Mit tehetünk az önkormányzatok által az erdőkre kirótt adók ügyében?
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban több helyi önkormányzat is a működéséhez szükséges források előteremtése miatt földadót vetett ki, amely terhet ró az erdőtulajdonosokra, erdőgazdálkodókra.
Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
Az elmúlt fél évben megszaporodott a segítséget kérő erdőtulajdonosok száma annak kapcsán, hogy néhány helyi önkormányzat a működéséhez szükséges források előteremtése miatt megcélozta az erdőket, erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat a földadó kivetésével.
Az összegyűlt információk szerint az ország számos területén igyekeznek az önkormányzatok a termőföldre, így az erdőkre is adót kivetni, adóbevételeiket ezen a módon növelni. Még mielőtt országosan elterjedne ez a módszer, elejét kell venni az aránytalan, gazdaságossági számításokat nélkülöző adókivetésnek.
A helyzetet elemezve tény, hogy az önkormányzatnak rendelet alkotási joga van, így adórendeletet is hozhat. Több esetben viszont teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat minden gazdasági számítást nélkülözve a saját költségvetési hiányát osztotta szét a községhatárában lévő területre, függetlenül annak teljesítő képességétől. Ennek mértékét külön jogszabály nem korlátozza, viszont a közös teherviselésnek vannak írott és íratlan szabályai. Például, az adó, az adóalany teljesítő képességét ne befolyásolja olyan módon, hogy ne tudja folytatni a tevékenységét. A közös teher arányos legyen a térségben termelhető javak tömegével, a gazdálkodásba vont területről származó jövedelemmel.
Az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységébe nincs beleszólási lehetőség, de annak eredményét több fórumon meg lehet támadni. Fontos, hogy ezek jól dokumentált válaszokat igényelnek, mert nem lehet arra számítani, hogy az önkormányzat saját meggondolásból visszavonja a rendeletét, ezért jól felépített jogi lépéseket kell tenni.
Első lépésként indoklással, írásban, tértivevény mellett tudatni kell az önkormányzattal a döntésével ellentétes véleményt, és kérni kell annak visszavonását. Az indoklásban fontos megemlíteni, hogy a rendeletalkotási jog nem vitatott, de a számítás alapja, a jövedelmezőség igen. Indoklásként a hosszú termelési ciklusból adódó szakaszonként jelentkező jövedelmet, annak egy évre viszonyított csekély mértékét is elemezni, kihangsúlyozni szükséges. Alapinformáció, hogy többnyire az erdő a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területen található, művelése extenzív, jövedelmezősége magyarországi természeti, éghajlati és fafaj viszonyokat figyelembe véve 1.2-1.7% a terület és faállomány értékéhez viszonyítva, ami az azonos körzetben lévő mezőgazdasági terület jövedelemtermelő képességének megközelítőleg az 5-7%-a. Ebből következően a mezőgazdasági művelésbe vont területekre kivetett adó 5-7%-a az elfogadható adó mérték. Ez még természetesen nem tartalmazza a támogatások különbségéből adódó, erdők esetében hátrányos helyzetet. Szükséges még felhívni az önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a rendeletet nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor jogi úton kívánják a kialakult, az önkormányzat hibájából bekövetkezett aránytalan teherviselés javítását kikényszeríteni. Ehhez térségi és országos pertársaság alapítását tervezik megkezdeni.
Az önkormányzat válasza után lehet a következő lépéseket megfontolni, és a pertársaság megalapítását megkezdeni, amihez szakértői és jogi segítőket tud ajánlani a MEGOSZ.
Duska József
MEGOSZ
(www.megosz.org)
