Miközben az Amazonas ég, Magyarországon egyharmadára csökkent az erdőtüzek száma
Az Amazonas-medence esőerdeje lángol, és Szibériában is tombol az erdőtűz. A Föld két legnagyobb erdőterülete a bolygó tüdeje. Súlyosbítja a helyzetet, hogy lángokban áll Kongó, Zambia és Angola is. Dél-Amerika mindegyik országa érintett kisebb-nagyobb mértékben, de leginkább Brazília.
A korábban keletkező kisebb erdőtüzek most már egységesen mozognak, mert több ezer erdő ég egyszerre az Amazonas vidékén – mondta Nagy Dániel erdőfelügyelő az M1 Kék bolygó című műsorában. Hozzátette, hatalmas területekről van szó, amelyek különböző okokból égnek.
Elsődleges új területekről van szó
Brazíliában azért irtják az erdőt, mert szükség van mezőgazdasági területekre. Mivel Brazília a világ legnagyobb marhahús exportőre, ezért elsődlegesen itt az új legelők kialakításáról van szó, de a szójára is nagy a kereslet – közölte Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.
A Föld területének mindössze hét százaléka trópusi esőerdő, ám ezek a világ legfajgazdagabb területei. Az Amazonas medencéjében mintegy hárommillió növény- és állatfaj él, így a lángok okozta károsanyag-kibocsátás mellett tömeges fajpusztulással is számolni kell.
Oláh György biológus hosszú időn át kutatta Peruban az arapapagájok életközösségét. Jelenleg Washingtonban tartózkodik, és a Globális Erdőfigyelő Intézet egyik szakmai találkozóján vett részt, amikor megjelentek a hírek a lángoló amazonasi esőerdőkről.
Az erdőtüzek egyelőre megállíthatatlannak tűnnek
Arról is beszélt, hogy elég gyakoriak az erdőtüzek ilyenkor, mert sok gazdálkodó ebben az időszakban égeti fel a gazdálkodásra váró területeket Brazíliában. Hozzátette, tulajdonképpen ez nem kirívó esemény, viszont idén az erdőtüzek mértéke, illetve a területek nagysága sokkal nagyobb, mint a korábbi években.
Ezekben a percekben nemcsak az Amazonas medencéje az egyetlen hely, ahol a világban égnek az erdők. Az Egyenlítő környékén – Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia – irtás miatt alakulnak ki gyakran erdőtüzek, de az északi területeken is rengeteg piros pont van a térképen.
Európában is gondot okoznak az erdőtüzek, főleg nyáron. Nagy Dániel elmondta, Európában sok a magas tűzkockázatú terület. A magyarországi erdő- és vegetációtüzeket keletkezési időszak alapján, a két tűzszezonra – tavaszi, nyári – bonthatók. Hazánkban elsősorban az erdei- és feketefenyő-állományok a legveszélyeztetettebbek, de néhány éve az erdőgazdálkodás és a katasztrófavédelem sikeresen elindította az erdőtűz-megelőzési programját, melynek köszönhetően egyharmadára csökkent az erdőtüzek száma – hangsúlyozta.
A nagy kiterjedésű tüzek oltása nehezebb
Kérdés, hogy olyan hatalmas területen, mint az Amazonas medencéje hogyan lehet eloltani a pusztító tüzeket? A szakértő szerint ezeket a tüzeket időlegesen el lehet oltani, de fontos szempont, hogy erdőtűz esetén a tűzoltás csak tüneti kezelés. Ha a probléma gyökerét nem tudják kezelni, és nem tudnak egy integrált erdőtűz megelőzési rendszert kiépíteni, akkor ezek a tüzek gyorsan visszagyulladnak – hívta fel a figyelmet.
A hatalmas kiterjedésű, egyszerre égő tűznél a katasztrófavédelem is fontossági szempontokat állít fel, és a védelmi tűzoltás szempontjából súlyoz, hogy melyek azok az erdőtüzek, amelyek településeket, állatállományt vagy értékesebb természetvédelmi területeket veszélyeztetnek, és azt kezdik el oltani.
A statisztikák szerint a világon keletkező erdőtüzek mintegy nyolcvan százaléka emberi tevékenységből fakad. Ez alól Nagy Dániel szerint csak Észak-Amerika, Ázsia és Kanada kivétel. Ezeken a területeken ugyanis jóval gyakoribbak a természet okozta tüzek, mint például a villámlás.
(hirado.hu)