Természeti zónát alakítanának ki a Bükkben
A nemzeti park igazgatósága 12 ezer hektár természeti zónát szeretne, az erdőgazdaságok ennek a harmadát szorgalmazzák.
A vidékfejlesztési miniszter tavaly év végén hozott rendeletet a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokról. Ebben megkülönböztet természeti, természetkímélő hasznosítású, illetve szolgáltató övezeteket.
– A miniszteri rendelet nem tartalmazza a lehatárolásokat, arról a nemzeti parkoknak kell megállapodniuk. Mi tavaly már egyeztettünk a védett területeket kezelő erdőgazdaságokkal, de idén újra kell tárgyalnunk az ügyről. Bízunk abban, hogy év végéig meg tudunk egyezni. Az eredeti elképzeléseink szerint 12 ezer hektár tartozott volna az A-zónába, amely az IUCN nemzetközi mércéje szerint az érintetlen területet, a vadont jelenti, bár nálunk nincs ekkora kiterjedésű, ilyen jellegű terület. Több mint húsz éve folynak kutatások a hegységben, ez idő alatt elkészült a Bükk vegetációs térképe, s rengeteg zoológiai adatot gyűjtöttünk. Ezek alapján javasoltuk a 12 ezer hektáros természeti zóna kialakítását, amelyből 3600-3800 hektár maradt az erdészeti társaságokkal való tárgyalások után – mondta el Dudás György, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) igazgató-helyettese.
A C-zónába, a bemutatói övezetbe csak pár száz hektár tartozna a nemzeti park szélén. Ezek lényege, hogy itt mutassák be a környék természeti értékeit, ezeket keresse föl a legtöbb turista. Ilyen például a Szalajka-völgy, Lillafüred, s a BNPI számos látogató-központja is.
– Új területeket nem nagyon terveztünk bevonni, de tervezünk például egy kisebb bemutató teret Répáshuta mellett, s az erdészeti zrt.-k kérésére bekerültek a kisvasutak, így az Egeres-völgyi is. A települések érdeke is, hogy a látogatókat a peremterületeken fogjuk meg, hiszen ez nekik bevétel, vendégéjszaka – tette hozzá Dudás György.
A bakancsos turistákat azonban továbbra is szívesen látják a Bükki Nemzeti Park területén. A jelzett turistautakon és a tanösvényeken is engedély nélkül látogathatók az erdők, ha nem szervezett túrákról, sporteseményekről van szó, hanem családok, kisebb társaságok kirándulnak. Időleges korlátozások – mint eddig is – lesznek, például egyes madarak fészkelése miatt.
A B-zónába az A-ból, illetve a C-ből kimaradt területek kerülnek. Ezeken olyan tevékenységek folytathatók, amelyek nem zavarják a természeti értékek megőrzését, ilyen az erdőgazdálkodás.
A természeti, azaz az A-zónába tartozó területek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása. A legfőbb cél a beavatkozás nélküli védelem, de ez alól akadnak kivételek, mint az invazív fajok elleni védekezés, vagy a kárelhárítás. Megengedett a vízfolyások revitalizációja, a speciális fajtamegőrzés, a vadlétszám szabályozása, a természetes legeltetés, vagy a természetfilm forgatása, a jelzett turistautak fenntartása.
Az 1977-ben megalakult Bükki Nemzeti Park területe ma csaknem az egész Bükk-hegységre kiterjed, az országos jelentőségű védett terület ma 43 ezer 100 hektárt (ebből 5600 hektár fokozottan védett) foglal magában. Ennek zöme erdő, a rétek, legelők, nem művelt területek, szántók és szőlők két és fél ezer hektárt tesznek ki. A védett terület 35 százaléka található Heves megyében.
Darabokkal bővülhetnek a védett területek
Nem nagyon bővül már tovább a védett területek mérete hazánkban, amit még terveznek, azok ugyanis már nem túl nagyok. Hevesben nincs ilyen jellegű kezdeményezés, tudtuk meg Ugron Ákostól, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának vezetőjétől. Elmondta: a hazai nemzeti parkok önfenntartóak, költségvetésüknek csak ötödét állja az állam. Viszont jól pályáznak, az elmúlt időszakban kihasználták a 30 milliárd forintos uniós keretet. Ez a következő hét évben sem csökken, élőhely-fejlesztésre és ökoturizmusra pályázhatnak a parkok, amelyeknek nagy szerepük van a belföldi turizmusban.
(heol.hu)
