Több mint félszáz tájegységi fővadász kezdi meg munkáját január elsején
Ötvenkét fővadász kezdi meg munkáját az országban január elsején, a Magyar Idők értesülései szerint a napokban nevezik ki őket. Az új közszolgálati tisztviselők a vadgazdálkodási tájegységek élén az agrártárca irányításával látják majd el szerteágazó feladataikat. A módosuló szabályozásnak megfelelően a vadászterületeken újjáalakulnak a földtulajdonosi közösségek, tagjaik továbbra is igényelhetik a haszonbérleti díjat a közös képviselőtől.
Jövő márciusig folyamatosan lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek egy tavalyi törvénymódosítás nyomán a vadgazdálkodás megújítását tűzték ki célul. Ennek egyik fontos állomása, hogy januárban megkezdik tevékenységüket a közszolgálati tisztviselőnek minősülő fővadászok, akik a most létrehozott 52 vadgazdálkodási tájegység működését szervezik, koordinálják a jövőben. A Földművelésügyi Minisztériumtól megtudtuk: a meghirdetett pályázatokra 143 szakember jelentkezett. A fegyvertartási engedély és a büntetlen előélet mellett a kinevezés feltétele a megfelelő szakmai gyakorlat. A jogszabály december végéig adott határidőt az alkalmas személyek kiválasztására. Úgy tudjuk, a kinevezés a napokban megtörténik.
Újdonság az is, hogy a földtulajdonosok a jövőben csak akkor gyakorolhatják vadászati jogukat, ha vadásztársaságként működő egyesületet vagy céget hoznak létre. Korábban ez nem így volt, ami helyenként ellentmondásokhoz vezetett. Tájegységenként mostantól 20-30, az országban összességében csaknem ezerötszáz vadászatra jogosult szervezet működhet. A társaságoknak a vadászterület földtulajdonosaival, pontosabban a tulajdonosok közösségeivel haszonbérleti szerződést kell kötniük. Információnk szerint az új tulajdonosi közösségek a legtöbb helyen már megkezdték tevékenységüket, és döntöttek a vadászterület hasznosításáról.
A haszonbérleti díj összege hektáronként évente 100 és 800 forint között lehet, a vadászterület adottságaitól függően. A tényleges díj ugyanakkor megállapodás kérdése. Az utóbbi években előfordult, hogy a vadászterületek egyes földtulajdonosai nem kapták meg a szerződésben meghatározott bérleti díjukat. Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium felidézte: a vadásztársaságok a haszonbérleti díjat a földtulajdonosi közösség közös képviselőjének fizetik ki, általában évente. A közös képviselő feladata, hogy a díjat eljuttassa a földtulajdonosokhoz. Az érintettek az elévülési idő öt éve alatt igényelhetik az pénzt a közös képviselőtől. Ha munkájával nincsenek megelégedve, leválthatják. Az öt év letelte után a földtulajdonosi közösség dönthet a fel nem vett haszonbérleti díjak elköltéséről. A leggyakrabban a területen található földutak és vízelvezetők karbantartására fordítják a megmaradt összeget.
Az új vadászati jogszabályok bevezetésének utolsó lépcsőfokaként jövő márciustól kezdetét veszi az immár húsz évre szóló vadgazdálkodási időszak. Addig nemcsak a vadászati jog gyakorlásának egyes feltételei változnak meg, s nem csupán a tulajdonosi és igazgatási szervezet alakul át, de új üzemtervek is készülnek. Megtudtuk: a földművelési tárca az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet előkészítésén dolgozik. A vadászok érdekeit képviselő Országos Magyar Vadászkamara kérdésünkre tudatta: fontosnak tartják, hogy a szabályozás teljes körű legyen. A feltételek újragondolásával oldható meg a jövőben egyebek között a vadkárok hatékony megelőzése, rendezése, vagy például a hagyományos vadászati módok – köztük az agarászat, az íjászat és a solymászat – gyakorlása is. A kamara szerint a legnagyobb előny, hogy a rendelkezések megpróbálják összehangolni a vadgazdálkodás, a környezet- és a természetvédelem, valamint a tulajdonjog különféle szempontjait.
(Magyar Idők)
