Vadgazdálkodási konferencia: árcsökkenés, infrastruktúrális lemaradás, növekvő belföldi kereslet

Koronavírus-járvány, afrikai sertéspestis, gazdasági átalakulás, öregedő vadásztársadalom. Csak néhány olyan hatás, ami komolyan befolyásolja a hazai vadgazdálkodás teljesítményét, eredményességét. Ezekről tartott szakmai konferenciát az Országos Magyar Vadászkamara augusztus 27-én, a Gödöllői Királyi Kastélyban. A tanácskozáson számos fontos kérdés előkerült, többek között a lehetséges új gazdálkodási modellekről is szó esett. Tudósításunk első része.

A néhány héttel a Vadászati Világkiállítás nyitánya előtt megtartott, tehát komoly felvezetőként is ható konferencia elején Bors Richárd, az "Egy a természettel" rendezvénysorozat szakmai vezetője mutatta be az előttünk álló eseményeket - többek között a nemzetközi szakmai konferenciákat, amiből hatot is rendeznek a világkiállítás idején. Ezt követően a tájegységi fővadászok vehettek át elismerő oklevelet és emlékplakettet a szervezésben, előkészületekben végzett hatékony segítségért. vadgazda_konferencia_15

Jámbor László, az OMVK elnöke nyitóbeszédében többek között az erdészeket méltatta, akik éppen ezekben a napokban tartják éves Vándorgyűlésüket Bugacon, és akikkel együttműködve még sikeresebbé lehet tenni a vadgazdálkodási ágazatot.

Változó környezet, rugalmas vadgazdálkodás

Bajdik Péter felvezető előadásában hangsúlyozta, hogy a tények igazolják azt a közhelyes állítást, miszert környezetünk növekvő intenzitással változik. "Bajban ismerszik meg az érdekképviselet" - hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a kamara az elmúlt két évben számos helyzetben segítette a vadászokat. Kiemelte, hogy a hosszútavú, stratégiai gondolkodás számukra kiemelten fontos, ebben pedig nagy szerepe van a fiatalok nevelésének. Folyamatosan változik a gazdaság, miközben a vadásztársasági rendszer több évtizedes múltra tekint vissza. A hagyományos berendezkedést az elmúlt időszakban sok minden próbára tette: az ASP, a Covid-19, de beszélhetünk a mezőgazdasági inputok vagy a termények árainkat emelkedéséről is. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdasági modelleknek rugalmasaknak kell lenniük. vadgazda_konferencia_4

De változik a természeti környezet is. Egyre intenzívebbek az agrárrendszerek, folyamatos az élőhelyvesztés, ami mellett egyre jobban érezni a klímaváltozást. Ez önmagában is nagy kihívást jelent a vadgazdálkodási egységeknél, hiszen ezzel párhuzamosan például egyre több az új vadbetegség - gondolhatunk az ASP-re. De új kihívás többek között a nagyragadozók észak-magyarországi jelenléte vagy a sakálhelyzet. Az OMVK mindezeket számos ponton próbál cselekedni. Többek között egy KAP munkacsoportot hoztak létre természetvédelmi szervezetekkel, méhészekkel együttműködve, hogy a zöldítést - vagy annak utódját - hatékonyabbá tegyék. "Működő, és jól látható rendszer a Vadgazdalkodás Alap, ami némileg a klímaváltozás hatásaira is választ tud adni, például élőhelyfejlesztéssel" - mondta el Bajdik Péter, hozzátéve, hogy eddig 750 vadászatra jogosult 2,5 milliárd forintot kapott a pályázatokon keresztül az elmúlt 3 évben. Az új pályázati kiírás jövő héten megjelenik 500 millió forintos keretösszeggel. Mint az az előadásból kiderült, az OMVK a társadalmi változások kapcsán fejtheti ki legjobban a hatását. Tény, hogy az elmúlt időszakban bővül a vadásztársadalom, közben viszont idősödött is. Ezért nagyon fontos az utánpótlás-nevelés, ami kiemelt feladat Bajdik Péter szerint. Az is látszik ugyanakkor, hogy egyre nagyobb az igény a modernizációra, ami szintén megkezdődött a kamaránál, például az online vadászjegy-értékesítéssel.

Hivatásos vadászok vállán az ágazat

A vadgazdálkodás jelen helyzetét elemezve nem lehet elmenni a külső hatások mellett sem, mint a COVID, az állatvédelem, a vadászat megítélésének változása vagy éppen a közösségi média szerepe. Egy rosszul elsült videó vagy egy valótlan komment egész programokat tud megnehezíteni - vélte a szakember. Bajdik Péter előadásában kifejtette: rossz jel, hogy csökkent a 30 év alatti vadászok tábora, miközben a vadásztársadalom létszáma nőtt. Ezért aztán legalább komoly forrásokat költöttek el ifjúságnevelésre 2018 és 2021 között. De ez a program csak egy jól átgondolt, hosszútavú stratégia részeként működhet hatékonyan. vadgazda_konferencia_5

"Sokan rájöttek a pandémia alatt, hogy az ágazat a hivatalos vadászok vállán nyugszik" - hangsúlyozta a főtitkár. Éppen ezért szeretnék javitani a munkafeltételeiket jogszabálymódosításokon keresztül. Bajdik Péter előadásból kiderült, hogy a Covid-helyzet miatt sokkal több vadat ejtett el itthon magyar vadász, mint korábban. A vadgazdálkodási tervek teljesültek, miközben a külföldi bérvadászokra csak korlátozottan lehetett számítani. Ez azonban csak akkor pozitívum, ha hosszútávon fenntartható, és a magyar vadászok számára továbbra is elérhető a belföldi vadászat. Látszik, hogy ennek érdekében új modellek próbaüzeme zajlik: ilyen a pártoló tagság, az új vadászati csomagok kialakítása, ilyenek az árengedmények, vagy éppen a minőségi vadászat erősítése kapcsolódó szolgáltatásokkal.

