Különleges gépkapcsolat gyérítési munkákhoz - ROTTNE harvester és MALWA forwarder a Vértesben

• Hírszerkesztő: Erdő-Mező Online
• 2020.10.20.
• Kategória: Kiemelt, Erő- és munkagép
• Forrás: 63206

Két eszköz, de egy technológia. Két gyártó, mégis egymást tökéletesen kiegészítő erdészeti gépek. A Mátyás Kft. - vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Mátyásfa - gépértékesítési üzletágának képviselői egy ROTTNE H8D harvester és egy MALWA 560F gyérítési forwarder kombinációját mutatták be országjáró körútjukon Soprontól az alföldi erdőkig. A lombos állományokban, azon belül is a gyérítési munkák esetében, a magyar fakitermelő vállalatnál már bevált gépkapcsolat jó megoldás lehet a munkaerőhiányra, Somogy és Zala megye erdeiben legalábbis ez az elmúlt hónapok során bebizonyosodott. De ne szaladjunk ennyire előre... Mátyás Csaba, a Mátyás Kft. tulajdonosa hosszú évek óta erdészeti vállalkozó, így számos erdészeti gépet és azok háttérszolgáltatását ismeri. Ahogy szinte mindenki, természetesen ő is LKT-val kezdte, majd napjainkig több gyártóval és azok számos magyarországi forgalmazójával volt dolga. Bár ezek mindegyike profi eszköz volt, az üzemeltetésüket drágának vélte. Éppen ezért a szakember olyan gépet keresett, ami munkaminőségben nem marad el a többi nagynevű márkától, ám jó értelemben véve igénytelen, a meghibásodási lehetőségei minimálisak, a karbantartásigénye pedig szintén elenyésző. A ROTTNE ebből a szempontból tapasztalata szerint kiemelkedik. „A hazai ROTTNE felhasználók visszajelzései alapján is elmondható, hogy a gépek, legyenek azok harvesterek vagy forwarderek, alacsony fogyasztással és szervizköltséggel működtethetők” – osztotta meg tapasztalatait a rendezvényen Kristofics Károly értékesítési igazgató. Miután Mátyás Csaba erdészeti vállalkozóként a gyakorlatban is megbizonyosodott a ROTTNE gépek hatékonyságáról, azok forgalmazását is felvállalta. Mára a cseh Reparoservis-zel együttműködve a márka hazai képviselőjévé vált mind az értékesítés, mind pedig az utógondozás terén. A ROTTNE mellett aztán kibővítette géppalettáját a Kapsen vaslóval, néhány hete pedig az LKT magyarországi importőrévé vált. Emellett a MALWA gyérítésekhez kifejlesztett, kisméretű erdészeti gépeit is tesztelni kezdte, méghozzá kiváló eredménnyel.

Két márka hatékony szimbiózisa

Jelenleg a magyar erdőkben számos nehezen megoldható és végrehajtható munkafolyamat van, aminek egyik legfőbb oka a munkaerőhiány. Ezek közül is kiemelkedik a gyérítés, amire a mostani árakon viszonylag nehéz megbízható, teherbíró embert szerezni. A folyamat gépesítésére pedig hiába vannak már megoldások, azok elterjedése eddig itthon váratott magára. Mátyás Csaba azonban saját tapasztalatai alapján egy teljes gyérítési technológiát „fejlesztett ki” a ROTTNE H8D harvester és a MALWA 560F forwarder egymás mellé rendelésével. Ráadásul mindezt lombos állományhoz. A ROTTNE legkisebb döntő-rakásoló gépének korábbi verziója ugyan elég keskeny volt a munka elvégzéséhez, de a korábban alkalmazott EGS harvesterfej kialakítása még nem volt kompatibilis a magyar keménylombú erőkkel. 2018-ban aztán a gyártó kihozta az új H8D típust, amit már Log Max 3000T döntőfejjel szereltek. Ez fenyőben 50 centiméter, míg lombos állományban 40 centiméter átmérőig képes dönteni. A tesztek során persze a fél méteres törzsekkel is sikeresen megbirkózott, de ez mindenképpen extrém helyzet a 205 centiméter széles erdészeti gép számára, e munkafolyamat során nem is gyakran kell ilyen kihívásokkal szembesülnie. A fejlesztésnek köszönhetően a gyártó végül egy olyan harvestert alkotott, ami elég keskeny ahhoz, hogy ellavírozzon a gyérítésben, ám elég erős ahhoz, hogy bármilyen hazai fafaj esetében dolgozni lehessen vele. A ROTTNE gépeit 25-30 ezer üzemórára tervezik, ami már ránézésre is robusztus, erős külsőt kölcsönöz az eszköznek. Óránként a gépkezelő ügyességétől és tapasztalatától, illetve az állomány jellegétől függően nagyjából 5-25 köbméter fa döntésére, választékolására képes. A ROTTNE harvester mellé egy kihordó szerelvényre is szükség volt, és bár a piacon akad még néhány gyártó, ami kifejezetten gyérítési forwardereket fejleszt, a Mátyásfa szakembereit a szintén Svédországban készülő MALWA győzte meg. Az 560F forwarder 75 lóerő teljesítményű CAT motorja és a 4,5 tonnás Cranab daruja tökéletesen megfelel a munkák elvégzéséhez.

