Az NymE vezetésével úttörő kutatásokat kezdenek a tuskógomba fajokkal kapcsolatban

armillariaAz Armillaria (tuskógomba) fajok világszerte súlyos erdőpusztulásokat és fakárosítást okoznak, veszélyeztetve ezzel számos faalapú ágazat működését. A Nyugat-magyarországi Egyetem konzorciumi partnereivel közösen, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 676 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatást nyert el, melyet világszinten elsőként nagy volumenű szisztematikus kutatásra fordítanak a témában.

A GINOP-2.3.2-15 „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” pályázati konstrukció keretein belül „Az erdészeti kártevő Armillaria (tuskógomba) nemzetség patológiájának és a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint konzorciumvezető. A projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja.

Az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú szárazföldi élőlényei. Bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak: megtámadják és elpusztítják az ellenállóképességükben gyengült fákat, majd a gazdanövény elhalása után teljesen lebontják a fa szöveteit. Az egyes erdészeti területeken létrejövő tömeges fapusztulásnak komoly gazdasági hatásai is vannak: az értékes rönkalapanyag akár jelentős része is energetikai célú faanyaggá degradálódik, ami egyrészt gazdasági veszteséget jelent az erdőgazdaságok számára, ráadásul a kieső további feldolgozási tevékenységek (fafeldolgozó ipar, bútoripar, épületasztalos ipar) munkahelyteremtő képessége is csökken. Emellett az Armillaria fajok súlyos problémákat jelentenek hazánkban a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, valamint szőlősökben is, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak.

A vegyszeres védekezés számos kedvezőtlen hatással jár, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik környezetbarát, biológiai védekezési módszerek iránt. A projektben részt vevő kutatók az Armillaria fajok károkozó hatásának felmérését, genetikai sajátságaik vizsgálatát, és egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia kidolgozását tűzték ki célul.

armillaria

A projekt során az Armillaria nemzetség világszinten első, nagy volumenű szisztematikus vizsgálata valósul meg, mely mérföldkövet jelenthet a jövőbeli kutatások számára, a kialakítandó erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ pedig nemzetközi szinten is az Armillaria kutatások centrumává válhat.

A kutatások eredményeként megnyílik az út egy, az Armillaria fajok kártételének kivédésére irányuló, biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia alkalmazása előtt, illetve lehetőség nyílik termékfejlesztési együttműködések kialakítására hazai kis- és középvállalkozásokkal, az eredmények ugyanis hosszú távon környezetbarát termékek/technológiák piaci megjelenéséhez vezethetnek. A kutatások eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratokban is publikálják, beépítik az oktatásba, de a fiatal kutatóknak is lehetőséget biztosítanak tudományos fokozatszerzésére a kutatásokba történő bekapcsolódással.

A konzorciumról: A konzorciumvezető Nyugat-magyarországi Egyetem a hazai erdészeti kutatások egyik meghatározó központja, soproni campusán 2012-ben jött létre a modern infrastruktúrával felszerelt Természeti Erőforrások Kutató Központ, melynek részeként 2017-ben megalakult az Erdészeti Mikrobiális Genomika Kutatócsoport (EMGK). A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) 1921-ben kezdte meg működését, Mikrobiológiai Tanszéke számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt az elmúlt években. A projektben konzorciumi partnerként részt vevő Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye, a kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét felölelik. A projekt keretében a Nyugat-magyarországi Egyetem 270, a Szegedi Tudományegyetem 260, míg az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja 146 millió forint értékben részesül támogatásban a 2017-2020 közötti időszakban.

(NYME)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?