Nagyszabású erdőökológiai kísérlet indult a Pilisben

A klímaváltozás hatásait kompenzáló gazdálkodás kialakításához is útmutatást adhatnak azok a kutatások, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont indított a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel. A kutatók a különböző erdőművelési eljárások termőhelyre, regenerációra és erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják, amiről terepi bemutató keretében számoltak be a szakembereknek.

h i r d e t é s

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös kutatása a Pilisszántó községhatárához tartozó Hosszú-hegyen, egy 40 hektáros, 70 éves gyertyános-tölgyes állományban zajlik. A kutatók kísérletesen vizsgálják a különböző erdőművelési eljárások termőhelyre, regenerációra és erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását. A műszerekkel ellátott vizsgálati terület kialakítását a Magyar Tudományos Akadémia infrastruktúrafejlesztési támogatása tette lehetővé, a kutatás folytonosságát egy OTKA (111887) pályázat biztosítja. [caption id="attachment_22760" align="aligncenter" width="500"]

Tarvágás hagyásfacsoporttal a kísérleti területen[/caption] A kutatók olyan erdészeti beavatkozásokat vizsgálnak, amelyek részben a hagyományos vágásos, részben a jelenleg bevezetés alatt álló örökerdő-gazdálkodás elemei. 2014-ben a még érintetlen állományban rögzítették a kiindulási állapotokat, az erdészeti beavatkozásokat 2014–2015 telén végezték el. Öt kezelést valósítanak meg hat ismétlésben, blokk elrendezésben, azaz hat területi egységben megvalósult mindegyik beavatkozás: tarvágás (fél hektár), lékvágás (20 méter átmérő), hagyásfacsoport (a tarvágáson belül, 20 méter átmérő), fokozatos felújítóvágás egyenletes bontása (fél hektár), érintetlen kontroll állomány. [caption id="attachment_22761" align="aligncenter" width="500"]

A mikroklímát mérő műszerek az egyik elkerített terület belsejében[/caption] A kezelésekben nyomon követik a mikroklíma (fény, relatív páratartalom, léghőmérséklet, talajhőmérséklet), a talajviszonyok (nedvességtartalom, tápanyagtartalom), a felújulás, az aljnövényzet és egyes állatcsoportok (futóbogarak, pókok, televényférgek) változásait. A természetes folyamatokat elkerített és kerítés nélküli mintanégyzetekben vizsgálják, így a vadállomány hatása a kezelésekétől elválasztható lesz. A természetes folyamatok mellett egyes fafajok (bükk, cser, kocsánytalan tölgy, gyertyán, magas kőris) és lágyszárúak beültetett példányain egyedi megfigyeléseket is végeznek. A kísérlet gyakorlati ismeretekkel kíván hozzájárulni az erdei biodiverzitást fenntartó fahasználatok kialakításához, a főbb fafajok természetes felújításához és a klímaváltozás hatásait kompenzáló gazdálkodáshoz. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. által koordinált vizsgálatba bekapcsolódott a Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet és Földtudományi Intézete és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Kutatóintézete is. [caption id="attachment_22762" align="aligncenter" width="500"]

Ódor Péter[/caption] A vizsgálatokat az MTA Ökológiai Kutatóközponttól Ódor Péter tudományos főmunkatárs, a Pilisi Parkerdő Zrt. részéről pedig Csépányi Péter, termelési és természetvédelmi főmérnök koordinálja. (www.mta.hu)