Tényleg megéri ezzel a gépkombinációval dolgozni?

A vértesi gépbemutató alkalmával természetesen számos szkeptikus véleménnyel találkoztam, amiket Mátyás Csaba rendre meg is válaszolt. A kombináció és a technológia hatékonyságára a legnagyobb bizonyíték éppen az, hogy vérbeli üzletemberként ő maga is használja a ROTTNE- MALWA párost gyérítési munkákra. Így aztán minden feltett kérdésre megvolt a válasz. „Megéri” - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve persze a részleteket, hiszen nem mindegy, mennyit és hogyan dolgoznak a gépek és a gépkezelők. Először is, nála napi 10-12 üzemórát mennek az eszközök, amihez persze a megfelelő, nagy teherbírású személyzet is szükséges. Fontos szempont, hogy a forwarder minél kevesebbet mozogjon, ezért a munkákat úgy kell megszervezni, hogy legfeljebb 2-300 méterre, a vágástér szélére közelítse ki a faanyagot. Onnan aztán daruskocsival történik a továbbszállítás, legyen szó kilométerekről vagy csak újabb néhányszáz méterről. A célra gyakorlatilag bármilyen teherautó megfelel, akár az olcsó, használt gépek is. Mátyás Csaba a gépbemutatón elmondta, hogy négy megyében dolgoznak ezekkel az eszközökkel, és működik a rendszer, de csak akkor, ha az apróságokra is odafigyelnek, ugyanis minden azokon múlik. Ha például a forwardernek 5-600 métert kell mozognia fával megrakodva, már nem elég az országos gyérítési átlagár. A ROTTNE harvester egyébként a saját tapasztalatok szerint 8-10 literes, míg a MALWA üzemóránként 3,2-3,5 literes fogyasztással dolgozik.

