Erdészeti támogatások: támogatni fogják a digitalizációt, a fiatal erdőgazdálkodókat, és lesz pénz erdősítésre

Az aktuális és a közeljövőben várható, erdőgazdálkodókat érintő VP-s erdészeti pályázatokról az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért felelős Államtitkárság Fejlesztéspolitikai Főosztályát az Alföldi Erdőkért Egyesület levélinterjú formájában kérdezte meg. A szakmai szempontból kardinális témákra, felvetésekre Nagy Attila főosztályvezető válaszolt.

h i r d e t é s

A jelenleg folyamatban lévő erdészeti témájú VP pályázatokban várható-e változás a következő tervezési ciklusig? Ha igen, akkor csak kisebb pontosítások várhatóak, vagy esetleg a célterületekben is történhetnek változások? Változhatnak-e az egységköltségek?

Az Európai Parlament döntése alapján a Közös Agrárpolitika (KAP) vonatkozásban a 2021-es és a 2022-es évre átmeneti időszak került bevezetésre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozások alapján lesz biztosítva az agrártámogatások folytonossága, illetve az erdészeti pályázatok döntő többsége is elérhető lesz ezen időszakban. A Vidékfejlesztési Program módosítása alapján várhatóan az Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek (VP-5-8.6.2-16) felhívás kiválasztási kritériumai módosulnak, illetve tervezzük az Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése (VP5-8.3.1-17) felhívás újranyitását, valamint a felhívás keretén belül további új célterületeket is szeretnénk elérhetővé tenni, mint pl. „ erózióvédelmet és vízvisszatartást szolgáló tókák létesítése”, „erdészeti károsítók elleni biológiai, vagy vegyszeres védekezés: madárodúk kihelyezése és fenntartása, lisztharmat elleni vegyszeres védekezés, cserebogár pajor elleni védekezés”. E felhívás vonatkozásában egységköltség emelés is tervezett. Ezek természetesen jelenleg csak tervek, javasoljuk, hogy folyamatosan kövessék nyomon a Széchenyi2020 felületen a változásokat. A legtöbb erdészeti felhívás esetében már korábban növeltük az egységköltségeket (pl. erdősítés, agrár-erdő, erdőkár helyreállítás, erdőszerkezet-átalakítás, erdő-környezetvédelmi kifizetések), így további egységköltség módosítás ezen felhívások esetében nem várható. A további erdészeti pályázati kiírások esetében nem tervezünk a közeljövőben nagyobb mértékű módosítást.

A fenti pályázatok témakörei a következő tervezési időszakban várhatóan továbbra is támogatottak lesznek-e?

2021. decemberében elkészült a hazai KAP Stratégiai Terv, mely az Európai Bizottság jóváhagyását követően 2023. január 1-én indul és 2027 végéig tart. Az előzetes tervek alapján a 2014-2020-as időszakban meghirdetett erdészeti támogatások az új tervezési ciklusban is elérhetőek lesznek. erdeszeti_tamogatas_2

Várható-e a fenti témákat kiegészítő, újabb erdészeti témájú pályázat a következő ciklusban?

A Stratégiai Terv keretében elérhető erdészeti beavatkozások kidolgozása jelenleg is folyamatban van, ugyanakkor az előzetes elképzelések alapján több új beavatkozás is várható a következő ciklusban, például a digitalizáció elősegítése, az együttműködések ösztönzése és a fiatal erdőgazdálkodók támogatása tekintetében.

Van-e javaslatuk, megszívlelendő tanácsuk a leendő pályázók számára?

Mivel az erdészeti pályázatok rendkívül sokrétűek, ezért az összes felhívásra érvényes általános tanácsot nem tudunk adni. Ugyanakkor azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az ügyfelek a támogatási kérelem beadása előtt a www.palyazat.gov.hu oldalon részletesen olvassák át a felhívásokat, valamint azok mellékleteit, illetve kérdés esetén forduljanak bizalommal a Magyar Államkincstárhoz, a területileg illetékes Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához vagy az Erdőgazdálkodási Főosztályhoz, illetve az Agrárminisztériumhoz, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is segítséget nyújthat a kérdések megválaszolásában. Ezzel számos elutasítás, szankció is megelőzhető lenne.

