A Nemzetközi Klímakonferencia tanulságai a faipar és az erdőgazdálkodás területén

klimakonf_52016. szeptember 8-án, Sopronban gyűltek össze a hazai erdészet és faipar képviselői a csütörtökön megnyílt innoLignum Sopron kiállításon. A szakvásárral párhuzamosan több helyszínen kezdődtek konferenciák is. Ezek közül az első a Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) szervezésében megvalósuló Nemzetközi klímakonferencia volt. 

Minden egy helyen, képek és cikkek a 2016-on innoLignum Sopron erdészeti kiállításról >>>


Szerkesztő-riporter: Gribek Dániel
Operatőr-vágó: Kovács Zoltán

Faragó Sándor, az NymE rektora nyitóbeszédében elmondta, a változó klíma okozta kihívások megoldásához proaktív, megelőző módon kell állnunk. Ehhez sokoldalú megközelítésre van szükség, hiszen rendkívül összetett maga a problémakör is. A kiváltó okok tekintetében megoszlanak a vélemények, az azonban biztos, hogy választ és megoldást a tudománytól várhatunk. Részben a megoldást az erdőtelepítésben látja. A nyilvánvaló környezeti haszon mellett elgondolkodtató az is, hogy mindez faanyagot, mint alternatív építőanyagot szolgáltat. A társadalom közreműködése nélkül elképzelhetetlen a kialakult helyzet kezelése. Ehhez elengedhetetlen az ismeretek bővítése, az erdőpedagógia, aminek megalapozásához feltétlen szükség van arra a nemzetközi tudományos háttértudásra, amely az emberiség jövőjét szolgálhatja.

klimakonf_6

 

Mátyás Csaba akadémikus gondolatébresztő előadását a szén-dioxid kibocsájtás, mint mérőszám fontosságának kiemelésével kezdte. Mint megtudtuk, nem biztos, hogy minden, a klímaváltozáshoz köthető esemény hátterében a szén-dioxid áll. Az ellenben világosan látszik, hogy az emberiség szinte összes, környezetre káros tevékenysége szén-dioxid kibocsájtással jár, így ennek szintje alkalmas mutatója lehet a környezetkárosítás mértékének is. Ezután példákat láthattunk, első sorban Észak-Amerikából, amelyek minden résztvevőt gondolkozóba ejthettek. Új-Mexikóban egy erdőtűz alkalmával két hét leforgása alatt hatvan ezer hektár erdő égett porig. Összehasonlításképpen ez Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes erdőterülete. Kanadában pedig csak egy kéregbogár faj károsítása nyomán kipusztult 11 millió hektár erdő és további 22 millió hektár jutott hasonló sorsa más rovarkárosítók miatt. Hazánk teljes erdőterülete összesen 2 millió hektár, a problémát pedig tetőzi, hogy Magyarország a szárazodási zóna határán fekszik és a síkvidéki területeken rendkívül gyorsan mennek végbe a változások.

klimakonf_9

Jelentős változások szemtanúi vagyunk, pedig az évi átlaghőmérséklet nagyon lassan emelkedik, az éves csapadékösszeg pedig nem csökkent. De a szélsőségek sokkal gyakoribbak. További veszélyforrás az erdőgazdálkodásban, hogy a rovarkárosítók több nemzedéket képesek felnevelni. Sőt, az utóbbi két évtizedben több új faj jelent meg hazánkban, mint az azt megelőző évszázadban összesen! Ezzel párhuzamosan vagy éppen ennek következtében a faanyagellátásunkban minőségi és mennyiségi leromlásra számíthatunk. A gyengébb műszaki tulajdonságú fajok térnyerése megkezdődött, így a faipari szakemberek felé fordul a figyelem. Olyan technológiák kifejlesztését várják tőlük, amelyek képesek a leromló minőségű és a gyengébb műszaki tulajdonságú fafajokból tartós terméket képesek előállítani.

klimakonf_5

 

