Koronavírus - Kevés a bevétel és sok a kiadás a vadásztársaságoknál

Ahogy minden ember életét, úgy a vadásztársaságokét is megnehezítette a pandémiás időszak. A tevékenységüket illetően lényegesen több szabályozás vonatkozik rájuk, mint másokra.

Szilágyi Sándor, a Püspökladányi Vadásztársaság elnöke elmondta, hogy jelen van a félelem az emberekben a vírus kapcsán, emiatt megcsappant az idősebb korú vadászaik száma is. A külföldi vendégvadászok gyakorlatilag nem jönnek, emiatt a piac beszűkült, és csak belföldre tudnak összpontosítani. Ez árcsökkentő, mivel túlkínálat lett a hazai piacon szinte minden szegmensben. A társaságok azért másabbak a többi egyesülethez képest, mert kötelezően alkalmazniuk kell hivatásos vadászokat. Nagy Csaba, a Sárrétudvari Földtulajdonosok Vadásztársaságának elnöke hangsúlyozta: ennek költsége jelentős mértékű kiadást jelent. A társaságok megpróbálnak vadgazdálkodással, vendég- és bérvadászokkal bevételt szerezni, hogy a költségeket ebből finanszírozzák. soret

A vírushelyzetben attól a bevételi forrástól estek el, amellyel az eddigi kiadásaikat fedezni tudták, így most lényegesen rosszabb pozícióban vannak, mint ezelőtt.

A terepen

Nehézségekkel teli évet hagytunk magunk mögött, és 2021 sem indult gördülékenyen, ami a vadásztársaságok mindennapjaira is jelentősen hatott. Mindezek ellenére a téli hónapok kedveznek a zsákmányejtés szerelmeseinek. A január a fácán, az őz, a dúvadak és a vaddisznó idénye, így ezeket az állatokat ejthetik el. – Egy napi vadászatunk reggel nyolctól délután két óráig tart. Az előkészületeket illetően szükség van adminisztratív ügyintézésre, amikor jeleznünk kell a rendőr- és a vadászati hatóságoknak a zsákmányszerzési szándékunkat – mondta lapunknak Szilágyi Sándor, a Püspökladányi Vadásztársaság elnöke. – Amikor érkezik hozzánk egy vadász, az adatait felvesszük, aláírással hitelesítjük, majd balesetvédelmi eligazítást kap. Mindig terület- és időjárásfüggő, hogy egy alkalommal hányan megyünk ki a terepre, de befolyásoló tényező a társaságok összetétele is. A mi egyesületünk esetében harminc és ötven közötti létszámú egy vadászat. Az elmúlt hónapokban befolyásolja a vírushelyzet is azt, hogy milyen arányban vannak jelen a vadászok – folytatta. – A téli időszak előnye, hogy a táj lényegesen szebb, az idények pedig meghatározzák, hogy mit, mikor lehet elejteni. Mindig szívesebben vadászunk hóban, akár nyúlra vagy fácánra, de rókára és vaddisznóra is – tette hozzá, majd kiemelte: a vadászat mindig többet ígér, mint amit ad. Mindenki szeretne minél több állatot lőni, de csak az adott lehetőségeket használhatják ki.

Hangsúlyos az élmény

– Fontos, hogy nevelt- vagy vadfácánvadászaton veszünk-e részt, hiszen léteznek kvóták és tervek, amelyek alapján dolgoznunk kell. Figyelembe vesszük azt, hogy egyes fajokból milyen mennyiség ejthető el. Azonban a vadászatban sosem a zsákmány mennyisége számít, hanem maga az időtöltés – mondta Nagy Csaba, a Sárrétudvari Földtulajdonosok Vadásztársaságának elnöke. – A vadgazdálkodási szempontok figyelembevétele is elengedhetetlen, hiszen nem az a cél, hogy elpusztítsunk egy adott területről egy vadat, hanem a szelektálás. Erre nagyszerű példa, hogy az őzekből se a legjobb egyedeket vesszük ki, hanem az öregebbeket és a gyengébb fizikumúakat. Az élőnyúl-befogás is bevételtermelő tevékenység. Hozzájárul ahhoz, hogy egy adott területről „levegyük” az indokolt mennyiségű nyulat, vadkármegelőzés végett – avatott be. mezei_nyul_kasuba

Az elejtett vadak hasznosítására több lehetőség is van. Az apróbb állatokat kompetenciaként (vadászrészként) hazaviszik a vadászok. Az őzeknél azonban gyakori a vadhúsfelvásárló általi értékesítés, mellyel később bekerül a kereskedelmi forgalomba. A Püspökladányi Vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy továbbra is fogadnak bérvadászokat. – Amennyiben külföldi állampolgár érkezik zsákmányejtési céllal, ha megfelel a hazai szabályozásoknak, szívesen látjuk – hangsúlyozta. (Vámosi Kira - haon.hu)