Sopron, 2016.09.08. A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról:

Dr. Bach István – Dr. Horváth Sándor – Németh Jenő – Pataki Bálint – Dr. Pogrányi Kálmán (NymE): Szelekciós akácnemesítéstől a mikroszaporított, ipari fa célú klónfajtákig. A GOP-1.1.1-11-2012-0084 pályázat keretében megvalósult iparifa célú akácnemesítés eredményei – ELOLVASOM >>>
Bakti Beatrix (NAIK ERTI): Kedvezőtlen termőhelyi feltételek mellett telepített fás szárú energetikai ültetvény hozam vizsgálata - ELOLVASOM >>>
Vityi Andrea - Vágvölgyi Andrea - Czupy Imre - Vinkovics Sándor - Visiné Rajczi Eszter (NymE): Nem konvencionális biomassza források felmérése
Dr. Bárány Gábor - Seresné Gyenes Tünde - Janik Gergely (KEFAG Zrt.): Volt egyszer egy nyárfatermesztési rendszer, avagy mi történt az alföldi erdőgazdálkodásban kidolgozott termelési rendszerekkel?
Antal Borbála – Csiha Imre –Kiss Tamás: Vadkárbecslési módszerek összehasonlító vizsgálata egy síkvidéki erdőfelújításban
Antal Borbála-Szendrei László-Csajbók József: Adatok a vadkár és a vadföldgazdálkodás hazai helyzetéről
Kovács Csaba – Csiha Imre: Térinformatikai módszerekre alapozott termőhely minősítési lehetőségek
Rásó János: Nemesnyárasok sarjaztatásának tapasztalatai gyenge termőhelyi adottságú homoki területeken
Bali László - Szinetár Csaba - Tuba Katalin - Andrési Dániel - Kálmán Kristóf: Ritka és védett pókfajok előfordulása az ásotthalmi tanulmányi erdő területéről
Andrési Réka - Tuba Katalin - Andrésiné Ambrus Ildikó - Andrési Pál: Az ásotthalmi Bedő-liget bükkfataplóinak (Fomes fomentarius) bogárközössége
Andrési Pál - Andrésiné Ambrus Ildikó: Madárvédelmi tevékenység az ásotthalmi szakiskolában