Alfred Teischinger Bécsből érkezett, a BOKU kutatója a fa biogazdaságban betöltött szerepéről beszélt. A biológiai erőforrások (mezőgazdasági és erdei) közül kiemelte az algák szerepét, amelyekben óriási kihasználatlan potenciál lehet a jövőben. A fa újrahasznosításának technológiáján kellene véleménye szerint fejleszteni, ezen a téren még el vagyunk maradva. Egy általa ismertetett tanulmány szerint a felhasznált alapanyagok 86 %-a beton, 9 %-a fa, míg a fennmaradó részarány nagyobbik fele acél és a kisebbik műanyag. Ez egyrészt jó hír, hiszen több fa építőanyagot használunk, mint acélt és műanyagot összesen. Másrészt feladat elé állítja újra a faipari- és építészmérnök szakembereket, hogy a beton kárára növeljék a fa részét.

klimakonf_1

 

Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke fontosnak tartotta, hogy a maggazdálkodás és csemetetermesztés nem lehet kockázati faktora a jövőben az erdőgazdálkodásnak. Bár a szaporítóanyag ágazat nem jelentős gazdasági szektor magában, mégis a hazai erdőgazdálkodás (a ma használt erdőművelési eljárások következtében) alapját képezik. Veszélyt jelentenek a nem megfelelő származási körzetekből hazánkba hozott szaporítóanyagból nevelt erdők. A más klímához alkalmazkodott egyedektől származó mag, az abból nevelt csemete nem olyan vitális, kevésbé ellenálló a kórokozókkal és az időjárási szélsőségekkel szemben. Éppen ezért átgondolásra javasolta azokat a hatóság által erőltetett ültetési kényszereket, amelyeknek teljesítésére sok esetben nincs meg a megfelelő csemeteellátás. A megoldáshoz egy olyan hosszú távú stratégiára lenne szükség, amely gondoskodik a minőségirányítás, a szabályozások, a támogatások révén az ágazat jövőjéről. A jelenlegi helyzetben az átgondolatlan politikai döntések is nehezítik a csemetetermesztők munkáját, amelyre jó példa a 2007-re megígért erdősítési támogatás. A pályázatra felkészültek a csemetekertek, majd a meghiúsult támogatás miatt több száz csemetekert ment csődbe.

klimakonf_8

Andreja Kutnar Szlovéniából érkezett, hogy bemutassa a ModWoodLife (FP1407) programot. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló innováció a faanyag módosításának technológiája köré csoportosul. A feldolgozott rönkből készült építőanyag épületek, bútorok alapanyagául szolgál. Majd ezek elhasználódása után a hulladék felhasználható farostlemez gyártására, amelyből papír készíthető. Ez a fajta újrahasznosítási sor és ennek technológiai háttere áll a kutatások középpontjában.

klimakonf_3

Gus Verhaeghe, az Európai Lombosfa Innovációs Szövetség képviseletében a keményfához kapcsolódó Innovawood programot ismertette. A 23 tagországgal működő szövetség az erdei famunkától bútoriparig és szállítmányozásig a teljes szektort lefedő fejlesztési, oktatási munkát végez. Mint elmondta, azért foglalkoznak keményfával, mert a puhafa feldolgozásának technológiája részben egyszerűbb, részben sokkal kiforrottabb. Míg a keményfában óriási kihasználatlan potenciál rejlik. Legfőbb céljuk az innováció-kutatás-oktatás kapcsolatának kialakítása, a kutatási, fejlesztési és innovációs eredményeik beépítése a nemzetközi hálózat működésébe.

klimakonf_7

Az előadáson elhangzottakat végül Németh Róbert, a NymE rektorhelyettese összegezte.

klimakonf_10

 

Az erdőgazdálkodás és a faanyag lehető legtökéletesebb felhasználása ha nem is megoldás, de eszköz a klímaváltozás hatásaival szemben. Ezért a szaporítóanyag gazdálkodástól az erdőművelésen és fahasználaton keresztül a fafeldolgozásig és faanyag újrahasznosításig minden szinten szükség van a már meglévő innovatív elemek csatasorba állítására és a tapasztalatok, ismeretek átadására. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az innoLignum Sopron kiállításon és szakvásáron megjelenő fejlesztések termékek és szakmai tanácskozások magas száma és színvonala!

klimakonf_5

(Hajdu Márk – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?