A jelenlegi „menetrend” a korábban megszokottal ellentétben a következő:
- földhasználat és területalapú támogatás igénylése a mezőgazdasági művelésű területre
- erdőtelepítési kiviteli terv készíttetése/jóváhagyása
- erdőtelepítési támogatási kérelem
- erdősítés
- erdőtelepítés elvégzésének bejelentése/ Adattárba felvétele/ hatósági bizonyítvány
- művelési ág váltás
- erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele
- kifizetési kérelem benyújtása (május 15-ig)
Az erdőtelepítő a támogatási összeg lehívására, kizárólag bejegyzett erdőgazdálkodóként jogosult!
Ahhoz, hogy erdőgazdálkodó lehessen valaki, az erdőre vonatkozó szabályoknak illetve a földforgalmi szabályoknak is megfelelő, használati jogcímet igazoló okirattal kell rendelkeznie.
De az erdőtelepítőnek (aki még nem erdőgazdálkodó) mindeddig „csak” a szántóra, legelőre, rétre, gyümölcsösre stb. szólt/szól a használati szerződése vagy megállapodása. Amikor az erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt készíti az erdőmérnök, akkor be kell szerezni a tulajdonosoktól bizonyos nyilatkozatokat. Hozzájárulás szükséges a művelési ág váltáshoz, az erdőtelepítés végrehajtásához, a tervezett erdő rendeltetéséhez és üzemmódjához. Ezek mind a kiviteli terv jóváhagyásához előírt nyilatkozatok. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor rendszerint a meglévő földhasználati szerződéssel/megállapodással nem foglalkoznak, azt hiszik ezekkel a nyilatkozatokkal rendben vannak.
Nagyon fontos lenne érteni hogy már ekkor kell a földhasználattal is foglalkozni, mert a kiviteli tervhez becsatolt nyilatkozatok nem módosítják a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot. Így az még a továbbiakban sem alkalmas az erdőgazdálkodó bejegyzésére, hiszen még mindig szántóra vagy legelőre, rétre stb. szól.
Az erdőre szóló, használatot megalapozó megállapodásnak/szerződésnek eltérő tartalmi követelményei vannak a mezőgazdasági területekre vonatkozókhoz képest. Ezen kívül az erdőtelepítés megvalósítását követően az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárásakor a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak való megfelelést vizsgálják. Így a korábbi (erdőtelepítés előtti) szántóra (rétre, stb) kötött megállapodást/szerződést alkalmassá kell tenni az erdő használatára.
Néhány esetben sok évvel ezelőtt kötött szerződés/megállapodás módosítására, kiegészítésére kerül sor de az is előfordulhat, hogy azt a fajta szerződést már a törvény megszüntette (pl. haszonkölcsön szerződés, feles bérlet), így teljesen új szerződés szerkesztésére van szükség. Az erdősítési szándék megszületése és az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelme között hosszabb idő telhet el, sok esetben akár egy év is. Ez azért némi kockázatot is jelent, hiszen menet közben a használatba adó akár meg is gondolhatja magát vagy esetleg tulajdonosváltás is történhet (pl öröklés, ajándékozás vagy csere miatt.) így nem biztosított az eredeti tulajdonos szándéknyilatkozatának megfelelő használat megvalósítása.
Adódhat olyan helyzet, hogy a szerződés lejárati dátuma nem éri el az erdőtelepítési támogatási időszak végét, így hosszabbítani kellene. Azonban a Földforgalmi törvény 13§ (1) bekezdése*, (4) bekezdés a) és b)** pontja valamint az Fétv 11/A§-a*** miatt előfordulhat, hogy egy haszonbérlet már nem hosszabbítható meg. Ez igaz minden 2014. május 1-e utáni visszterhes szerzésre (pl.: adás-vétel, árverési vétel, csere, részarány-kiadás) és a végrendeleti öröklésre.
PÉLDA:
Az ügyfél földhasználata 2004 óta be van jegyezve az illetékes Földhivatalnál, egy 2004-ben kötött haszonkölcsön szerződés alapján. A földrészlet kizárólagos tulajdonban áll, a felek nem közeli hozzátartozók.
A földhasználó a tulajdonos beleegyezésével 2018-ban erdőtelepítést határozott el, melyet támogatással valósított meg. Erdőtelepítési kiviteli terv elkészült, támogatási kérelem elfogadásra került. Az erdősítést elvégezte. Művelési ág erdőre átvezetésre került, az erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárba felvételre került.
Mindez 2019 áprilisára fejeződött be.
