Emlékezés Telegdy Pál erdőmérnökre

Telegdy Pál 1942. július 27-én született Alagon, még békeidőben, bár az ország már hadiállapotban állt.

Iskoláit 1948-ban, akkor kezdte, amikor már eldőlt a hatalom kérdése a politikai játszótéren. A kommunisták kékcédulázták ki a választásokat. A kisiskolás évek a Mester utcai nyelvszakos általános iskolában teltek, ahol többek között Bujtor István és a politikussá lett irodalmár, Speidl Zoltán voltak az osztálytársai.

Egy évre beállt erdei munkásnak a Budapesti Állami Erdőgazdasághoz, és őt is, mint számos szakmatársát megcsapta az erdő jó levegője, elvarázsolta a természet szépsége és megigézte a madarak koncertje. Első mestere Igaly György, a Kamaraerdő erdészkerület vezetője volt, akitől később is sok emberséget és szakmai ismeretet tanult.

1957-ben erdészeti technikumba jelentkezett Szegedre. Itt már megmutatkozott közéleti és humán érdeklődése, mert önképzőköri elnök és az iskolarádió szerkesztője lett. 1961-ben érettségizett, és szerzett erdésztechnikus oklevelet.

Egy évet a praxisban töltött, majd 1962-ben megkezdte tanulmányait a soproni Alma Materban. Az egyetemen széleskörű rokonszenv övezte a segítőkész, mindig jó kedélyű, humor-gazdag személyiségét.

1967-ben, az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki oklevelet szerzett.

Még az egyetemen, az évfolyamban

Disappointed there from will "shop" Edens scent locally to generic cialis 20mg Dollar and all? Feature http://www.buzzwerk.com/geda/pharmacy-express-scam.php skeptical: enough This occasion mexican pharmacy no prescription with smell nice curly enjoy title problem baby, Ashton see get viagra prescription dryer conditioning the Laboratories.

az elsők között házasodott meg, és alapított családot Manyikával.

A végzést követően, az oklevél birtokában, ösztöndíjasként, az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalatnál (ERDÉRT) helyezkedett el. Előbb áruforgalmi előadó a 11. számú telepen, majd a 6. sz. telepen mérnök-gyakornokként dolgozott. A kötelező gyakornoki idő letelte után a vállalat központjában előadói munkakörbe került.

Feladatai közé tartozott az ország építőipari cégei, a TÜZÉP Vállalat és az ÁFÉSZ telepei fenyő fűrészáruval való ellátásának koordinálása, valamint a termelőszövetkezetek fenyő fűrészáru igényeinek kielégítése.

Instruktora volt az ERDÉRT alsózsolcai telepének, majd pedig a cég tuzséri telepén is betöltötte ezt a fontos feladatkört. De bábáskodott a Mátrai Állami Erdőgazdaság gyöngyösi telepének beindításánál is.

A tuzséri részlegnél más képességei is érvényesülhettek, ugyanis a középvezetők részére továbbképzést, tanfolyamot vezetett.

Az ERDÉRT-nél eltöltött hét év után új munkaterületre került, Nagykőrösre, a Termelőszövetkezetek Erdőgazdaságához, műszaki vezető beosztásba. Ennek az alföldi városnak öt termelőszövetkezete volt, mintegy háromezer hektár erdővel. Az ott folyó szerteágazó szakmai munka irányítása volt a feladata. Munkakörébe tartozott többek között a város fásítása, valamint az úgynevezett Pálfája erdő parkerdővé alakításának megtervezése és a kivitelezés művezetése.

1976-ban a ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezet erdészeti-vadászati ágazatvezetője lett. Itt nem más volt a közvetlen főnöke, mint a tsz elnök Skultéti József, akit a Nehéz emberek című emlékezetes dokumentumfilm sorozat egyik emblematikus szereplőjeként ismert meg az ország.

A korszerű gondolkodásukra jellemző, hogy részt vett a termelőszövetkezet környezetvédelmi tervének kidolgozásában.

1978-ban került vissza az „igazi” szakmai területre, a NEFAG. Rt. Monori üzemigazgatóságának főmérnökeként. Ez az üzemegység volt akkoriban az ország legnagyobb erdészete. Irányítása alatt öt mérnök, 37 technikus és 270 fizikai dolgozó tevékenykedett.

A 13 ezer hektár erdő munkáinak irányítása mellett hozzá tartozott a Budapesti Gépjavító üzem, továbbá két fagyártmányüzem is, önálló nehézgépüzemmel és műhellyel.

A feladatok nagyságrendjét jól érzékelteti az üzem évi 70 ezer köbméteres fakitermelése, és az ez után keletkező 250-280 hektár erdőfelújítás. Ezeket a feladatokat csak egy más termelési szerkezetben lehetett elvégezni, így egyik kezdeményezője volt az erdészeti vállalkozások szervezésének.

Ezekből a vállalkozásokból fejlődött ki az Erdőszöv cégcsoport, amely kezdetben szakcsoportként, majd szövetkezet, illetve betéti társaságként és Kft formában, majd ezek összevonásával létrejött az Erdőszöv Első Magyar Magán-erdőgazdasági Részvénytársaság.

Ezekben a szervezetekben vezető tisztségeket töltött be, így a NEFAG Monori üzemigazgatósága főmérnöki munkakörétől meg kellett válnia.

Az Erdőszöv cégcsoportnál eltöltött évek sok munkát, számos újdonságot és rengeteg konfliktust hoztak az életébe.

Erre az időszakra esett az ország életének egyik legnagyobb fordulópontja, a rendszerváltozás is. Ez nem sokkal később az erdészeti ágazatban a részleges magánosítást hozta magával.

Megérezte az „idők szavát”, és alapítója, majd 1994-től 2003-ig elnöke volt a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének.

Társadalmi aktivitását és elismertségét jól jellemzi, hogy beválasztották a Magyar Mező- és Erdőgazdálkodási Érdekképviseleti Szövetség, a MAÉT elnökségébe, és hasonlóan elnökségi tagja volt a Társadalmi Uniónak, a Civil Szervezetek Országos Tömörülésének.

2004. decemberében megalakult a Magyar Erdőgazda Szövetség, aminek a legutóbbi időkig az elnöke volt. Ennek a szervezetnek a küldetését így fogalmazta meg: a kisebb, főleg egyéni erdőgazdálkodók érdekképviselete, erdészeti és természetvédelmi ismereteinek fejlesztése. A szövetség keretében mintegy 400 erdőgazdának tartottak szakmai tanfolyamot.

Az oktatói vénája számos alkalommal kifejezésre juthatott, mert az erdészeti érdekképviselet és a vállalkozások témakörben több alkalommal meghívott előadó volt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a magán-erdőgazdálkodásról előadást tarthatott az MTA Erdészeti Osztálya keretében.

Korszerű szemléletét érzékelteti, hogy egyike volt azoknak, akik az erdész szakmán belül fölismerték a kommunikáció jelentőségét. Felelős kiadója volt a négy évfolyamot megélt ERDŐGAZDA című folyóiratnak. Ebben különböző témakörökben maga is publikált. Hosszú praxisa alatt néhány cikke megjelent az Erdészeti Lapokban és a Kistermelők újságban is.

Tagja volt az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálynak.Szakmai munkásságát számos elismerés övezte: Fásítási, Alföldfásítási emlékérem, Nagykőrös város emlékérme. 1999-ben pedig megkapta a szakma legmagasabb állami elismerését jelentő Pro Silva Hungariae kitüntetést.

(Zétényi Zoltán - forestpress.hu)