Megalapozottak-e egyes földtulajdonosok olyan irányú aggodalmai, hogy az erdősítési pályázat esetében – vagy bármely erdészeti pályázatban – forráshiány alakulhat ki?

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül kiemelt forrást (4 265 milliárd forintot) fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig, ebből adódóan az erdészeti támogatásokra szánt források esetében sem várható, hogy a jövőben forráshiány alakuljon ki. Továbbá a Kormány kiemelt prioritásként kezeli az erdőtelepítést, fásítást, valamint az erdők minőségi állapotának a megőrzését.

A nyertes pályázók esetében a kifizetések sajnos nem ritkán késve érkeznek meg. Mi okozhatja ezeket a késéseket, illetve mekkora késésre számíthat a pályázó?

A Kifizető Ügynökség elmúlt időszakban történő szervezeti átalakítása, valamint az Államkincstárnál és a megyei kormányhivatalok vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteinél tapasztalható létszámhiány miatt a korábbi időszakokban valóban lassabban haladt a támogatási kérelmek feldolgozása, ugyanakkor tapasztalataink szerint az elmúlt két évben már felgyorsultak ezek a folyamatok. Minden erdészeti pályázat vonatkozásában általánosságban elmondhatjuk, hogy a jelenlegi kapacitások és szabályok alapján a lehető leghamarabb bíráljuk el a kérelmeket. A hatósági feladatokra viszont nincs rálátásunk. agrartamogatas

Melyek a leggyakoribb hibák, amelyekre pályázatok elkészítésekor a pályázónak célszerű külön figyelnie? Az egyes szükséges hatósági engedélyeket sikerül-e időben megszereznie a pályázóknak? Vannak-e jellemző hibák például a tulajdonviszony igazolásával, genetikai megőrzési tételek azonosításával, vagy éppen az erdőtervnek való megfeleléssel kapcsolatban?

Melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyek az erdészeti jogcímek megvalósítása során jelentkeztek, azaz a megvalósítás során mire kell tekintettel lennie a pályázónak? Vannak-e gyakran elmaradó vagy nem megfelelően végzett munkálatok? Megfelelőek-e a terepi kijelölések, határ-azonosítások? Genetikai erőforrások fejlesztése és megőrzése esetében vannak-e problémák a megőrizendő klónok, egyedek, állományok helyes azonosításban, és a tételek megőrzésében? Vannak-e az egyes pályázati témákban rendszeresen előforduló problémák a megvalósításban, vagy a pályázati feltételeknek a pályázók jellemzően meg tudnak felelni?

Sikerül-e a pályázóknak a pályázat megvalósítása során a szükséges dokumentációt összeállítania? Van-e probléma a munkatervek, kezelési tervek készítésével? Sikerül-e a hatósági engedélyeket és igazolásokat beszereznie a pályázóknak? A beszerzések, a számlák estében jelentkeztek-e problémák az ellenőrzések során?

