Van még mit tennie a magánerdősöknek - A MEGOSZ regionális rendezvényén jártunk

"Igyekszünk mindenhol megjelenni az országban, ezért Napkoron, Ásotthalmon, Zalaegerszegen és Budapesten tartunk regionális tájékoztató rendezvényeket, aminek kiindulópontja a füzéri országos találkozó volt" - nyitotta meg fővárosi szakmai programot a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének főtitkára. Duska József október 26-án, a Budakeszi úton ezekkel a szavakkal indította el a harmadik regionális fórumot.

h i r d e t é s

Védjük a természetet, de éljünk is meg az erdőből

A rendezvényen elsőként Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a megjelent magánerdősöket. Mint mondta, a MAGOSZ 2005-ben alakított ki szoros kapcsolatot az erdőgazdálkodókkal, amely szakmai alapokon azóta is harmonikus. A szakpolitikus nagyon fontosnak nevezte, hogy ne vesszen el az erdők közjóléti szerepe, de közben az erdő haszonvétele is kiemelt feladat. "Úgy védjük a természetet, hogy közben meg tudjunk élni az erdőből" - fogalmazott. Jakab István méltatta az összefogással megszületett erdőtörvény-módosítást, azon dolgoznak, hogy a végrehajtási rendelet a törvény szellemiségéhez méltó legyen. Életszerű szabályozás kell, amely a környezetvédelem mellett a boldogulást is segíti. 1026_megosz_2

Jakab István a jelölő szervezet elnökeként beszélt a november 3-i kamarai választásokról is. Kiemelte, hogy 17 támogatószervettel fogtak össze, köztük az Országos Erdészeti Egyesülettel és a MEGOSZ-szal. "A mi együttműködési szándékunk a jövőre vonatkozóan is fenn áll, hiszen rengeteg munka áll előttünk. November 3-án számítunk az erdésztársadalomra" - fogalmazott a MAGOSZ elnöke, aki külön hangsúlyozta, hogy ebben a rendszerben lehet a szakma erejét megsokszorozni. A MAGOSZ közös listájára vagy a MOSZ jelöltjeire reggel 6 órától este 18 óráig lehet majd szavazni.

Erdőtörvény módosítás, végrehajtási rendeletek

Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára az erdőtörvény módosításáról és a végrehajtási rendeletekről beszélt a magánerdős hallgatóságnak. A munka során fontos szempont volt, hogy az erdő természetessége ne romoljon, sőt, lehetőség szerint javuljon. Ugyancsak elvárás, hogy az erdőterület ne csökkenjen, és az erdő teljesítse az elvárásokat, mindezt pedig tervszerű erdőgazdálkodás keretében. Kiemelt cél volt az adminisztratív terhek csökkentése mind a vállalkozók, mind pedig az igazgatás részére. 1026_megosz_3

A módosításnak köszönhetően több terület is kikerült az erdőtörvény hatálya alól, ilyenek például a zártkerti, a tanya és a művelés alól kivett területek faállományai. Emellett könnyítették a mezőgazdasági területekhez tartozó fásítások létesítését. Ugron Ákos Gábor hozzátette: szintén cél volt, hogy a magánerdőkben az erdőfelújítást szakmailag koordináló erdőgazdálkodó felelősségét megerősítsék. A módosítás következtében a minimális erdőterületet 0,5 hektárról 1 hektárra emelték, így a fél hektárnál kisebb területeket fásítássá vezethetik át, míg az annál nagyobb, de 1 hektárnál kisebbek szabadrendelkezésű erdővé válhatnak.

Új lehetőség az erdőkezelésbe adás

Új lehetőségként jelent meg az erdőkezelésbe adás, amely a magánerdő-gazdálkodás hatékonyságát növelheti, különösen az osztatlan közös területek esetében. Ennek alkalmazását majd a VHR-ben pontosítják. Fontos, hogy az 1996. évi Evt megbízási szerződések 2018. december 31-én hatályukat vesztik. Sok esetben nem kell majd erdőterv módosítás, például az intenzíven terjedő fafajok irtásakor. A módosítás következtében korszerűsítik a hatósági ellenőrzéseket, a passzív bírságolás helyett az aktívabb intézkedésekre helyezik a hangsúlyt. 1026_megosz_5

Közigazgatási egyeztetésen a VHR

A végrehajtási rendeletekről a helyettes-államtitkár elmondta: két ütemben hatályosul az erdőtörvény, aminek szellemiségétől nem lehet eltérni egyik irányba sem. Az első ütem elkészült anyaga jelenleg is közigazgatási egyeztetésen van. A második ütemre maradtak még fontos kérdések, mint például az erdőkezelés, a Natura 2000 területek, a természetvédelmi célú korlátozások. A tervezett határidő 2017. december. A tervek között szerepel, hogy "ha az Evt vhr eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására április 1-jétől július 15-éig terjedő időszakban kerülhet sor.

