Nem elég a ceruza és a kockás papír! – Beszélni kell az elektronikus átlaló előnyeiről

atlalo_3Június 14-én, Budapesten, az Erdészeti Információs Központ konferenciatermében az elektronikus átlalók használatáról, előnyeiről rendezett szakmai napot az Országos Erdészeti Egyesület Oktatási Szakosztálya, a Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért valamint a CGPI Kft.

Elsőként Andrésiné Ambrus Ildikó, az idén 150 éves Országos Erdészeti Egyesület Oktatási Szakosztályának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Halápi Nándor titkár, a Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért ügyvezető igazgatója vezette fel a rendkívül érdekes, napjainkban kifejezetten aktuális témát. Mint kiderült, az állami erdőgazdaságok mindeddig 60 elektronikus átlalót vásároltak az alapítványon keresztül, aminek oka, hogy ezen a módon sokkal kedvezőbb áron lehet hozzájutni az Európában egyébként 2500-4500 eurós eszközhöz.

Andrésiné Ambrus Ildikó

Andrésiné Ambrus Ildikó

„Ezek a témák olyanok, hogy szívesen távol maradunk tőlük. A konferencia szervezésekor több olyan visszajelzést is kaptunk, hogy bőven elég az erdésznek a kockás papír és a ceruza” – mondta Halápi Nándor, utalva arra, hogy a szakmában sokszor nehezen fogadják el a legújabb technológiákat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a rendezvény célja éppen az, hogy felkeltse az erdészek érdeklődését.

Halápi Nándor

Halápi Nándor

Tapasztalatok a Mecsekből

Az előadók sorát Hirmann Antal, a Mecsekerdő Zrt. informatikai osztályvezetője indította, aki gyakorlati tapasztalataikról számolt be. Mint mondta, már a 90-es évek elejétől használnak elektronikus átlalókat, ám a kezdetben tényleg sok probléma volt velük. Ettől függetlenül már akkor is az erdészeti tervezés segítőjét látták az eszközben.

A szakember előadásából megtudtuk, hogy a Mecsekerdő Zrt.-nél 2013 óta az ESZR tervezőrendszert használják, az elektronikus átlalótól kapott adatokat ebbe a szoftverbe táplálják be, ami egy egyszerű importálással történik. A terepi eszköz ugyanis felveszi az adatokat, amiket Bluetooth segítségével át lehet vinni a számítógépre, laptopra, az ott megjelenő fájlt pedig egyszerűen be lehet húzni a programba. A felvételezés környezetét több azonosító is őrzi (erdőrészlet, GPS koordináta, stb.), és nem fordulhat elő, hogy egy adott erdőrészlethez felvett adat összekeveredik egy olyan erdőrészlet adataival, amihez nem tartozik. Erre jó példa volt az előadás közben bemutatott „Komló A” és „Komló E” mappa.

Hirmann Antal

Hirmann Antal

Az adatok mobiltelefonról, laptopról is elérhetők, így a kerületvezető erdész bárhol használhatja őket. Ráadásul az eredményeket kinyomtatva a papíralapú hagyományoknak is eleget lehet tenni. „Minimális papírmunkával gyorsan és egységes kiértékelési rendszerrel jutunk adathoz, a rendszer ráadásul népszerű informatikai megoldásokra alapul, így nem bonyolult a használatuk” – hangsúlyozta az informatikai osztályvezető.

Az elektronikus átlalók használatának célja nem meglepő módon az ügymenet egyszerűsítése és az információáramlása gyorsítása. A hatékony alkalmazáshoz azonban a helyi, céges sajátosságok kiértékelése, annak átültetése elengedhetetlen. Minden komponensnek igazodnia kell a társaság informatikai rendszeréhez, de a dolgozók felhasználói ismeretéhez is.

Hirmann Antal előadásában röviden szemléltette a hagyományos folyamatot, amely során papírról papírra írják fel az adatokat, a folyamat végén pedig összeáll egy fakitermelési terv, amiből fizikailag egyetlen példány található a központban.

atlalo_3

Hozzátette, természetesen a hagyományos megoldásnak is van előnye, hiszen minden különösebb rendszerismeret nélkül lehet használni az adatokat. Mindezek mellett az is kérdés, hogy 20-30 év múlva hogyan lehet elővenni, kezelni a digitális statisztikákat, azokat miként lehet majd az újabb szoftverekbe átültetni. „A papír alapú megoldás még 100 évig biztosan jó lesz, az elektronikus eszközöknél viszont nem látom ezt a jövőt. Ám véleményem szerint ez nem egy probléma, mindössze csak egy feladat, amit meg kell oldani” – fogalmazott a Mecsekerdő Zrt. szakembere.

