Vadhírek kategória cikkei

Változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A közlemény szerint a kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A hatósággal együttműködve lép fel az illegális agancsgyűjtés ellen a Zalaerdő

Hatósági segítséggel szeretnék visszaszorítani az illegális agancsgyűjtést a Zalaerdő Zrt. szakemberei.

Soron kívül vakcinázzák a rókákat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

A veszettség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kialakult magas kockázata miatt 2024. február 24-25. között soron kívüli rókavakcinázásra kerül sor a vármegye teljes területén. Az érintett térségben ebzárlat és legeltetési tilalom lép majd életbe.

Az illegális agancsgyűjtést az erdő is megszenvedi

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is: Emellett lopásnak minősül.

Közel 7 000 fácán esett áldozatul egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei telepen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét ezúttal Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, korábban még nem érintett területén mutatta ki. Az állomány felszámolása jelenleg is zajlik.

Rágcsálókra vadászik, egy évben egyszer költ - A kerecsensólyom lett az év madara

A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő  természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az MME 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.

A NAK céget alapít a vadkárkövetelések behajtásának átvállalásáért

A mezőgazdasági vadkár rendre óriási gazdasági károkat okoz a termelőknek, akik számára annak csak töredékét térítik meg a vadászatra jogosultak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megelégelte ezt, és a jövőben e téren is határozottan kiáll a gazdák érdekeiért. 

Több tízezer daru pusztulhatott el az elmúlt hetekben

A madárinfluenza a vadon élő és a tenyésztett madarak vírusbetegsége. Az utóbbi évek során rendszeresen hallhattunk, olvashattunk híreket esetekről. Sajnos az idei év sem múlik el e nélkül. November elején Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, később az Alföld más területein is megjelent a fertőzés, majd a Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség. Az MME becslései alapján 10-20 ezer közötti daru pusztulhatott el az elmúlt hetekben. Fontos, hogy nagyarányú vadmadárelhullás észlelése esetén, vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot és védett faj esetén a területileg illetéken nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madárhoz pedig ne nyúljunk.

Elítélték a vadászokat, akik védett madarakat lőttek le

A Kisvárdai Járásbíróság elítélte azt a két vadászt, aki két évvel ezelőtt lelőtt egy barátkeselyűt és befogott három másik védett ragadozómadarat egy szabolcsi településen - tájékoztatta a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője szerdán az MTI-t.

Az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését segíti elő egy új megfigyelés

Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.

Mozgásérzékelő jelezte a vadat, lefoglalták az engedély nélkül tartott fegyvereket

A fonyódi nyomozók egy 55 éves viszi lakos házánál tartottak kutatást október 30-án reggel, mely során engedély nélkül tartott lőfegyvereket, lőszereket, hangtompítót, éjszakai képalkotó irányzékot, valamint számszeríjakat, nyilakat, trófeákat, az elejtett vadak feldolgozásához használt eszközöket és vadhúst is találtak - tájékoztat a police.hu.

Egyre közelebb hazánk déli határához az afrikai sertéspestis

Október közepén a Magyarországgal határos, horvátországi Eszék-Baranya megyében is igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét házisertés-állományokban.

Tévinformációk ellen: nincs érdemi változás a vadgázolással kapcsolatos szabályozásban

Az elmúlt hetekben a sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a vadgázolások során keletkező károkra vonatkozó jogi szabályozásról. A Vadgazdálkodási törvényben ugyan valóban hatályba lépett egy kapcsolódó kiegészítés július 1-jétől, ez azonban a gyakorlatban semmilyen újdonságot nem jelent – hívja fel a figyelmet a az Országos Magyar Vadászkamara.

Megkezdődött az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni őszi immunizálása megkezdődött Magyarország déli és keleti vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom is életbe lépett az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

Csaknem háromezer medvének már bizonyított a léte Romániában

A genetikai minták alapján végzett medveszámlálás is azt bizonyítja, hogy több ezer medvének nem jut megfelelő élőhely Romániában - nyilatkozta Benedek Barna, a felmérést végző munkacsoport vezetője a Székelyhonnak.