A kérelmek feldolgozásában közreműködő Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján ezen kérdések vonatkozásában az alábbi válaszokat tudjuk adni. A felsorolt erdészeti pályázatok esetében az alábbiak a leggyakrabban előforduló elutasító, részben helyt adó okok: VP-5-8.6.2-16 Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek (Fiatalerdők állománynevelése) TK esetén: – Részterületes igénylés esetén a mérési jegyzőkönyv csatolása elmarad – Értékelés során nem éri el a minimális pontszámot – Nem rendelkezik jogerős erdőtervvel vagy jogerős erdőtelepítési kivitelezési tervvel – Nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet KK (kifizetési kérelem) esetén: – Foglalkoztatás bővítés esetén nem nyújtja be a munkaszerződés másolatát – Közfoglalkoztatottal bővítés során nem nyújtja be a hatósági szerződés másolatát és a munkaszerződés másolatát – A tevékenység elvégzésétől számított 20 napon túl adja be a kifizetési kérelmét, ez jogvesztő hatályú VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések TK (támogatási kérelem) esetén: – az erdőgazdálkodói jogosultság nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés miatt vagy a megbízási szerződés miatt – nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet – értékelés során nem éri el a minimális pontszámot – anyagmozgatás esetén az 5 éves kötelezettségvállalás miatt nem támogatható ismételten a tevékenység az erdőrészleten KK esetén: – anyagmozgatás esetén a 13. számú melléklet nem a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kerül benyújtásra, hanem az EK-hoz csatolják az ügyfelek – a kötelezően csatolandó mellékletek hiányosan kerülnek feltöltésre VP4-15.2.1.1-16 Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése, VP4-15.2.1.2-17 Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése TK esetén: – nincs csatolva kormányzati hozzájárulás KK esetén: – helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés VP4-12.2.1-16 – Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések – Az egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja szerint az igényelt erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárban nem szerepel (hibás községhatárt jelöl meg, megváltozhatott az erdőrészlet megnevezése, megosztásra került stb) VP5-8.4.1.-16 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása – Az erdőrészlet káreseménnyel érintett része részterületen következett be, azonban az egységes kérelem benyújtásakor a kérelmező egész erdőrészletre igényel és így táblaadatoknál sem kerül részterület (mérési jkv alapján) rajzolásra – Részterületes káresemény esetén mérési jegyzőkönyv nem kerül benyújtásra (nem hiánypótoltatható) -Szaporítóanyag származási igazoláson nem kerül feltüntetésre, hogy az mely erdőrészleten, milyen mennyiségben és mikor kerül felhasználásra – Megvalósítási határidő meghosszabbításáról szóló határozattal nem rendelkezik, mely alapján elfogadható lehetne a két éven túli igénylés (káresemény és kérelem benyújtása között) „a káresemény bekövetkeztét követő két naptári éven belül, a tevékenység erdőrészletenkénti maradéktalan megvalósítását követően jogosult – egységes kérelem keretén belül – a támogatási kérelem – egyúttal kifizetési igénylés benyújtására. A meghatározott határidőtől eltérően a támogatást igénylő jogosult azon erdőrészletek után a támogatási kérelem – egyúttal kifizetési igénylés benyújtására, ahol az erdészeti hatóság az Evt. 52/A. § (5) bekezdésére való hivatkozással – kizárólag jelentős mértékű abiotikus vagy biotikus károsítás bekövetkezése miatt – határozatban rögzíti, hogy az Evt. 52§ (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, az erdőgazdálkodónak nem felróható okból a felújítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni és egyúttal számára engedélyezte a felújítás megkezdésére vonatkozó határidő kitolását” – Nem az erdészeti hatóság határozatának megfelelően, az abban meghatározott minden előírás és a szakmai követelmények betartásával végezte el a tevékenységet. – Felhívás 2. számú mellékletében meghatározott minimális csemeteszámot a területen meglévő és a pótlás során bevitt csemetékkel együtt nem éri el. tamogatas_kifizetes

VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása TK: – Ha a földhasználati jogosultságot magánokirattal igazolja, akkor előfordul, hogy nincs a támogatási időszak végéig igazolva a jogviszony, ez hiánypótlást és a bírálat elhúzódását vonja maga után. – Előfordul, hogy megkezdett telepítésre nyújtanak be támogatási kérelmet, ez elutasítást von maga után. – A kiegészítő intézkedések nem szerepelnek a telepítési terven, így azok nem kapnak támogatási jogosultságot. – Jövedelempótló támogatásra való jogosultság vizsgálatához nem a megfelelő SAPS igénylés évét jelölik meg. KK: – A táblákhoz rossz erdőrészletsorszámot adnak meg, ez még mindig tipikus hiba, jóllehet a Kincstár igyekszik ezeket előzetesen kiszűrni és még a benyújtási időszakban javításra felhívni az ügyfeleket, azonban ezzel éppen a mielőbbi kifizetéseket hátráltatják. – A fél hektár körüli nagyságú erdőrészleteknél az igénylésnél a támogathatósági érték alatt adják meg a területet, vagy éppen ennél kisebb területen valósítják meg a telepítést. – Leggyakoribb a kifizetéseket hátráltató hiba, hogy az ügyfelek a kérelmek elbírálásáig sem regisztráltatják magukat erdőgazdálkodóként a kérelmezett területre, későn vagy egyáltalán nem kezdeményezve ezt. – Rendszeres ápolás hiánya miatt előfordul meg nem felelés megállapítása a helyszíni szemlék során, ha ezen megállapítások nem is mindig megalapozottak, akkor is jelentős késedelmet okoz a kérelmek újra megfelelt státuszba hozatala. VP5-8.3.1-17 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése TK esetén: – Olyan erdőrészletre igénylik a tevékenységet, amely nem támogatható (pl: kismértékben veszélyeztetett) – A jogosultsága nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés, hozzájárulás miatt vagy a megbízási szerződés miatt – A támogatási időszak alatt (tűzpászta 5. év) az adott erdőrészlet vonatkozásában elvégzik a véghasználatot, ugyanakkor az erdőfelújítás során más állomány kerül kialakításra , ami megváltoztatja az erdőrészlet tűzvédelmi besorolását (közepesen vagy nagymértékben veszélyeztetettből kismértékben veszélyeztetett módosul) – Víznyerőhely esetén, ha egy darab víznyerőhely két erdőrészletet érint, azt TK-ban két darab víznyerőhelynek igénylik, mindegyik erdőrészletbe egyet – Értékelés során nem éri el a minimális pontszámot – Nem rendelkezik védelmi tervvel vagy jogerős erdőtervvel KK esetén: – Az első kifizetési kérelemhez nem nyújtja be a kötelezően csatolandó mellékleteket – Nem a támogatói okirat szerint igényli a tevékenységeket, hanem egyben adja meg (pl: támogatói okiratban szerint 5 db különböző méretű tűzpászta, KK-ban 1db tűzpászta összesített mérettel) – Víznyerőhely esetén nem rendelkezik az első KK benyújtásakor jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel – Helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés (tűzpásztánál a leggyakoribb, hogy nem felel meg a szakmai követelményeknek) – Támogatási időszak alatt (tűzpászta 5. év) megváltozik az erdőrészlet tűzvédelmi besorolása VP5- 8.5.1.-17 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások TK: – olyan célállományra nyújtják be a kérelmet, ami a felhívás alapján nem támogatott – az erdőgazdálkodói jogosultság nem áll fenn a fenntartási időszak végéig, ami lehet a haszonbérleti szerződés miatt vagy a megbízási szerződés miatt – nem vágásérett a faállomány és tarvágás előírás sem szerepel – nem éri el a minimálisan támogatható terület méretet – értékelés során nem éri el a minimális pontszámot – nem annyira tipikus, de előfordul, hogy megkezdett telepítésre nyújtanak be kérelmet. KK: – mivel hamarabb nyújthatnak be KK-t, akár közvetlenül a TK benyújtást követően, így egy esetleges TK elutasítás miatt alapjogosultság ellenőrzés után elutasításra kerül a kifizetési kérelem, – a kötelezően csatolandó mellékleteket nem teljes körűen kerül feltöltésére: o mérési jegyzőkönyv hiánya o szaporító anyag hiánya o kerítés pontos helyét és méretét alátámasztó mérési jegyzőkönyv hiánya – erdészeti hatóság számára nem küldik meg a szaporítóanyag igazolás másolatát – nem megfelelő a csemeteszám, nem éri el a PF-ben előírt kötelező minimális csemeteszámot tamogatas

VP5-8.2.1-16 Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása TK: – értékelés során nem érik el a minimum ponthatárt egyes tevékenységek – egyes kiegészítő intézkedéseket azokban az esetekben nem támogatunk, ahol az ügyfél nem tudja igazolni, hogy extenzív állattartást folytat KK: – helyszíni ellenőrzés során történő meg nem felelés

Van-e javaslatuk, megszívlelendő tanácsuk a nyertes pályázók számára pályázatuk megvalósításával kapcsolatosan?

A A4. kérdés vonatkozásában adott tanácsokat tudjuk a nyertes pályázóknak is javasolni.

Az erdőtelepítés szakmai vonatkozásait illetően az Alföldi Erdőkért Egyesület szakemberei szeretnék felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy nagy körültekintéssel válasszanak fafajt, és ne csak a jelenlegi, de a hosszabb távon – adott esetben véghasználatkor – várható talajtani, klimatikus és piaci körülményeket is mérlegeljék döntéshozáskor.

(AEE.HU)

Cimkék: vadásztörténet, erdővédelem, illegális fakivágás, szarvasagancs, Euproctis, Ligneum Látogatóközpont, biológiai sokféleség, Jámbor László, fenyőfonálféreg