Hirmann Antal előadásában rámutatott, hogy az emberek a hétköznapjaik során kihasználják a piacon elérhető eszközöket, technológiai megoldásokat, például az okostelefonok által nyújtott lehetőségeket. Ezzel szemben 1500 erdészre nagyjából 60 elektronikus átlaló jut, 22 állami erdőgazdaságból pedig talán ötnél használják a modern eszközt.

Ennek egyik oka természetesen az eszköz magas ára, hiszen egy papír és egy ceruza olcsóbb, ám azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az analóg adatok napjainkban előbb-utóbb biztosan beérkeznek egy digitális rendszerbe. Ez pedig előnyösebb, ha minél hamarabb, minél egyszerűbben megtörténik.

atlalo_5

A szakember előadásában némi humorral is fűszerezve megjegyezte, hogy lennének még fejlesztési ötleteik, amik persze a jövőre várnak. Ilyen például a fafaj felismerése hangbemondás alapján, vagy ugyanez egy webkamera segítségével, amely a kéregmintát vizsgálva állapítaná meg a fajt.

Nem olvassuk el a használati utasítást

Az első előadás végén mindössze egyetlen kérdés hangzott el, ám ez egy fontos gyakorlati problémára mutatott rá. Egy kisalföldi kolléga arról érdeklődött, hogy két oldalt szoktak-e mérni az átlalóval. Abban az esetben ugyanis, ha csak egyet, a végeredmény nem feltétlenül lesz pontos. Hirmann Antal a kérdésre válaszolva elmondta, hogy ezzel a problémával ők is szembesültek, amit az erdészeik úgy oldottak meg, hogy elvégeztek két mérést, és annak az átlagát táplálták be a készültékbe.

Tóth Béla Ákos

Tóth Béla Ákos

Tóth Béla Ákos, a CGPI Kft. kereskedelmi igazgatója ugyanakkor előadásában gyorsan reagált a felvetett témára. Az elektronikus eszközt fejlesztő szakember elmondta, hogy egy gyakori problémával szembesült a konferencia során, ám ez nem az, hogy az átlaló nem képes a két mérés elvégzésére, és annak átlagolt mentésére. Az Enter gomb hosszan tartó nyomásával ugyanis a második (d2) adatot is automatikusan be lehet táplálni a rendszerbe. A probléma inkább az, hogy a felhasználók sokszor nem olvassák végig a felhasználói leírást, valamint nem kommunikálják le a problémájukat. „A leleményes erdész a terepen megoldotta az általa tapasztalt problémát, hiszen az erdő közepén ezt kellett tennie, De ha erről nem beszél, akkor sosem fog kiderülni”.

Beszélni, mérni és beszélni

„Az állami erdőgazdaságoknál nagyon nehéz bevezetni egy modern eszközt” – szögezte le előadásában a szakember. Pedig a papír alapú, bemondáson alapuló módszerrel napi 8 órában könnyű hibázni. Tóth Béla Ákos szerint az elektronikus átlalók elterjedése hazánkban főként az információáramláson múlik, így erről a témáról minél többet kell beszélni. „Nincsen olyan feladat és probléma, amit az informatikában ne lehetne megoldani” – hangsúlyozta.

atlalo_10

Korábban az is nagy probléma volt, hiszen egy elektronikus átlaló – mint azt feljebb írtuk – 2500-4500 euró, és Magyarországon hiába fejlesztettek ki egy olcsóbb technológiát, azt a nyugati piacon nem lehet kevesebbért adni, mert azt az érzést kelti, mintha rosszabb lenne a versenytársaknál. Ennek a problémának az áthidalására iktatták közbe a Kiss Ferenc Alapítvány az Erdészeti Oktatásért szervezetet, aminek segítségével a hazai erdészekhez elérhető áron kerülhet ilyen eszköz.

