Kilencszáz mázsa makkot vet el Békés megyében a DALERD Zrt.

Kilencszáz mázsa makkot vet el ezekben a hetekben a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. Békés megyében. A munkálatok elsősorban erdőfelújításokat és pótlásokat szolgálnak, hiszen a társaság az elmúlt évtizedekben már valamennyi rendelkezésére álló szabad területet felhasznált új erdők telepítésére.

Korábban a Dalerd Zrt. kezelésében is volt viszonylag kis mennyiségben szántó- és gyepterület, de azokat már évekkel ezelőtt betelepítették, azaz új erdőket hoztak létre rajtuk – nyilatkozta a beol.hu-nak Puskás Lajos okleveles erdőmérnök, a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. erdészeti tájékoztatási központjának igazgatója. A szakember elmondta, hogy jelenleg erdőfelújításokat végeznek olyan helyeken, ahol az erdőgazdálkodás részeként fákat vágtak ki, vagy ahol különböző erdőkárok miatt van szükség a helyreállításhoz. – Békés megye állami erdeinek mintegy nyolcvan százalékát tölgyesek alkotják. A Dalerd Zrt. Gyulai és Körös-vidéki Erdészetében folyik ezekben a hetekben a makkvetés – hangsúlyozta Puskás Lajos. Előbbi helyekhez egyébként értelemszerűen a fürdőváros, Sarkad, Doboz, Szabadkígyós utóbbihoz például a Póstelek, Zsadány, Mezőgyán, Geszt, Vésztő, Szeghalom és Körösladány körüli erdők tartoznak. A 90 ezer kiló makkot a társaság magánszemélyektől vásárolta meg, akik előzetesen gyűjtési engedélyt kaptak a Dalerd Zrt.-től. makkvetes_dalerd_2

– Természetesen a felvásárlás során folyamatosan vizsgáljuk a makk egészségi állapotát – ecsetelte Puskás Lajos. – Az augusztusban és szeptemberben lehullott makkot nem vesszük át, mert azok túlnyomó része férges, beteg. Az októbertől lehullók már egészségesek. Ugyanolyan ez, mint a gyümölcsfáknál, azoknál is a férges hullik le elsőként. Az erdészeti munka kissé eltér a közismert hivatásoktól. – A mi szakmánkban az emberi életnél sokkal hosszabb időtávlatokban kell gondolkodni – válaszolta az ezzel kapcsolatos kérdésre az erdőmérnök. – A makk jövő év április-május tájékán kel majd ki. A fakadó tölgycsemeték vörös színűek, szépen látszódni fog majd a soruk. A vágásérettséget viszont olyan optimális körülmények között, mint nálunk Gyula-Városerdőn, 100–110 év múlva, kevésbé ideális élőhelyen 80–90 évesen érik el. Utóbbi területeken ugyanis hamarabb romlik az állapotuk. Ahhoz, hogy 100 év múlva 30–35 méter magas tölgyek alatt sétálhassanak utódaink, most kell elvetni a makkot. A makkvetést kétféle módon hajtják végre: kézzel vagy géppel. Előbbi módszert olyan helyeken alkalmazzák, ahol egy-két éve már volt gépi erdősítés, de a pockok, a vaddisznók vagy az aszály károsította a vetést. Ilyenkor, a kis területfoltok miatt, legtöbbször nem érdemes géppel dolgozni. Marad a fáradságos kézi erő, amikor kapával fészkekbe vetik az emberek a makkot. makkvetes_dalerd_1

Gyula-Városerdőn is kézi erővel dolgoztak a napokban, de más ok miatt. Ott úgynevezett átalakító üzemmódú erdőt működtet az erdőgazdaság. A közjóléti rendeltetésű erdőben az egyik legfőbb cél, hogy vágásterület nélkül fenntartsák az erdőállapotot. A makkvetést ennek megfelelően olyan helyeken végzik, ahol a fák már kiöregedtek, kipusztultak és egyfajta lék alakult ki. Ezekre a kis tisztásokra vetik a makkokat. A többi fának (juhar, szil, kőris) jól repülő magjuk van, így ők eredményesen beszórják a lékeket. A tölgyek nehéz makkja viszont legfeljebb csak szajkóröpte-távolságra tud eljutni. A 2–5 hektáros vágásterületek legnagyobb részén már végeztek a gépi makkvetéssel az erdészetek. A megújuló erdők már csak a jó időre várnak.