Nem nő az erdőterület

Ugron Ákos Gábor előadásából kiderült, hogy a KSH adatai alapján megállt az erdőterületek növekedése Magyarországon. A fával borított területek aránya összességében nem csökkent, az állami tulajdon nőtt, a közösségi és a magántulajdon ugyanakkor csökkent. Mindennek oka, hogy 2016-ban mindössze 158 hektár erdőt telepítettek, ám az átrendeződés és az új szabályozás is benne van a csökkenésben a szabadrendelkezésű erdők kapcsán. A tendencia vélhetően nem folytatódik majd, hiszen jelenleg 2800 hektár erdő telepítésére van beadott kérelem. 1026_megosz_1

A helyettes államtitká az aktuális kihívásokról is beszélt. Ilyen a tűzifa hiány, a nagyvadállomány nagysága és az afrikai sertéspestis terjedése.

Vadászati törvény és erdészeti törvény

A múlt hónapban Rimler Pál díjjal kitüntetett Somogyvári Vilmos a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében beszélt a NAK erdész szakmai tevékenységéről. Elsőként Győrffy Balázs üdvözletét adta át a magánerdősöknek, hozzátéve, hogy az elnök nagyon elkötelezett az erdőgazdálkodók és a vadgazdálkodók iránt is, hiszen ismeri a két ágazat helyzetét. Van ugyanis erdeje és egy vadásztársaság elnöke is. A szakember beszélt a vadászati törvény módosításáról. Az erdőgazdálkodókat is érintette, hogy bár 10%-ra emelkedett az eltűrendő vadkár mértéke, ám a károk csökkentésének érdekében is hoztak szabályokat. Amennyiben például a lelövési tervet nem teljesíti a vadászatra jogosult, a következő évben a 100%-os vadkárt meg kell térítenie a gazdálkodónak. Fontos újítás volt, hogy a haszonbérleti díj 90%-át a vadászati évet megelőzően le kell kötni. Ha azt határidőre nem utalják át a terület tulajdonosainak, akkor figyelmeztetés jön, majd törlik a vadászatra jogosultat. Ugyancsak törlés jár azért, ha vadkár alapot nem képzett a vadászatra jogosult, vagy ha a kártérítési kötelezettségének nem tett eleget. 1026_megosz_4

A tájegységi vadgazdálkodást is bevezette a törvény, amihez kapcsolódva a kamara javaslata, hogy emeljék meg az FM erdészeti oszályának szakmai létszámát mind az állami, mind a magánerdős szegmensben. "Ha 52 tájegységi fővadászt lehet alkalmazni, akkor 3-3 fő nem jelenthet gondot az erdészeti területen" - fogamazott Somogyvári Vilmos.

Egységesen kezelnék a vadkárt, csökkentenék a tűzifa áfáját

A szakember kiemelte, hogy egy vadkárfelmérési útmutató is készül, amelynek erdészeti részét az ERTI, a mezőgazdasági részét pedig a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete alakítja ki. "Lentitől Szabolcsig azonos feltételekkel fogják megállapítani a vadkárt, méghozzá megismételhető módszerrel. Felháborító ugyanis, hogy jelenleg drasztikus különbségek lehetnek két felmérés között" - húzta alá Somogyvári Vilmos. A NAK szakembere a tűzifahiány kapcsán is elmondta véleményét, amelyre szerinte a szakirányítói támogatás is megoldást jelenthetne, hiszen ezzel a nem működő erdőkben újra megindulhatna a munka. [caption id="attachment_49920" align="aligncenter" width="600"]

Mocz András emlékplakettel köszönte meg Szalay Károly erdőtörvény-módosításrt végzett munkáját

Mocz András emlékplakettel köszönte meg Szalai Károly erdőtörvény-módosításban végzett munkáját[/caption] "Sok feladat vár még ránk. A jogcímek úgy tűnik, hogy lassanként kezdenek beindulni" - fogalmazott Somogyvári Vilmos. A felsoroltak mellett a NAK célja még a rendezetlen területek művelésbe vonása, az EUTR és EKÁER rendszerek felülvizsgálata, a tűzifa áfájának csökkentése 5%-ra. De probléma továbbá a generációváltás is. (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)