Erdőtörvény - A természetvédők üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését

Az Alkotmánybíróság friss döntése értelmében visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken. Magyarország három jelentős zöld civil szervezete is nagyra értékeli a lépést; az erdőgazdálkodás ezzel ugyanis rátérhet arra a fejlődési pályára, mely során csökkennek a tarvágások és javul az erdők állapota.

h i r d e t é s

Bár a 2009-ben megalkotott új erdőtörvény az érdekeltek széles körű bevonásával készült és természetvédelmi szempontból is sok előremutató előírást tartalmazott, az erdőgazdálkodók erőteljes nyomására 2017-ben módosították. A módosítás a civil szervezetek tiltakozása ellenére jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését. A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezért panaszt tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH), amely az alkotmányossági aggályok részletes átgondolását követően 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, kiemelve, hogy a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. „Bár a törvénymódosítás célja az erdész ágazat nyilatkozatai alapján elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentése lett volna, ehhez képest egy sor – a védett és Natura 2000 területeken álló erdőkre vonatkozó – természetvédelmi előírást is enyhítettek, illetve megszüntettek. A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. „A hagyásfa csoportok és a holtfa megőrzése, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyása, valamint az erdészeti munkák időbeli korlátozása a biológiai sokféleség védelmének régóta elfogadott eszközei. Ezért is okozott komoly csalódást, amikor azzal szembesültünk, hogy ezek megóvását még a legértékesebb erdeinkben sem garantálja a Parlament által módosított törvény” – emelte ki Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója. erdo_erdogazdalkodas_ronk

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint a társadalom alapvető elvárása az erdőkkel szemben a faanyag biztosításán túl egyre inkább a közjóléttel kapcsolatos értékek megőrzése felé mozdul el. Egészséges, jól működő erdőket kell fenntartanunk a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, ami összhangban van az Európai Unió nemrégen közzétett Biodiverzitás Stratégiájának alapvetéseivel is. „A környezeti krízisek világát éljük, a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez” – mondta az ügyvezető. „Szervezeteink nagyra értékelik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részletekbe menő szakjogi elemzését és az Alkotmánybíróság gondos mérlegelésen alapuló döntését – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – Bízunk benne, hogy a jövőben a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szereplői is zsinórmértékként tekintenek a most kiadott alkotmánybírósági határozatra, és a jövőben nem kerülhet sor olyan kirívó természetpusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti idős erdők letermelése.” (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)