Az erdőtelepítés után a kifizetési kérelmet május 15-ig lehet benyújtani, ehhez azonban az erdőtelepítő erdőgazdálkodói bejegyzésére is szükség lett volna. Az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez azonban a 2004-ben megkötött haszonkölcsön szerződés már nem volt alkalmas. A felek között új földhasználati szerződés, haszonbérleti szerződés megkötése volt szükséges. Mivel a haszonbérlő és a tulajdonos nem közeli hozzátartozók, a szerződést hirdetményezni kellett (15 nap). Utána hatósági jóváhagyásra került (max. 80 nap) illetve ez után lehetett az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani (max.90 nap). Így az erdőtelepítő a kifizetési kérelmét 2019-ben már nem is tudta benyújtani, csak a jövő évben hívhatja le a támogatás első részletét. Ettől sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetett volna, ha a tulajdonos menet közben meggondolja magát, és az új haszonbérleti szerződést esetleg nem írja alá. Erre az esetre persze megvannak a polgári jogi szabályok, de ezek érvényesítése viszont sok esetben hosszú-hosszú évekig tartó bírósági eljárás során lehetséges.
Azon túl, hogy a példában írt haszonkölcsön szerződés nem tartalmazta volna az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez szükséges kötelező tartalmi elemeket, illetve nem is erdőgazdálkodásra szólt, igazság szerint 2014. 12. 31-e óta nem is jogszerű az erdőtelepítő földhasználata. Ugyanis a Földforgalmi törvény 70. § „(2) ….. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik.”
Az időzítésen kívül figyelni kell tehát az erdőtelepítés eldöntésekor már arra is, hogy a földhasználat a szántón vagy egyéb művelési ágon milyen jogcímen alapul, meddig szól és egyáltalán fennáll-e még.
Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e hozzányúlni a szerződéshez már akkor, amikor még az erdőtelepítés nem valósult meg. Ha nem szükséges új szerződés és nem kell hirdetményezni, akkor lehet és érdemes( pl.: szívességi földhasználat, haszonbérlet közeli hozzátartozóval, vagy saját mg termelő szervezettel, esetleg többlethasználati megállapodással) Ha azonban még pl. szántó és új szerződés kell, érdemes megvárni amíg erdő művelési ágba kerül a földrészlet, mert az erdőre eltérő elő-haszonbérleti szabályokat állapítottak meg, és így biztosabban lehet „újra” haszonbérelni a földet.
A másik fontos szempont a tartalom.
Akár kiegészítjük/ módosítjuk a már meglévő szerződést/megállapodást, akár újat kötünk, mindenképpen figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás sajátosságait, valamint a terület támogatással érintettségét. A határidő hosszabbítása legalább a támogatási időszak végéig ésszerű, mert előállhat olyan helyzet (pl. tulajdonváltás használatba adási tilalommal), hogy később már nem lehet.
Jó tudni, hogy a haszonbérlet határidejének meghosszabbítása hatósági jóváhagyás köteles.
A szerződés támogatási időszakon belüli megszűnése vagy megszüntetése esetére érdemes szabályozni az erdőtelepítő kártalanítását, ideértve ha a megszüntetés miatt visszafizetésre kötelezik. Azt is jó tudni, hogy bár az erdő használata most már osztható, a támogatás nem. Például a támogatással érintett erdő tekintetében valamelyik tulajdonos felbontja a használati jogcímet, a többiek nem, az erdő használata használati megosztással rendezhető, azonban osztott kötelezettség átvállalás nincs, tehát a még „bent lévő” támogatási összeg elveszett.
Sokszor kizárólag az lebeg az erdőtelepítő szeme előtt, hogy nem jól hasznosítható mezőgazdasági területén végre támogatással valami jövedelmezőbbet végezhet. De mint mindennek az életben, mindennek megvan a szabálya, szabályozása, előírása, kötelezettségeket vállalunk, és kell teljesítenünk.
Fontos tehát, hogy amikor az erdőtelepítést más tulajdonában lévő területen elhatározzuk, tisztában legyünk a földhasználati háttérrel.Rendelkezzünk a megfelelő információval, és a végső céltól (támogatási összeg megérkezése) visszafelé haladva tudjuk, hogy személy szerint nekünk milyen feltételeknek kell megfelelni, és azt mikorra kell teljesíteni. Gondoljuk át, hogy mikor és milyen módon a legcélszerűbb a földhasználati dokumentumot erdőgazdálkodó bejegyzésére alkalmassá tenni.
Ha tetszett a cikk, kérem, ne felejtse el megosztani! Köszönet!
Hivatkozott jogszabályhelyek:
* Földforgalmi törvény 13§ (1) „A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, ……”
** Földforgalmi törvény 13§ (4): „Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
- a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
- b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.”
