A zöldek vitatják a marosvásárhelyi somostetői erdőbe tervezett fakitermelés
Hat marosvásárhelyi környezetvédelmi szervezet nyílt levelet fogalmazott meg, amelyet több illetékes hatósághoz (környezetvédelmi ügynökség, környezetvédelmi őrség, erdészeti igazgatóság, marosvásárhelyi tanács) juttatott el, s amelyben az áll, hogy tiltakoznak a somostetői Nagyerdőbe tervezett fakivágások ellen. A beadvány szerint az erdészeti hivatal nem tartja be az erre vonatkozó törvényes előírásokat. Ezt a Romsilva cáfolja.
Szakács László, a beadványt aláíró Rhododendron szervezet alelnöke kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy bármilyen erdőben szükség van a fakivágásra, csupán az a kérésük, hogy tartsák be az erre vonatkozó jogszabályokat. A somostetői Nagyerdővel kapcsolatosan az történt, hogy néhány nappal ezelőtt fakitermelésre szakosodott cégek a megyei környezetvédelmi ügynökségtől környezetvédelmi jóváhagyást kérvényeztek. Ebben az áll, hogy az erdészeti üzemtervnek megfelelően négy parcellában mintegy 1300 köbméter fát szeretnének kivágni, nagyjából a Petru Maior Egyetem campusa (volt számológépgyár) és az állatkert közötti zónából. A környezetvédő szerint az utólag módosított és kiegészített 195/2005-ös környezetvédelmi törvény 9. cikkelyének 1. és 4-es alpontjai, valamint a 995/2006-os környezetvédelmi minisztériumi rendelet melléklete 2-es pontjának e) pontja szerint természetvédelmi területeken az erdészeti munkálatokat kizárólag az erdészeti üzemtervek környezetvédelmi engedélyezése alapján lehet elvégezni. Ugyanakkor a 1076/2004-es kormányrendelet szerint kötelező környezetihatás-felmérést készíteni és az üzemterveket láttamoztatni a környezetvédelmi hatósággal. A környezetvédelmi ügynökség – engedélyeztetési eljárásként – köteles nyilvánosságra hozni, konzultálásra bocsátani a munkálatokat. Ez pedig a somostetői erdő esetén nem így történt.
Egy másik gond, amelyet jeleztek, hogy a somostetői erdő települési véderdő, amire különleges erdészeti szabályok vonatkoznak, ugyanakkor (a 19/2010-es környezetvédelmi minisztériumi rendelettel) a Natura 2000-es programba besorolt védett terület, öreg fái, az itt termő tölgymag, a szarvasbogár, a hőscincér, valamint néhány béka, gőte és ritka denevérfaj miatt. Ezért tisztító vágás esetén hektáronként egy, míg fenntartó vágás miatt öt köbméter fát lehet kitermelni. Az ökológus azt is felvetette, hogy az említett erdőrész kitermelésre szánt famennyiségéből 700 köbméter – valószínűleg üzemterven kívüli – fát akarnak kitermelni, amelyet tulajdonképpen a széldöntések, esetleges betegségek miatt termelhetnek ki, de ez külön láttamoztatást igényel természetvédelmi területen.
A beadványban még az áll, hogy „minden munkálatnál a védett területen – ide értve az erdészeti üzemtervek által kijelölteken is – kötelező módon be kell tartani a természetvédelmi törvényeket, a védett élőhelyek és fajok megfelelő védettségének biztosítása érdekében. A marosvásárhelyi erdészeti hivatal több mint 4 éve – az uniós és a hazai jogszabályokat figyelmen kívül hagyva – olyan erdészeti üzemtervek alapján adja meg a kitermelési engedélyt természetvédelmi területeken, amelyek alkalmazásakor nem tartják be a természetvédelmi kötelezettségeket.
