Erdészeti jog - Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban

Az Erdő-Mező egyik olvasója a napokban érdekes kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, méghozzá az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban. A tulajdonostárssal elmondása szerint évek óta megy a huzavona, az erdő állapota eközben romlik, de még nem annyira, hogy a hatóság beleszóljon. Az olvasói kérdésre dr.Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol.
Erdészeti jog - Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban
    Olvasónk kérdése:
Egy erdőnek három tulajdonosa van. Erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételnél, ha valaki úgy szerzi meg az 53% tulajdonrészt, hogy közben az egyik résztulajdonossal haszonbérleti szerződést köt, akkor a maradék 47 % tulajdonosával szemben, aki nem akar aláírni semmilyen szerződést, mit lehet tenni? Milyen földhasználati joggal kérheti a nyilvántartásba vételt? Évek óta megy a huzavona, az erdő állapota meg romlik, csak romlik, de még nem annyira, hogy a hatóság beleszóljon.
dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol: Tisztelt Olvasó! Válaszomat viszontkérdésekkel kezdeném, ha személyes konzultáción találkoztunk volna, de mivel erre most nincs lehetőségem, az egyes variációkat írom le, íme: 1) Amennyiben az erdőgazdálkodó nem tulajdonos a területen, és a tulajdoni hányad arányában számítva szótöbbséggel kötött erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést, azt megfelelően közölték (hirdetmény és a 43%-os tulajdonossal közvetlenül is), valamint azt az illetékes Földhivatal is jogerősen jóváhagyta, akkor mint haszonbérlő kérheti a nyilvántartásba vételt az erdészeti hatóságnál. Az mind Földhivatalonkként, mind erdészeti hatóságonként eltérő, hogy kérik-e a tulajdonközösség legalább szótöbbségének döntéséről szóló jegyzőkönyvet, és ellenőrzik-e annak összehívásának és a döntés meghozatalának körülményeit. Ekkor a kisebbségben maradt tulajdonos egyrészről élhet(ett) elő-haszonbérleti jogával, amennyiben földműves, illetve a Földhivatal jóváhagyó határozata ellen kérhet(ett) bírósági felülvizsgálatot, illetve a szerződést magát támadhatja meg polgári peres eljárásban a polgári bíróság előtt. Itt neki kell bizonyítani, hogy miért nem áll meg a felek közötti szerződés. Ha mindezen jogával nem élt, akkor az Erdőtörvény szerint vele szemben azonos feltételekkel érvényesen és hatályosan létrejött az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés. 2) Amennyiben az erdőgazdálkodó tulajdonos és a másik tulajdonossal közösen érik el a szótöbbséget, akkor 2014 decembere óta sem a Földhivatalok, sem az erdészeti hatóságok nem fogadják el az erdőgazdálkodási haszonbérleti jogcímet, mivel a földhasználatot szerző önmagával nem köthet haszonbérletet. Ebben az esetben tulajdonosi megállapodást köthetnek a tulajdonosok, amely azonban egyhangú döntéshez kötött. Megadottnak tekintendő a hozzájárulás, amennyiben a tulajdonostárs a közléstől számított 30 napon belül nem válaszol, vagy nem veszi át a használati ajánlat-tétellel egybefoglalt földhasználati szerződést. Azonban ha nem járul hozzá a szerződéshez, akkor az nem jön létre senkivel szemben, és ellenajánlat esetén újratárgyalnak a felek, vagy bíróságra mehet az erdőgazdálkodó, ahol már rajta van a bizonyítási teher, és neki kell igazolni, hogy a Bíróságnak miért kellene a tulajdonostárs hozzájárulását pótolni. Ha részletesebb lenne a kérdés, akkor pontosabb jogi válasz adható a felmerült problémára, de remélem így is világosabb lett a helyes irány a jogszabályi előírások útvesztőjében. merd-logo-uj-1dr.Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász erdojog@gmail.com 06-20-294-0449 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35. Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre! (Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu) erdomezolike