Szakmai konferenciát szerveznek a városi erdők komplex kérdéseiről

Június 8-án rendezik meg a Városi erdők Budapesten című konferenciát.

Az eseményen a fővárosi erdők túlnyomó részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. meghívására különböző szakterületek elismert képviselői mutatják be és vitatják meg a városi erdők összetett kérdéseit. A klímaváltozás, a turizmus, a közösségek igényei, az átalakuló városi funkciók komoly kihívások elé állítják az idén 150 éves Budapest erdőit és az azokat gondozó szakembereket.

A főváros erdei különleges helyzetben vannak más hazai erdőterületekhez képest. A közel kétmilliós nagyváros és az agglomeráció közelsége miatt más társadalmi és ökológiai elvárások érvényesülnek velük szemben. Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, ennek több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt kezeli a Pilisi Parkerdő Zrt., amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. A különleges helyzet a hagyományos erdőgazdálkodási módszerektől eltérő kezelést igényel, ezért a Parkerdő 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése.

A Pilisi Parkerdő 2023-ban is folytatta és folytatja e stratégiai munkát. Az elmúlt időszakban féléves vezetői workshop-sorozaton vitatta meg a a városi erdőkhöz kapcsolódó szakterületek legfontosabb kérdéseit, az adott szakterületek neves képviselőivel. A fél év során számba vették a városi erdők kapcsolatát a klímaváltozással, a vízvisszatartással, a szénmegkötéssel, a városi közösségekkel, a mentális és fizikai egészséggel, turizmussal és sporttal, ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és így tovább. A folyamatban több mint harminc, az említett témakörökben jártas természet- és társadalomtudós, ökológus, orvos és egészségügyi intézményvezető, pszichológus, jogász, közgazdász, sportszervező, kommunikációs szakember vett részt, és osztotta meg gondolatait, álláspontját, szakterületének legfontosabb és legfrissebb eredményeit.

A stratégiai munka következő lépéseként a Pilisi Parkerdő 2023. június 8-ára szakmai konferenciát szervez a városi erdők komplex kérdéseiről. A Városi erdők Budapesten című konferenciára a döntéshozók mellett a rendkívül összetett témakör által érintett szakterületek, a városfejlesztés, az ökológia, a közgazdaságtan, a vízügy, a természet- és környezetvédelem, a tájépítészet, az egészségügy, a sport, a turizmus, a helyi közösségek, civil szervezetek és nem utolsósorban az erdészet képviselőit hívták meg, bízva abban, hogy részvételükkel, tudásukkal és elkötelezettségükkel hozzájárulnak egy élhetőbb Budapest megvalósításának komoly feladatához.

A konferencia részletes programja ITT található.

Néhány adat

Budapest teljes területének 11%-a erdő.
Az erdőborítottság az országos átlag (22,4%) kb. fele.
A fővárosban található 5750 hektár erdő a hazai erdők 0,25%-t jelenti, viszont a lakosság közel 20%-t szolgálja ki.
A fővárosban az egy főre jutó erdőterület 33 m2, de a parkok és közkertek nagysága még ennél is kisebb, mindössze 6 m2.
Budapest az egy főre jutó zöldfelület tekintetében Európa középmezőnyéhez tartozik.
Ennek az erdőterületnek kétharmadát, nagyjából 3600 hektárt a Pilisi Parkerdő Zrt. kezel, a többi jellemzően közösségi (önkormányzati) és magántulajdon.

Százötven éves nagyváros – százötven éves erdőgazdálkodás

2023-ban emlékezünk meg a mai értelemben vett, modern Budapest megszületésének százötvenedik, és a budai hegyvidék újraerdősítésének kezdeményezője, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. A hazai erdészet – és ezen belül a Pilisi Parkerdő – mindig küldetésének tartotta a főváros erdőterületeinek növelését, a városi erdők ökológiai és rekreációs értékeinek erősítését.

A jelenlegi Budapest területén az erdősültség a XIX. század elején a mostani felét sem érte el, a pesti oldalon tizedennyi erdő sem létezett. Az egyesítés (1873) után a város erdők szerepe megváltozott és felértékelődött – ezt bizonyítja például a főváros történetének egyik legnagyobb szabású „ökológiai beruházása, a Budakeszi-erdő megvásárlása 1893-ban. Fontos mozzanat volt a múlt század húszas éveiben a túlhasznált „kopárok” (például a Hármashatár-hegy) erdősítése, illetve a nagy pesti erdősítések az ötvenes években.

A mai erdőterület 1990 környékén nyerte el jelenlegi nagyságát, azóta nincs érdemi változás. Ugyanakkor a város erdők szerepe egyre jobban felértékelődik. A klímaváltozás és az ökológiai válság új kihívások elé állít, egyben közös gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz mindenkit, aki felelősséget érez Budapest és annak polgárai, közösségei és ökoszisztémája iránt.