Ştefănescu Dănuţ, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője megerősítette azt az állítást, hogy a somostetői erdő a Natura 2000 védelme alatt áll. A konfliktust az is kiváltotta, hogy az erdészeti igazgatóság beperelte a gondnokságot (ez a környezetvédelmi hivatalban van), és végleges törvényszéki határozattal megnyerte a pert. Ennek alapján a somostetői erdő nem védett terület, azonban az erre vonatkozó minisztériumi rendeletet nem törölték el, ugyanakkor az erdő szerepel az EU Natura 2000 környezetvédelmi területei között. Ştefănescu Dănuţ elmondta, minden egyes parcellára külön kell kérni a környezetvédelmi engedélyt, enélkül nem vághatnak ki fát. Ez még akkor is szükséges, ha esetleg az üzemtervre, amelyet 10 éves futamidőre készítenek, van szakhatósági jóváhagyás.
A Maros megyei erdészeti hivatal sajtószóvivője, Adrian Pîrlea mérnök elmondta, olyan szigorúak az erdészeti törvények, hogy nem követhetők el szabálytalanságok. Minden egyes kitermelés esetén a környezetvédelmi engedélyeztetés mellett az erdészeti ellenőrző testület (ITRSV) is jóvá kell hagyja a kivágást, hiszen ők az illetékesek azt ellenőrizni, hogy valóban az üzemtervnek megfelelően jártak-e el a cégek. A törvény kimondja, hogy minden kivágott hektár erdőért a Romsilvának ötöt kell ültetnie, ha ezt a kötelezettséget nem tartják be, nem adnak kitermelési engedélyt.
Az erdészeti hivatalt nem érdeklik azok a politikai hercehurcák, amelyek az erdőtulajdonos (Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal) és a lakosság képviselői (helyi tanácsosok stb.) között lehetnek bizonyos tervek megvalósítása körül (lásd a Jeddet a megyei kórházzal összekötő, erdőn keresztülvezető út). Mert minden esetben a törvény szerint kell eljárjanak, és ezt be is tartják. Ami pedig a kivágások és az ültetések arányát illeti, az erdőmérnök elmondta, az EU előírásai szerint a tagállamok területének 35%-át erdők kell borítsák ahhoz, hogy biztosítható legyen a megfelelő ökológiai egyensúly. A jelenlegi átlag 32,5%. Az érdekes az, hogy megyénkben ugyanennyi az erdős terület, az országban pedig mintegy 30,5%.
A felvállalt erdősítési programokkal pedig néhány éven belül országos szinten is meghaladhatjuk ezt a kötelező átlagot. Ezért, ha netán valahol kivágnak fákat, akkor azt csakis úgy teszik, hogy máshol többszörösen újraültetik. Ami pedig a nemkormányzati környezetvédelmi szervezeteket illeti, Adrian Pîrlea egy magyarországi Tisza menti védett területet hozott fel példának, ahol a nem-kormányzati szervezetek a nem őshonos fafélék kitermelését szorgalmazták és az erdészeti hivatallal együtt közösen gondozzák azt a rezervációt, ahol a homoki talajnak megfelelő, arra az ökoszisztémára jellemző fákat őriznek meg. Ez is járható út lenne…
Szakács László hangsúlyozta, a civil szervezetek egyik szerepe felhívni a figyelmet az állami hivatalok esetleges túlkapásaira, törvénytelenségeire azáltal, hogy figyelemmel követik tevékenységüket. Ebben az esetben sem akarnak mást. Ha tájékoztatják a hatóságok, a hivatalok, hogy mi a szándékuk, miért szükséges kivágni a fát, és hogy ezáltal valóban nem borul fel a természeti egyensúly, akkor nincsen kifogásuk a kitermelés ellen. Az tény, hogy eddig a beadványukra még nem érkezett válasz a megyei erdészeti igazgatóságtól, a marosvásárhelyi erdőkerület vezetőségétől és a tulajdonostól (Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal).
(Vajda György - e-nepujsag.ro)
