Hét latin-amerikai ország 20 millió hektár erdőt telepítene az évtized végére
Hét latin-amerikai ország (Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru, valamint három közép-amerikai ország) vállalta, hogy 2020-ra mintegy 20 millió hektárnyi erdőt telepít. Ehhez magánbefektetők 365 millió dollárral járulnak hozzá. Ez volt a jó hír az utolsó hetébe lépett perui klímacsúcson. A rossz hír pedig az, hogy a kezdeti bizakodás után ismét a gazdag és a szegény országok vitája fékezi a közös fellépést.
Az ENSZ által összehívott limai csúcs feladata, hogy előkészítsen egy olyan dokumentumot, amely a 2020-ban lejáró Kyotói Jegyzőkönyv helyébe lépő nemzetközi szerződés alapja lehet. Az egyezményt egy év múlva kellene aláírni, Párizsban.
A fő feladat, megakadályozni, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2 Celsius foknál nagyobb mértékben emelkedjen. Szakértők szerint ez már katasztrofális változásokkal járna.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy már több, mint 20 éve tárgyalnak a világ országai a klímaváltozás elleni fellépésről, a folyamatot elősegítő gázok emissziója soha nem volt olyan magas, mint most.
A konferencia kezdetén még bizakodásra adott okot az Egyesült Államok és Kína novemberi alkuja, amelyben vállalták, hogy visszafogják az üvegházi gázok kibocsájtását. Kína - Amerika után a világ második legnagyobb CO2 kibocsájtója - első ízben fogadta el, hogy nemcsak a fejlett országoknak kell visszafogniuk az emissziót.
Limában kiéleződött az ellentét a fejlett és a fejlődő államok között arról, hogy kötelező legyen-e a kibocsájtás mérséklése és hogy a gazdag országok mennyi pénzt adjanak a szegényeknek, hogy azok alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz.
Tudósítók szerint a felek a régóta ismerős "lövészárok-taktikát" alkalmazva tárgyalnak és nem akarnak engedni.
Ezen a héten az egyes országok felelős miniszterei is csatlakoznak a tárgyalókhoz és ez adja meg a lehetőséget, hogy elkezdjenek alkudozni.
Előfordulhat, hogy a jövő év végi párizsi konferencia előtt vagy magán a tanácskozáson döntenek majd arról, hogy milyen jogi ereje lesz a dokumentumnak. Limában kell dönteni viszont arról, hogy milyen emisszió-csökkentési vállalásokat tesznek az egyes országok.
A három legnagyobb kibocsájtó - amelyek a globális emisszió feléért felelősek - az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió eddig három alternatívát vázolt fel. Nem valószínű, hogy sikerül megállapodni a szegényebb országok támogatásáról - mert nyilvánvalóvá vált: az alkalmazkodás 2-3-szor annyiba kerül majd, mint ahogy azt korábban becsülték.
(inforadio.hu - Szvetnik Endre)
