Meddig lesznek Európa erdei zöldek?

A szárazság és a hőhullámok miatt az európai erdők zöld lombkoronái az idei, nyári hónapokban is bebarnulhatnak. Az Euronews egy új tanulmányra hívja fel a figyelmet, amely szerint tavaly a mediterrán és közép-európai erdők 37 százalékát érintette ez a jelenség.

h i r d e t é s

Az ETH Zürich Egyetem és a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) kutatói az elmúlt 21 évben vizsgálták a jelenséget. A Biogeosciences folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy a nyári erdőbarnulás Európa-szerte terjed.

Mi áll a nyári erdőbarnulás mögött Európában?

A kutatók nagy felbontású műholdas adatok segítségével azonosították azokat az időszakokat, amikor az erdőterületek nem voltak olyan zöldek nyáron, mint kellene. Míg az aszály központi szerepet játszott az erdők barnulásában, hatásai nem voltak azonnaliak. A kutatók az intenzív és tartós száraz időszakok „örökölt hatását” észlelték, ami azt jelenti, hogy a fák hő- és szárazságtűrő képessége nemcsak az aktuális időjárástól függ, hanem az előző hónapok és évek időjárásától is.

A kutatók olyan időjárási jeleket azonosítottak, amelyek évekkel később a fákat érintették: a nyári barnulás előfutára különösen a két-három éven át tartó gyakori, kevés esős időszak volt. A mérsékelt égövi övezetekben a legalább két évig gyakori, magas hőmérsékletű időszakok szintén jelentős hatással voltak a folyamatra.

Mielőtt Közép-Európában megjelent a fák fokozott barnulása, általában két száraz, forró nyarat figyeltünk meg egymás után

– mondja Mauro Hermann, az ETH doktorandusza és a tanulmány vezető szerzője.

A kutató megjegyezte, hogy a szárazság elősegíti a kéregbogár fertőzését és a gombás betegségek terjedését, valamint az erdőtüzeket is – ezek mind közvetve hozzájárulhatnak a barnuláshoz.

Európa mely részeit érinti leginkább az erdők barnulása?

A Földközi-tenger a 2000-es évek eleje óta szenved a nyári erdőbarnulástól, azonban az elmúlt években a probléma átterjedt Közép-Európa mérsékelt égövi erdőire is.

2022-ben a kontinens eddigi legmelegebb nyara volt, így Európában az eddigi legkiterjedtebb barnulás következett be, az erdők több mint egyharmada érintett ezekben a régiókban.

Mit jelent ez a barnulás Európa erdei számára?

A zöldbe borulás fogyatkozása a csökkent vitalitás és a fokozott stressz jele az erdőkben. Ez az erdő pusztulását is jelzi. A múltban a forró, száraz nyár ritkábban fordult elő Európában. A 2003-as rekord hőhullámot követően az európai erdők színe alig változott. 2018 óta azonban az ismétlődő nagyarányú aszályok és a magas hőmérséklet kiterjedt barnuláshoz vezetett.

Mivel idén valószínűleg megismétlődik a 2022-es rekordot döntögetően meleg és száraz nyara, az erdőbarnulás még szélesebb körben elterjedhet Európában.

A tanulmány szerint Németország és Svájc luc- és bükkfái száradtak ki leginkább idő előtt. Mivel lehet, hogy nem csak az időjárás járul hozzá a jelenséghez, a kutatók hangsúlyozzák, hogy csak ezek az adatok nem használhatók a jövő megjósolására, de támpontokat adhatnak.

Az időjárási viszonyok több évszakon át tartó célzott megfigyelése értékes információkkal szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a következő nyáron bekövetkezik-e a levelek idő előtti elszíneződése

– mondja Thomas Wohlgemuth, a WSL Forest Dynamics kutatási részlegének vezetője és a tanulmány társszerzője.

Bár a hőmérséklet emelkedik, az erdőgazdálkodás segíthet megfékezni az erdők barnulását, teszi hozzá.