Zöld szervezetek: a természetkárosítás ellen nem elegendő a törvény szigorítása

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2021.11.18.
• Kategória: Kiemelt, Természetvédelem
• Forrás: 70195

A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban - legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról vagy illegális kereskedelméről. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország üdvözli, hogy az Országgyűlés napirendjére került egy természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslat, azonban úgy vélik, a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem célravezető. Ezért a három nagy múltú szakmai szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket. Minden idők talán legsúlyosabb madármérgezése Turán; elpusztult fokozottan védett vörösnyakú lúd, söréttel a testében; mintegy 1200 tő, világszinten ritka, rendkívül nagy értékű kaktusz Mexikóból Magyarországra csempészve - hosszan lehetne folytatni a sort. Évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, azonban az esetek igen kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé. Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás. Kérdéses, hogy megfelelően kezeli-e a természetvédelmi problémákat az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslat, amely sokkal inkább a - szintén igen fontos, de eltérő megközelítést igénylő - állatvédelmi kérdéseket helyezi a fókuszba. [caption id="attachment_69115" align="aligncenter" width="599"] Rekord mennyiségű elpusztított ragadozómadarat találtak a természetvédők Tura térségében - Fotó: Deák Gábor, MME[/caption] "Alapvetően üdvözöljük a törvényjavaslatban megjelenő szándékot és teljes mértékben támogatjuk, hogy sokkal nagyobb figyelem irányuljon a mérgezéses ügyekre - szögezte le Árvay Márton, a MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetője. - Olvasva a tervezetben szereplő indoklást nyilvánvaló, hogy a turai mérgezéses ügy és az azt követő jogos közfelháborodás ihlette az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Ugyanakkor hiányoljuk, hogy a benyújtás előtt nem történt szakmai egyeztetés a témával évtizedek óta foglalkozó természetvédelmi szervezetekkel. Úgy véljük, hogy a törvénymódosítási javaslat előremutató, de önmagában sajnos nem képes felszámolni ezt a problémát. Ahhoz, hogy a turaihoz hasonló ügyekben sikeres felelősségre vonásra kerüljön sor, a bűnüldöző szervek kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség. Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amelyet kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt" - mondta a projektvezető. Szintén az egyeztetések fontosságát hangsúlyozta a TRAFFIC munkatársa, Balogh Annamária: "Fontosnak tartjuk, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is kerüljön be a köztudatba. A büntetőeljárásban részt vevő szervek és a természetvédelmi ágazat szakértőinek bevonásával egy átfogó javaslatcsomagra lenne szükség, ami a jogalkotási kérdéseken túl más kihívásokra is reagál. A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre érdemben nem foglalkozik például a védett fajok illegális kereskedelmével, pedig az globálisan a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció és a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben." A három szervezet egyetért abban, hogy a törvényi szigor önmagában nem oldja meg a problémát, szemléletformálásra és a bűnüldöző szervek kapacitásainak bővítésére lenne szükség - utóbbira hazánkban is vannak jó gyakorlatok, például idén megalakult a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport. A szakmai szervezetek szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, illetve arra is, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetés illesse azt, ha valaki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezen felül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül. [caption id="attachment_24269" align="aligncenter" width="600"] MTI Fotó: Czeglédi Zsolt[/caption] "Örülünk annak az előrelépésnek, hogy az Országgyűlésben is párbeszéd indult a természetkárosítási ügyekről, a szigorú előírások végrehajtásáról azonban sajnos mindig túlságosan kevés szó esik - mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. - A legnagyobb nehézséget talán mégis az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak, így a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra." Az MME, a TRAFFIC és a WWF Magyarország célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez azonban az kell, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek hatására több ügynél jár sikerrel a felderítés, és amelyek eltántorítják ezektől a tettektől a potenciális bűnelkövetőket. A három szervezet ezért levelében felajánlja szakmai segítségét a döntéshozóknak és szorgalmazza a minél szélesebb körű egyeztetést. (Sajtóközlemény)

• Cimkék: erdei iskola, kecske, Kovácsevics Pál