Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában

Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.

h i r d e t é s

A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.

Az új szabályozásban található alapvető változások:

Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2019. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét. eeszt_bakony_60

Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes - a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével - tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.

Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:

A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése. Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie. A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez. Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében. Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került. eeszt_horvatorszag_22

Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés. További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete. A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban. Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait. (EESZT, OEE)