Kényelmes, profi, megbízható

A ROTTNE H8D harvester JD motorja 170 lóerő teljesítményre képes, daruja 7 méterre nyúlik ki, önsúlya 8500 kilogramm, és nem árt megismételni, hogy szélessége mindössze 205 centiméter. A gép fülkéje nagyon kényelmes és ergonomikus, akár a már említett 10-12 órás munkavégzésre is alkalmas. A kabin tágas, az ablakok íveltek, így a kilátás is nagyon jó. Mindezek mellett pedig maximális biztonságot nyújt a gépkezelő számára, egy esetleges borulás vagy láncszakadás sem okozhat kárt a pilótában. A ROTTNE H8D legújabb verziójának nagy előnye a már szintén említett Log Max 3000T harvesterfej, ami új távlatokat nyitott a gép lombos állományokban történő alkalmazásában. Annak teljesítménye, ereje és robusztussága ugyanis alkalmassá teszi a hazai gyérítési munkákra, amik jellemzően nem fenyőerdőkben zajlanak. A harvesterfej méretpontosan választékol. A kések szorítóereje a fülkéből beállítható. A görbe fáknál viszonylag gyakran előforduló megakadásokat automatikusan oldja meg azzal, hogy egy pillanatra a kések kiengednek, majd ismét összezárnak. A kezelőnek tehát ezzel sem kell foglalkoznia. Tapasztalat, hogy egy villás fánál az oldalág esetenként túl nagy. Ilyenkor az egyiket le kell vágni, és „egy rönkből” gyakorlatilag kettőt csinálni, amelyekkel máris folytatódhat a munka. A gépkezelőt egy fejlett szoftver segíti, ami az imént felvázolt automata „elakadásmentesítést” is vezérli. A munka során a kitermelt fához árakat is hozzá lehet rendelni, az érték szerinti döntés is programozható, amivel maximalizálható a profit. Természetesen minden funkció manuálisan beállítható, kezdő pilótánál pedig a daru mozgása is csillapítható a rendszeren keresztül. A kések beállítása menthető, azok elegyes erdőben külön fafajokhoz is hozzárendelhetők. Így munka közben egy-egy gombnyomással átállhatunk, attól függ, milyen fafaj kerül az utunkba, és a hossztolás is már az adott fához rendeltek szerint történik. Szintén újítás a 2018-as modell esetében, hogy a hűtés sokkal erősebb lett. Menetelésnél persze így is figyelni kell, de az eddigi tapasztalatok során nem volt panasz a rendszerre. Ráadásul a ventilátor iránya változtatható, így képes magát kitisztítani, ami szintén hozzájárul a hatékonyabb hűtéshez. Bár alapvetően a ROTTNE harvester irányítása nem bonyolult egy olyan gépkezelő számára, aki dolgozott már fakitermelő gépben, némi képzés azért szükséges lehet. Ehhez a kabinban van egy másodpilóta ülés, a gépvásárlást követően tehát onnan elvégezhető az oktatás, igény esetén viszont komolyabb tréningre is van lehetőség, az új kezelők számára akár szimulátor segítségével is.

Kicsi, mozgékony, de a korlátait ismerni kell

A MALWA 560F forwarder kezelése már sokkal egyszerűbb, így az átszokás sem vesz sok időt igénybe. A kabin kényelmes, bár nem meglepő módon nem annyira tágas, mint a ROTTNE harvester esetében. A Vértesben és az ország számos területén bemutatott erdészeti gép érdekessége, hogy kombi kivitelben akár harvester fej is felszerelhető rá, az egész forwarder átalakítása a profiknak 20 perc alatt elvégezhető. Kérdés persze, hogy hazai körülmények között ez mennyire életszerű, a Mátyásfánál mindenesetre ezt a megoldást nem alkalmazzák. A 75 lóerő teljesítményű gép 5500 kilogrammig terhelhető, raktérkeresztmetszete 2 négyzetméter, önsúlya 5400 kilogramm. Szélessége 2 méter alatti, egészen pontosan 195 centiméter, hosszúsága 6,3 méter, a magassága 285 centiméter. Ráadásul ehhez 40 centiméteres hasmagasság társul. Mindezeket látva nem meglepő, hogy az erdészeti gép nagy előnye az alacsony talajnyomás és a kis fordulási sugár. Mindez különösen fontos a gyérítésekben. A környezetkímélő és egyben gazdaságos munkavégzést a kedvező fogyasztás is alátámasztja. A fogyasztás a gyári adat szerint 3,4 liter/üzemóra, ami tehát gyakorlati, valós körülmények között is megállja a helyét, és ez a TIER IV Final emissziós szabványnak megfelelő CAT motort dicséri. Érdemes megjegyezni, hogy a 2020 utolsó negyedévtől már TIER V motorral szereli a MALWA az 560-ast. A 4,5 tonnaméteres Cranab daru 6,1 méter, vagy a dupla teleszkópos kivitel 8,2 méter kinyúlásra képes. A MALWA gyérítési forwarderét minden szempontból ezekre a munkafolyamatokra fejlesztették, amihez a gyakorlatban kiválóan alkalmazkodik a Vértesben is bemutatott ROTTNE H8D harvester. Elsőre kicsit talán meglepő lehet a két erdészeti gép összepárosítása, de a Mátyás Kft.-nél már a gyakorlatban is működik a gépkapcsolat, méghozzá rentábilisan, hatékonyan. Igaz, és ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, „minden az apró részletekben rejlik”. (Gribek Dániel - Erdő-Mező Online)

• Cimkék: Sefag Zrt., vadkan, földbérlet, Szalacsi Árpád, tájegységi fővadász, állatbefogás, Rajna-Pfalz, Swiss Krono