Elektronikus átlalók a magánszférában

Az állami erdőgazdaságok mellett egyre inkább nő a magánszektorban vásárolt elektronikus átlalók száma. Egy, az Északerdő Zrt.-nél is dolgozó erdész mellett Virágh Pál erdészeti integrátor, a KEFAG Zrt. kerületvezető erdésze is használ ilyen eszközt munkája során.

A rendezvényen az alföldi magánerdős szakember is jelen volt, aki egy rövid előadásban számolt be tapasztalatairól. Mint mondta, többek között a fakitermelési tervek becsléséhez és a gazdálkodókat ért lopáskár mennyiségének megállapításához használja elektronikus átlalóját.

Virágh Pál

Virágh Pál

„Az eszköz műszaki megbízhatóságáról csak jót tudok mondani, ráadásul a forgalmazóval is meg vagyok elégedve, ugyanis minden kérdésemre készséggel válaszolnak” – mondta a szakember, aki előadásában kritikával is élt a téma kapcsán: „Sok helyen az a hozzáállás, hogy az erdész végezze csak a munkát papíron, de a szakma túlléphetne már ezen a szemléleten. A szakmai elit észrevehetné, hogy nagyon szerény az az eszköztár, amivel el tudjuk végezni a munkánkat”.

Virágh Pál hozzátette, hogy a hagyományos módszernek akkor van fontos szerepe, amikor nagy területet rövid időn belül kell felmérni, hiszen nagyon költséges lenne 10-20 elektronikus átlalót beszerezni, hogy a sorban felállt erdészek mindegyikének jusson belőle. Mindezek mellett véleménye szerint azonban az eszköz a szakma egyik jövője.

Erdészből lett cégvezető

A Latschbacher fakészletező programjáról és magáról a gyártóról Reto Fritschi, a svájci Latschbacher AG. cégvezetője tartott előadást. Az erdészből lett üzletember részletesen elmesélte, hogyan került kapcsolatba a vállalattal, majd gyakorlati szempontból hosszan ismertette termékeiket, azok előnyeit, funkcióit.

atlalo_12

Reto Fritschi

Dr. Pásztory Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem SKK Innovációs Központjának igazgatója az átlalással egy időben történő, egy-, illetve kétoldalú törzsjelölésről tartott volna előadást, ám elhúzódó külföldi útja miatt végül nem tudott részt venni a rendezvényen.

Próbáljuk ki, és csak utána vásároljunk GPS-készüléket

A „GPS használata határazonosításra és terület mérésre faállomány alatti területeken” címmel Bartha Csaba, a Navicom-Plusz Bt. ügyvezetője mutatta be a terepi lehetőségeket és a Topcon termékeit. A szakember többek között elárulta, hogy bár sokan azt hiszik, hogy télen megbízhatóbbak a GPS műszerek, a problémát okozó takarást valójában nem a levelek, hanem az ágak jelentik. A GPS vásárlás kapcsán jó tanáccsal is ellátta az érdeklődőket: „lehetőleg csak akkor szerezzünk be egy konkrét eszközt, ha azt már kipróbáltuk, és biztosan jó az adott területre, az adott célra”.

Bartha Csaba

Bartha Csaba

Bartha Csaba előadása során bemutatta többek között a FöMI által nyújtott DGPS szolgáltatást, de az Axiál Kft. által a tavalyi évben létrehozott mAXI-Net RTK hálózatot is, amely akár 2 centiméter pontosságra is képes – igaz, ezt főként a precíziós mezőgazdaságban lehet kihasználni, különösen azért, mert fedett területen az RTK nem használható eredményesen. (Mint arról az Erdő-Mező korábban már beszámolt, egy határozat szerint a FöMI megszűnik, feladatait a fővárosi kormányhivatal veszi majd át. Erről bővebben IDE kattintva olvashat!)

atlalo_4

A elektronikus átlalókról szóló szakmai nap végül sikeresen zárult, a szervezők külön kiemelték, hogy jó jelnek tartják azt, hogy sok fiatal is volt a hallgatók között. A végső következtetés pedig már a konferencia felénél is megszületett: kommunikálni kell az elektronikus átlalók használatának fontosságát. Az Erdő-Mező ezen tudósítása egészen biztosan segít ebben!

(Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?