A magán erdőgazdálkodók javaslatai az erdőtörvény módosítása kapcsán

MEGOSZ_logo_200Az erdőtörvény módosítása kapcsán a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) összegyűjtötte javaslatait, amit közzé is tett honlapján.

Erdőtörvény módosító javaslatok, gondolatok

A Törvény céljainál prioritást kell kapjon a gazdálkodás.

Az erdők fogalmánál a következő kategóriák határozhatók meg:
Erdő
Szabad rendelkezésű erdő
Fás terület (földhivatali nyilvántartás szerint)
Az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló terület (nyiladék, stb.)

A törvény hatálya alá ne tartozzanak az új telepítésű ültetvények, ideértve a fogalmak között pontosan leírandó un. ipari fa (hengeresfa) ültetvényeket is. A faültetvények maradjanak mezőgazdasági művelési ág alatt (így a területalapú támogatási jogosultság is megmarad) és a véghasználat után a tulajdonos eldöntheti, hogy ismét ültetvényt, vagy erdőt hoz létre a területen, netán folytatja a korábbi mezőgazdasági művelést.

A faültetvényekre, a kultúrerdőkre nem kell fahasználati előírásokat tervezni, a gazdálkodó döntsön, ne legyen területi korlát a véghasználatokra, csak műveleti lapot kelljen beadni (az erdőtervben a hatóság szakmai ajánlást tehet a kezelésre vonatkozóan, de ez ne legyen kötelező).

A természetességi kategóriák (esetleg) maradhatnak, de ne a törvény részeként, hanem más jogszabályban rögzítve és semmiképp se kapcsolódjanak hozzájuk hatósági aktusok.

A fogalom-meghatározások ne az erdőtörvényben legyenek megfogalmazva.

Az őshonosságot a mezőgazdasági növények őshonossági kritériumaihoz hasonlóan években kell meghatározni a hazai első megjelenést követő 2-300 év körül.

Az erdőgazdálkodót nyilvántartásba kell venni, de csak egy nyilvántartási száma legyen, még ha több helyen, megyében, erdőrészletben gazdálkodik is. A gazdálkodói nyilvántartásba vételkor a határozat tartalmazza az erdőtervet is

A haszonbérleti szerződéseknél az 51 %-os bérleti jogosultság kifüggesztés nélkül elvét kell alkalmazni és legyen elég az 50+1 tulajdonos megszólítása, törölve a „mindenkit meg kell szólítani” kötelezettséget.

Az erdő rendeltetésénél végig kell gondolni, hogy például maradhat-e a többes rendeltetés, vagy lehetőség nyílik csupán egyetlen rendeltetés előírására. Ez utóbbi csak akkor előnyös, ha Naturás területeken is gazdálkodási rendeltetés írható elő például azon az alapon, hogy az alapfeltétel a kijelölés-kori gazdálkodás folytatása, fenntartása.

Ne a természetességi kategóriák, hanem a rendeltetés legyen a meghatározó.

A körzeti erdőterv legyen a meghatározó a Natura területeken is, míg a fenntartási tervben foglaltak legfeljebb ajánlás jelleggel kerüljenek kiadásra.

A Körzeti erdőtervek vegyék figyelembe a termőhelyi feltételek utóbbi években történt romlását, például a fafajválasztáskor, amihez az alkalmazható fafajok széles skáláját kell felkínálni a gazdálkodónak.

Az erdőtervek jóváhagyását egyszerűsíteni kell (vonatkozó miniszteri rendelet törlése). Az erdőtervi időszak végén legyen csupán a végrehajtásról egyfajta jelentési kötelezettség.

Körzeti erdőtervet továbbra is a hatóság készíthet, de legyen ingyenes, véleményt tulajdoníthasson az erdőtulajdonos, gazdálkodó és valamennyi erdőterv legyen ingyenesen hozzáférhető a neten is.

A jelenlegi erdőfelújítási kötelezettség oldása, enyhítése, gazdálkodó-baráttá tétele indokolt (akár a gazdálkodó által be nem jelentett természeti kár, akár a gazdálkodói hiba miatt nagyon szigorúan szankcionálnak). Ez nem az erdőfelújítást segíti.

A fahasználati tevékenységet a műveleti lap hatósághoz történő eljuttatását követő 5. napon meg lehessen kezdeni és csupán a befejezése után legyen bejelentési kötelezettség.

A féléves fahasználati jelentéseket törölni kell. Felesleges adminisztráció.

A műveleti lap szerepét, létjogosultságát újra kell gondolni. Ha esetleg megszűnik, jól helyettesíthető záradékolt bejelentéssel

Az EUTR előírások teljesítése érdekében tervezett Nemzeti Hatóságnak a gazdálkodói befizetésekből működő rendszerének gondolatát kategorikusan visszautasítjuk!

Az erdővédelmi kárbejelentő lapok rendszerét az erdőrendezők és az ERTI segítségével kell megoldani. A gazdálkodó, szakszemélyzet pedig – észlelés esetén – csupán a rendkívüli erdővédelmi problémákat jelentse.

Az erdészeti bírságtételek (EJA) körét általánosan szűkíteni és mértéküket jelentős mértékben csökkenteni szükséges.

Az Erdőtörvénnyel párhuzamosan a Vhr-t is módosítani kell, elkerülendő, hogy az új Evt. után annak szellemiségével homlokegyenest ellenkező alacsonyabb szintű jogszabályokkal lehetetlenítsék el a gazdálkodást.

A készletgondozó használat elterjesztése a gyakorlatban (nem tartalmazzák az erdőtervek).

Szabad rendelkezésű erdő kategóriájának megerősítése. Az önerdősült területek besorolásáról (Evt. hatálya alá, vagy szabad rendelkezésűként) csak a gazdálkodó, tulajdonos dönthet.

Hullámtéri erdőkben a szabad lefolyás biztosításának szabályozása. Az élet- és vagyonvédelmi érdekek meg kell hogy előzzék a többi szempontot. (A lefolyást akadályozó dús aljnövényzetű, szabálytalan hálózatú erdők lecserélése az érintett területeken tághálózatú, tisztántartott sorközű nemesnyárasokkal.)

Az Erdőtörvény hatálya előtti üzemtervek módosítását egyszerűen és ingyenesen lehessen kezdeményezni (nem pénzért és kétharmados tulajdonosi hozzájárulással).

(MEGOSZ.org)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?