A pandémia hatása

Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Megyei Területi Szervezetének titkára többek között arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány hatása még sokáig velünk lesz, annak mérséklődése csak aktív cselekvéssel érhető el. Kiderült többek között, hogy jól látszik a pandámia hatása például az őz lelövések statisztikájánál. A 2019-es 19 000-hez képest 2020-ban mindössze 10 000 volt a külföldi vadászvendégek által terítékre hozott vad. A mezei nyúl esetében a korábbi 9400 helyett 2000-nél alig több. Jó hír, hogy a ragadozógyérítés fejlődő pályára állt, a kóbor kutyát leszámítva a hivatalos adatok szerint a szarkától a rókáig minden terítékadat növekedett. vadgazda_konferencia_6

A vadászati bevételek és kiadások 2019-ben és 2020-ban hasonlóak voltak, legutóbb azonban az "egyéb bevételek" mennyisége növekedett, ami nagyrészt az ASP kártérítési forrásokat jelenti. Oda kell figyelni a vadkárra, hiszen annak kifizetése 2,5 milliárd forint volt 2020-ban. A kérdés azonban adott: milyen lépéseket tehet az ágazat a versenyképessége érdekében, és milyen új gazdálkodási modellekkel érhető el további siker? Pechtol Lajos fontos lenne többek között a társaságok menedzsment típusú vezetése, a hivatásos vadászok státuszának anyagi megerősítése, de az oktatás fejlesztése és a kultúra terjesztése is. Az viszont elsődleges, hogy a fókuszban a természet legyen.

Fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni

Kanizsay Gábor, a Hunnia Vadgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a bizonytalanság volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb problémája. A 2019-2020-as vadászati idényben 29 ezer vadászati engedélyt adtak ki külföldi vadászatra, ami a COVID megérkeztével egy évvel később 9000 lett. "A sok probléma mellett a vírushelyzet pozitívumot is hozott, és ilyen az is, hogy talán felfedeztük a magyar piacot" - hangsúlyozta. A szakember elmondta, hogy az áprilisi vendégvadászokat a lemondások után az üzekedésre próbálták átszervezni, de a területeken az látszott, hogy a bakok nagy részét addigra már eladták a társaságok a belföldi vadászoknak. Mindez az Alföldön is sikerült, ahol ez fontos volt a túléléshez, hiszen ezen a területen a bevételek jelentős része az őzbakból származik. A nyári időszakban szerencsére jöhettek a külföldi vadászvendégek, de végül eljött a szeptember, és a bőgési szezon, amikor szinte teljesen lezárták a határokat. Ekkor az őzvadászathoz hasonló folyamatok indultak be: az értékesítésre kínált szarvasbikák nagy részét megvették a belföldi vadászvendégek. A többlábon állás nagyon fontos a jövőben, aminek lényeges része, hogy a hazai vásárlóerő emelkedése miatt a belföldi piac erősödhetett. Az online értékesítések hatékonyabbak, népszerűbbel lettek, hiszen rugalmasabbak voltak. Azok a tarsaságok, akiknek voltak vadászati kapcsolataik, akiknek volt ismertségük, sokkal jobban át tudták vészelni a nehéz időszakokat. A marketing tehát nagyon fontosnak bizonyult, és megmutatta, hogy a visszatérő vendegkör megtartása mellett az új vendégek becsábítása is fontos cél kell, hogy legyen. Igaz ez a németajkú vendégkörre is, ami mellett érdemes más piacokat is megismerni - akár a környező országokra is gondolhatunk, például Szlovákia, Lengyelország, Csehország. vadgazda_konferencia_7

"Joggal vagyunk büszkék a magyar vadgazdálkodás színvonalára, a hivatásos vadászaink szakértelmére, ám egyre inkább lemaradásba kerülünk az infrastruktúra tekintetében. Nálunk lehet lőni aranyermes bikát vagy bakot, de ehhez szükséges a szolgáltatások fejlesztése is. Azok viszont a vadásztársaságoknál elakadtak" - hangsúlyozta Kanizsay Gábor, aki hozzátette: jó lenne, ha egy vadászház korszerűsítéséhez is fel lehetne használni vidékfejlesztési forrásokat, a vadászat mellett ugyanis a szállás és egyéb szolgáltatások színvonala is fontos, sőt egyre fontosabb. Az előadásból megtudhattuk, hogy őzbak vadászat esetében országosan nagyjából 25-30 százalékos árcsökkenést lehetett megfigyelni, de a gímszarvasnál ez nem érzékelhető., ahogy a nagyvad társasvadászatoknál és a mezei nyúlnál sem, hiszen ezek különösen népszerűek. "A bizonytalanság most is bennünk van, de remélem, hogy szerencsés időszak áll előttünk" - zárta gondolatait. Folytatás következik... (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu)