Vadászat: a vadkannak több esze van, mint Sztálinnak (+Videó)

hatalom_vadaszatHogyan nézett ki egy vadászat a szocializmusban? Kiváltság, szétlőtt visszapillantó tükrök, megrendelt trófeák. Egy zárt világ belülről.

A szocializmus párt- és  állami vezetőinek Kádár utasítására elejtett vadjaik aranyérmes trófeáit múzeumnak kellett ajándékozni. Az első titkár alig lőtt nagyvadat, meghagyta őket a valutát hozó nyugatnémet vadászoknak. Apróvadban Gáspár Sándor volt a legjobb, Grósz Károly Strausstól kapott fegyverrel is puffogtatott a kormány vadászterületein. Czinege elvtárs érti a viccet? – kérdezte Hofi a vezérkari főnöktől, akivel egyeztetnie kellett a párt és a kormány tagjainak rendszeres évadzáró vadászvacsorájára tervezett műsoráról, vagyis arról, mit mondhat és mit nem. Megnyugtatták, hogy érti, de hozzátették, hogy nem felejt.

Persze nem csupán Hofi Gézát „szolgálták fel” ilyenkor. A hivatásos vadászok szerény menüre emlékeznek, az ilyen alkalmakra kirendelt Gundel-szakácsok fácánlevest és pörköltöt készítettek.

A hivatásos vadászok akkor örültek, ha az általuk legtürelmesebbnek és legjobb vadásznak tartott Kádár ott volt a társas vadászatokon. Ilyenkor a többiek visszafogták magukat. Távollétében előfordult, hogy valaki kilőtte az UAZ-nak a tetejét, s volt olyan, aki a kocsi hátulján megtámasztotta a puskát, úgy célozta a vadat, s nem vette észre, hogy a csöve a tükör előtt van, és szétlőtte a visszapillantó tükröt.

Mindezt a Bűvös vadászok című dokumentumfilmben mesélik el a visszaemlékezők. A film a magyarországi protokollvadászatok és a politikai elit vadászatainak történetét dolgozza fel az 1940-es évektől a rendszerváltozásig. „Horthy főúri vadászataitól a háború utáni koalíciós kormányok, majd a Rákosi és szűk körének vadászatain át egészen a Kádár-korszak végéig mutatjuk be, hogyan zajlottak” – mondja a rendező-producer, Móczán Péter.

A negyvenes éveket annak az észak-magyarországi Derenk falunak a felszámolása idézi, amelyet azért tüntettek el – a tulajdonosok teljes kárpótlásával –, hogy Horthy Miklós összefüggő vadászterületen hódolhasson szenvedélyének, de a terület diplomáciai célokat is szolgált. Derenk arról is híres, hogy a szomszédságában létesítették azt a medvekertet, melynek állományából a kormányzó medvékre is vadászhatott.

A kölnivel vadászó elvtársak

Az első protokoll-vadászterületeket Gemencen és Gödöllő környékén alakították ki, amikor Rákosi Mátyás is vadászni kezdett. A filmben archív felvételekről megszólal dr. Nagy Endre, a korszak legismertebb vadászati felügyelője, aki elmeséli, hogy az első protokollvadászatok nem sikerültek, mert a vadászati felügyelők nem merték „úri módon” vadásztatni a pártvezetőket, legfeljebb „paraszti módon”. Dr. Nagy Endre az, aki később Tanzániában telepedett le, ahol saját birtokán vadásztatta egyebek között a Kennedy családot, a svéd királyt, hazatérése után pedig Balatonedericsen berendezte az Afrika Múzeumot.

A film az ötvenes évekből idézi annak a hajtónak a történetét, akinek nem tetszett, hogy a magukat kölnivel illatosító  politikusok össze-vissza lövöldöztek, s képtelenek voltak egyetlen vaddisznót is elejteni. Meg is jegyezte hangosan, hogy a vadkannak több esze van, mint Sztálinnak, mert nem megy arra, amerre megérzi a kölniszagot.

Az pedig a vérbeli vadászoknak csípte a szemét, hogy Fock Jenő miniszterelnök alapvető szabályokat megsértve egyetlen napon több mint tíz szarvasbikát ejtett el. Hiába magyarázták a miniszterelnöknek, hogy a szarvasbika nem fácán. Ezt korábban még a saját birtokaikon vadászó grófok, köztük Széchenyi Zsigmond sem engedték meg maguknak. A politikai bizottság egyik tagja pedig azt kérte az őt vadásztatótól, hogy segítsen olyan aranyérmes bikát lőni, amelynek a trófeája nyolcvan centis legyen, mert ennyi helye van a falán a plafonig.

A világhírű, legendás vadász gróf Széchenyi Zsigmondot egyszer Kádár meghívta vadászni az Egyetértés Vadásztársaság területére. Fácánhajtás volt, mindenki állva várta, Széchenyi saját három lábú kisszékén üldögélt. Jöttek a fácánok, kinyúlt a puskacső, s puff, leesett egy madár. Majd megint kinyúlt a puskacső, puff, s újból leesett egy fácán. A hajtás végén Kádár odament hozzá, s mondta neki, hogy, „Széchenyi elvtárs, maga nagyon jól lő, gratulálok!” A nagy vadász erre megjegyezte: igen, de két fácán elment. A főtitkár azt számolta, hogy hányat lőtt le, Széchenyi pedig azt, hogy hányat nem.

A pingpongozó Fidel Castro

Az MSZMP első titkára olyannyira tisztelte a vadászokat, hogy az ötvenhatban letartóztatott legendás vadászt, Berek Jánost kihozatta a börtönből. A filmben azt is elmesélik, hogy gemenci vadászatán kérdezte, hol van Berek. Megmondták neki, mire elrendelte szabadon engedését. Éjfélkor ismét megkérdezte, hol van Berek. Megnyugtatták, reggel kihozzák a börtönből. „Mi az, hogy reggel? – horkant fel Kádár. – Nem tudják, hogy a börtönben öt perc is sok? Azonnal hozzák ide!”

Gáspár Sándort apróvadban és sörétes puskában a legjobbnak tartották, profi vadászként emlegetik a visszaemlékezők Grósz Károlyt is, aki a Strauss bajor tartományi miniszterelnöktől kapott pompás vadászfegyverét hazaérkezése után rögtön kipróbálta.

Vadászott nálunk Fidel Castro, ő a kilövések előtt pingpongozott is a vadászházban. Brezsnyev elé ötven méterre, percre pontosan odahajtottak egy nagyvadat, szemtanúk szerint minden idők egyik legszebb szarvasbikáját. Eltalálta. A trófeát pedig a vadászháznak ajándékozta. Amint a történet mesélője megfogalmazta: odaadta a tulajdonosának.

(MNO)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?