Névadójára emlékezett a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola (+KÉPEK, Videó)

Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
2015.03.24.
Kategória: Kiemelt, Hagyomány-kultúra
Forrás: 17066

Március 20-án Bedő Albert születésének 175. évfordulójára emlékeztek az ásotthalmi erdészeti szakiskola vendégei, munkatársai, diákjai. A rendezvényre az Erdő-Mező is meghívást kapott.

Névadójára emlékezett a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola (+KÉPEK, Videó)

Teljes képgaléria IDE kattintva >>> Nem sokkal a pénteki részleges napfogyatkozás után a megemlékezést Andrésiné dr Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatónője nyitotta meg. Elmondta; az ünnepséget az Erdők Nemzetközi Napja alkalmával szerették volna megtartani, bár Bedő Albert születésének 175. évfordulója 2014-ben volt. Mivel azonban az erdész szakma kiemelkedő alakja 1839. december 31-én látta meg a napvilágot a székelyföldi Sepsikőröspatakon, így a kitűzött dátum nem esik távol az igazi évfordulótól.

Az igazgatónő beszéde során több idézetet is felhasznált, érzékeltetve annak jelentőségét, hogy Bedő Albert szellemiségét fontos átörökíteni, továbbadni a következő nemzedékeknek. "Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között" - hangzott el többek között Wass Albert jól ismert mondata. Bedő Albert munkássága ugyanis az erdők tiszteletét, a munkához való helyes hozzáállást és a hivatás szeretetét tanítja meg a fiataloknak. A Földművelésügyi Minisztériumot Román István helyettes államtitkár képviselte, aki hangsúlyozta; Bedő Albert öröksége egyszerre nemzeti és európai érték, hiszen más országok tapasztalatait is felhasználva teremtette meg a korszerű magyar erdőgazdálkodást hazánkban, az egész Kárpát-medencében. A politikus felelevenítette azt is, hogy 20 éve Székelyföldön a magyarországi erdészeknek kellett a gaztól, gyomtól megtisztítani Bedő Albert sírját.

Román István beszédében a gyakorlati tudás fontosságát is hangsúlyozta, jó példaként említve a hazai erdészeti szakiskolákat, köztük az ásotthalmi intézményt is. A kormány terveivel kapcsolatban kiemelte; szeretnék az erdőket nyitottabbá tenni az emberek számára, és a technikus-képzésben szétválasztanák az erdészeti és a vadgazdálkodási képzést. Az Országos Erdészeti Egyesületet Lomniczi Gergely főtitkár képviselte a megemlékezésen. "Bedő Albert részt vett egy 150 éves szakmai közösség kiépítésében" - utalt az OEE történelmére, majd az erdész szakember további érdemeit is felsorolta; az első erdőtörvény létrehozását, a szakiskola-hálozat megteremtését, az Erdészeti Lapok alapítását.

Utóbbival kapcsolatban Lomniczi Gergely hangsúlyozta; kiemelt fontosságú volt a magyar erdész szakmai nyelv megteremtése, és ápolása, amely azonban ma is nagy kihívás a határon túli területeken, akár Erdélyben, ahol már létezik OEE helyi csoport, akár Felvidéken vagy éppen Kárpátalján, ahol a csoportok megalapítása folyamatban van. A főtitkár beszédében kiemelte; Bedő Albert a tudományos tevékenység, a kutatás mellett kiemelten foglalkozott a gyakorlattal is. B. Nagy László országgyűlési képviselő a hazai erdők növekedéséről beszélt, és arról a tervről, miszerint 20 százalékról 27 százalékra szeretnék emelni hazánk erdősültségének arányát.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere egyenesen a megyei közgyűlésről érkezett az ünnepségre. "Erdő nélkül nincs élet, itt nálunk, a Homokhátságon pedig ez fokozottan igaz" - hangsúlyozta a település első embere, aki elismeréssel szólt az intézmény vezetőiről, munkatársairól. Bár a település költségvetése rendkívül szerény, Toroczkai László hangsúlyozta; lehetőségeikhez mérten minden támogatást megadnak a szakiskolának.

Sepsikőröspatak-Kálnok polgármestere, Kisgyörgy Sándor igazi székely beszéddel köszöntötte a megemlékezőket. "Nem voltunk még itt Ásotthalmon, de úgy érezzük, mintha húszadik vagy harmincadik alkalommal jöttünk volna" - utalt a vendégszeretetre. A polgármester egyébként maga is erdész, így különösen nagy öröm volt számára, hogy majdnem 200 év után ugyanonnan indulhattak el a tanyavilágba, ahonnan Bedő Albert életútja is elindult - többek között Ásotthalomra.

Kisgyörgy Sándor elmondta; nagy szégyen a székely társadalomra nézve, hogy 20 éve gazok között kellett megkeresni a szakember sírját. "Nagy szégyen, de ígérjük, hogy többet ilyen nem lesz". A székelyföldi erdész társadalom ugyanis korábban nem ismerte Bedő Albert munkásságát, hiszen arról tilos volt beszélni. Most azonban emléktábla, szobor és a tervek szerint 2016-ra Bedő Albert Emlékház is hirdeti majd a Székelyföldön született erdész munkásságát. A tervek szerint ráadásul a 2016-os OEE Vándorgyűlésen adnák át az épületet, de Kisgyörgy Sándor egy Bedő Albert emlékvonat indítását is szorgalmazza Sepsiszentgyörgy és Budapest között. A beszédek után a rendezvény második felében a megjelentek egy rövid előadásban ismerkedhettek meg Bedő Alberttel, mint iskolaalapítóval, majd a szakiskola diákjainak előadása következett, amelyet Katona Márta tanárnő tanított be. A rövid műsor a névadó életét mutatta be ötletes módon, amiért elismerés illeti mind a tanárnőt, mind pedig az erdészetis diákokat.

Végül az iskola főépületében a megjelentek koszorúkat helyeztek el Bedő Albert szobránál, ahol Kisgyörgy Zoltán, a székelyföldi Háromszék napilap újságírója tartott rövid köszöntőt.