Majdnem fél évszázad után tér vissza Tolnába az erdészek vándorgyűlése
Utoljára 1973-ban tartották vándorgyűlésüket Tolna megyében az erdészek. S most ismét lesz ilyen szakmai seregszemle, a Gyulaj Zrt. hathatós közreműködésével. Mintegy nyolcszáz erdész érkezik a térségbe, az egész Kárpát-medencéből.
Meglepő, hogy egy olyan megye, mint Tolna – ahol a gemenci és a gyulaji erdő található – utoljára 46 éve szolgált színhelyéül az erdész szakma legrangosabb seregszemléjének. De most, június 21-22-én, a Gőbölös Péter igazgatása alatt álló Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. közreműködésével rendezi meg az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a jubileumi, 150. vándorgyűlését. A nyitó és a záró rendezvény a lengyeli Apponyi-kastélyban, illetve annak parkjában lesz, de számos helyszínre utaztatják az egész Kárpát-medencéből érkező, mintegy nyolcszáz résztvevőt e két nap során, buszokkal. A megye szinte minden szabad szálláshelyét lefoglalták.
Gőbölös Péter a
teol.hu-nak elmondta, hogy a vándorgyűlést megelőzi a június 19-én elkezdődött erdészverseny, amelyen 25 erdésztechnikus indult. Többségük a hazai erdészeti részvénytársaságnál dolgozik, de volt közöttük egy kárpátaljai és egy erdélyi versenyző is. Számot kellett adniuk elméleti felkészültségükről (erdőművelés, erdőhasználat, természetvédelem, vadgazdálkodás, földmérés, térképészet stb.) és terepi gyakorlati feladatok is vártak rájuk (fa- és cserjefajok-, gombák-, erdei károsítók-, egyéb növény- és állatfajok felismerése; erdőfelújítás, fatérfogat-meghatározás, trófeabírálat, lövészet stb.). A díjátadást, a kétnapos versenyt követően, a 150. OEE-vándorgyűlés ünnepi közgyűlésén tartják, a mintegy nyolcszáz Kárpát-medencei erdész jelenlétében.
A vándorgyűléseket évente más-más helyszíneken rendezik. Ilyenkor beszélik meg az aktuális feladatokat, jogszabályi vagy egyéb változások miatti tennivalókat. Az 1851-ben alapított OEE hazánk egyik legrégebbi folyamatosan működő szakmai egyesülete. Tolna megyében 1973-ban volt utoljára vándorgyűlés. Most Lengyel lesz a rendezvény centruma, de további 12 helyszínre utaztatják a résztvevőket a két nap során a szakmai programokra.
Erdészet, szakma- és hazaszeretet
Gőbölös Péter a hagyományápolásban is jeleskedik. Fontosnak tartja az erdész szakma múltjának ismeretét, a soproni egyetemhez és a selmecbányai akadémiához kötődő diákhagyományok és dalok megőrzését, továbbadását. Arra is ügyel, hogy a szakmai programok mellett megismerkedhessenek a vándorgyűlés résztvevői Tolna megye kulturális és gasztronómiai értékeivel. Meggyőződése, hogy erdésznek lenni nem munka, hanem hivatás. Erdeink hatalmas genetikai kincset hordoznak, melynek feltárása, megőrzése segíthet kivédeni a klímaváltozás negatív hatásait. Külföldi szakmai útjai során az a véleménye alakult ki, hogy minden – az emberek felvilágosultsága, kulturáltsága, sőt hazaszeretete is – lemérhető abból, ahogy az erdőkkel, a termőföldekkel és a vizekkel bánnak. Ahogy óvják vagy semmibe veszik ezeket a pótolhatatlan nemzeti értékeket. Véleménye szerint a magyar erdészek szakmai hozzáértése, természetféltése és ezáltal a hazaszeretete is példaértékű.
(
teol.hu)