Gyorsabban nőnek a facsemeték, de több az erdőápolás és a gombás fertőzés

lisztharmat_tolgyMíg az embereknek számos bosszúságot és kárt okozott az idei, rengeteg viharral és csapadékkal járó nyár, a természet ezzel szemben inkább felüdült tőle. A csapadékos időjárás alapvetően kedvezett erdeink ökoszisztémájának és egészségi állapotának, bár bizonyos területeken a hirtelen lezúduló záporok és a tartósan párás idő nehézségeket is okozott.

Kapcsolódó cikkeink:
Somogyban a sár az úr – Beragadt a John Deere forwarder is (KÉPEK)
Komoly károk az erdészeti úthálózatban (+KÉPEK)

Másfélszer annyit nőttek idén a facsemeték

Szerencsés év az idei a természet és az erdők megújítása szempontjából. A kemény téli fagyok elmaradása ugyanis jótékonyan támogatta az erdősítési folyamatokat, így a tavaszi, kora nyári esős időszaknak és a sikeres erdősítéseknek köszönhetően sok csemete „vághatott neki” a növekedésnek. A vegetációs vagy növekedési időszakban – melynek hossza a napi középhőmérséklet alakulásától függ – hullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a tölgyfák hajtásai másodszor is növekedésnek indultak. A júniusban megjelenő ún. János-napi hajtások a tavaszihoz hasonló méreteket értek el, az egyébként lassan növő tölgy csemetéken nem ritka a 40-50 cm-t meghaladó idei növekedés. A fiatal fák meghálálták az égi áldást.

Ha a következő év nem lep meg minket extrém szárazsággal és hőséggel, az eddig tapasztalt esős időszak megalapozhatja a jövő évi kedvező makktermést is. Érdekesség, hogy bár az erdei fákon szinte minden évben látni termést, tömeges makktermés kocsányos és kocsánytalan tölgy esetében 5-6, bükk esetében 5-7 évente jelentkezik. A termés mennyisége a meteorológiai tényezőktől, valamint a gombák és rovarok esetleges károsításától függ.

Gyorsabban növő gyomok, ötödével több erdőápolási munka

A Pilisi Parkerdő Zrt. az egész erdei életközösséget figyelembe vevő kezelői tevékenysége során a természetközeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik úttörője Magyarországon. Ennek eredményeként a Parkerdőben 70% fölötti az úgynevezett természetes erdőfelújítás aránya, amikor az elöregedő erdőkben a fák magjaiból nőtt csemetékből – és nem mesterséges ültetéssel – történik a megújulás.

csemete_apolas

A Parkerdő munkatársai a növekvő csemeték számára egész évben gondos, sok élőmunkával járó, úgynevezett erdőápolással biztosítják a növekedés feltételeit. Idén eddig 3400 hektárnyi területet szabadítottak meg a gyom- és kúszónövények szorításából. Mindennek az idei nyárral összefüggésben úgy van jelentősége, ha elképzeljük, hogy a sok csapadék hatására nem csak a facsemeték, hanem az őket körülvevő aljnövényzet is intenzívebben növekedett, ezért idén az erdészek számára a szokásosnál átlagosan 20%-kal több feladattal járt az erdőápolás, bár vannak olyan területek, ahol kétszer annyit kellett kaszálni, sarlózni a fiatalosokban. A fiatal erdők ápolásában nagy szerepe van a Parkerdőben dolgozó közfoglalkoztatottak munkájának, akik idén eddig mintegy 700 hektár erdő növekedését segítették.

Jelentős időjárási eltérések, szélsőséges időjárás okozta károk

Az idei év különleges időjárása nem is elsősorban a lehullott csapadék mennyiségében, hanem a záporok és zivatarok magas számában, valamint a mért adatok kiugró mértékű lokális különbségeiben mutatkozott meg. Pilismarótnál a júliusi-augusztusi felhőszakadások ellenére is az ötéves átlag alatt maradt a csapadékmennyiség (eddig 442 mm esett). Ezzel szemben a Ráckevei Erdészet területén nagy mennyiségű csapadék hullott, ami kedvező hatással volt a száraz termőhelyekre. Bőven az időszakos átlagon felüli csapadékmennyiséget mértek a Budapesti Erdészetnél is, ahol idén eddig 830 mm csapadék hullott, ami máskor egész éves adatnak is beillene.

lisztharmat_tolgy

A szeszélyes csapadékjárás, a viharos szelek azonban károkat is okoztak az erdőkben. A párás meleg sajnos ideális táptalajt szolgáltat a fákat megtámadó gombás fertőzések, a leveleken megjelenő lisztharmat számára. A Pilismaróti, a Szentendrei, a Visegrádi és a Budapesti Erdészet munkatársai által is regisztrált lisztharmat a növények egyik leggyakoribb és legkönnyebben felismerhető betegsége, mely elsősorban a szárat, a leveleket, a virágokat, a rügyeket támadja meg, sőt, egyes esetekben a termést, gyümölcsöt is. Amellett, hogy nem szép látvány (fehér vagy szürke poros kinézetű), súlyosan le is gyengítheti a megtámadott növényt, továbbá, ha a levél elég nagy felületét ellepi, akkor akár a fotoszintézis folyamatát is gátolhatja – a fertőzött levelek így idejekorán lehullanak. Emellett a rövid idő alatt lehulló, özönvízszerű csapadék helyenként elmosta, feláztatta az erdészeti utakat, melyek helyreállítása sok időbe telik, és jelentős költség- és munkaigényű feladat. A budapesti Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy térsége különösen érintett volt, ezeken a területeken a közfoglalkoztatottak mintegy 10 kilométernyi útszakaszon, közel két hétig végeztek helyreállítási munkálatokat. Az extrém égszakadások természetszerű velejárói az erős széllökések is (a Valkói Erdészet melletti mérőállomás 150 km/h fölötti széllökéseket is regisztrált), amik a felázott, és emiatt „meggyengített” talajból könnyebben tudnak fákat kidönteni, de szerencsére idén csak izolált esetekről számolhatunk be, melyek az erdőállomány egészét tekintve nem okoztak komoly problémát.

(Pilisi Parkerdő Zrt. Sajtóközlemény)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?