Fenntartható fejlődés – Tudományos konferenciát rendezett a Soproni Egyetem

Nyolc országból közel százötven előadó, tizenegy szekcióban száztíz személyes és online előadás – ismét nagyszabású tudományos esemény volt a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának nemzetközi konferenciája. A Társadalom – Gazdaság – Természet: Szinergiák a fenntartható fejlődésben című rendezvényen a gazdaság- és gazdálkodástudomány hagyományos területei mellett az újszerű megközelítések is komoly hangsúlyt kaptak, kifejezve a Soproni Egyetem határozott szándékát, hogy a fenntarthatóság tudományos, interdiszciplináris kutatásának fontos haza központja legyen.

h i r d e t é s

Idén már tizenkilencedik alkalommal rendezte meg a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara – és az egyetemet fenntartó Soproni Felsőoktatásért Alapítvány – hagyományos nemzetközi tudományos konferenciáját a magyar tudomány ünnepe alkalmából.

A fenntarthatóság szerteágazó témája

A tavalyihoz hasonlóan idén is hibrid – tehát személyes és online – lebonyolítású konferencián százötven magyar és külföldi előadó és társszerző prezentációjában száztíz előadás és poszter hangzott el. Ezek a számok önmagukban is jól mutatják, hogy milyen széles spektrumot fogott át a fenntarthatóságot fókuszba állító konferencia. A kar közgazdaságtudományi profijából adódóan az előadások elsősorban a kérdés gazdasági, pénzügyi, üzleti, marketing- és turisztikai oldalait járták körbe.

Hangsúlyos szándékunk volt a széles spektrum

– mondta el a rendezvényt megnyitó prof. dr. Széles Zsuzsanna, a kar dékánja, egyben a konferencia elnöke.

Igyekeztünk helyet adni a makro- és mikroszintű megközelítéseknek egyaránt, és némiképp elrugaszkodni a hagyományos megközelítésektől is. Így lehetőség nyílt rá, hogy az egyetem fiatal kutatói, a doktori programokban részt vevők megmutathassák magukat egy nemzetközi konferencia keretei és a gazdaságtudomány legkülönbözőbb irányzatai között.

Plenáris előadások

Ezt a sokféleséget jól jellemezték a konferencia alaphangulatát megadó plenáris előadások. Prof. dr. Clemens Jäger, a németországi FOM Közgazdaságtudományi és Menedzsment Egyetem dékánja A digitális jegybankpénzek (CBDC) helyzete és fejlődése című előadásában egy a nagyközönség számára nem annyira látható, de kulcsfontosságú folyamatot elemzett, és hangsúlyozta a kriptovaluták korában a központi, állami vagy uniós digitális valuták fontosságát.

Dr. Szép Tekla, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézetének egyetemi docense a mindennapjainkat jóval látványosabban meghatározó témát bontott ki Ellentmondások és kihívások az Európai Unió és Magyarország energiapolitikájában – lehetséges-e a fenntartható energiaátmenet? című előadásában, melynek kulcsgondolata, hogy az energiaátmenet elsősorban az energiahatékonyság javításán múlik, és voltaképp csak másodsorban a megújuló energiaforrások részarányának növelésén.

Egész más megközelítést alkalmazott a harmadik plenáris előadó, dr. habil. Papp-Váry Árpád Ferenc, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Lámfalussy Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Egy fenntartható országmárkázás-modell felé című előadásában. Ő a turizmusmarketing vizsgálatával próbálta megválaszolni egy-egy ország koncepciózus, tudatos és koordinált pozicionálásának kérdéseit.

Tizenegy szekció

A plenáris ülés után következő szekcióelőadások aztán gazdag képet adtak arról a tényről, hogy milyen szerteágazó a fenntarthatóság gazdaságtudományos problémaköre. A prezentációk bebizonyították, hogy például a körkörös gazdaság, a fenntartható fejlődés globális és lokális vetületei, az ESG, az elektromobilitás, a környezettudatos életmód nem pusztán divatos hívószavak, hanem komoly tudományos kérdéseket vetnek fel. Az ilyen, a nagyközönséget is élénken foglalkoztató problémák és jelenségek mellett hangsúlyos szerepet kaptak az olyan témák is, mint például a fenntartható számvitel, a fenntarthatóság és az osztalékpolitika kapcsolata.

A szervezők kifejezetten ügyeltek arra, hogy a Soproni Egyetem hagyományos profiljába vágó témák is előkerüljenek, így szó esett az erdei biomassza szerepéről Magyarország energiabiztonságában vagy a körforgásos gazdaság, illetve a fenntarthatóság megjelenéséről a faiparban, a bútorgyártásban és a dizájnban, emellett a körforgásos gazdaság szemléletének megjelenéséről a hazai erdőgazdálkodásban.

A Soproni Egyetem a fenntarthatóság kutatásának fontos központja

A plenáris és szekcióelőadások összefoglalóit a konferenciát kísérő, erről a linkről letölthető elektronikus absztraktfüzetben lehet elolvasni. Az elhangzott előadásokból készülő tanulmányokat pedig lektorálást követően ugyancsak elektronikus konferenciakötetben publikálja az egyetem, várhatóan 2023 februárjában. A legszínvonalasabb tanulmányok szerzői pedig a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Gazdaság és Társadalom című szaklapjában vagy a Soproni Egyetem E-conom című online szakfolyóiratában kapnak publikálási lehetőséget.

A Társadalom – Gazdaság – Természet: Szinergiák a fenntartható fejlődésben című, nagy sikerrel lezajlott, komoly érdeklődés övezte konferencia is tükrözi a Soproni Egyetemnek azt a célkitűzését, hogy az oktatási intézmény zöld egyetemként, a fenntarthatóság tudományos kutatásának fontos központjaként határozza meg magát. A rangos „Nemzetközi Zöld Talár Díj” (International Green Gown) idei elnyerése bizonyítja, hogy a Soproni Egyetem kutatásaival, képzéseivel vezető szerepet tölt be a fenntarthatóság elveinek terjesztésében.