Egy horvátországi gazdaság „hotelt” kínál a méheknek
Domagoj Balja olyan vállalkozást indított, amely egyfajta „méhhotelként” működik azok számára, akiknek nincs elég idejük a méhészetre, de szeretnének "méhtulajdonosok" lenni. Az ötlet reagál a méz iránti növekvő keresletre, ráadásul egy olyan időszakban, amikor eleve problémákat okoz a méhpopuláció globális csökkenése.
A mezőgazdasági vásárokon a gazda azt tapasztalta, hogy gyakran megkérdezik tőle a vásárlók: valóban házi készítésű-e a méze. "Ilyenkor tapasztalt méhészként kissé feldúltnak, sőt megbántottnak érezzük magunkat. De aztán a feleségemmel eszünkbe jutott, hogy segítsünk az embereknek, hogy megtanulhassák, miként működik a saját méhkasuk" - mondta Balja, akinek családja évtizedek óta méheket tart.
A Horvátország északkeleti részén, Garesnica városából származó család hároméves szerződést kínál 2500 kuna (hozzávetőleg 120 ezer forint) értékben azoknak, akik saját házi mézet szeretnének kapni."Vásárolhatnak tőlünk méhkast, amelyet mi gondozunk, és ez alatt a három év alatt a méztermelés fele az övék" – tette hozzá Balja. "Együtt gyűjtjük a mézet a kaptárból. Jó időszakokban egy méhkas körülbelül 30 kilogramm mézet képes előállítani évente" – fűzte hozzá Balja.
Jelenleg huszonöt vásárlónak vannak méhei a gazdaságban. Míg a legtöbben horvát városokból érkeznek, néhányan távolabbról is vannak, köztük egy pilóta Dubajból és egy edző Jeddah-ból. "A munkánk ebből a szempontból valójában nem a nyereség felhalmozásáról szól, hanem arról, hogy megtanítsuk az embereket a méhészetre" – emelte ki Balja, akinek célja, hogy végül 40 ilyen ügyfele legyen.
A tulajdonosok három év után vihetik máshova a kaptárjukat, bár hozzá kell tenni, hogy nem könnyű más helyet találni. Nena Salopek tavaly vásárolt méheket, és négy kilogramm mézet gyűjthetett be magának. Tökéletes íze van, mondta, bár aggódik az éghajlatváltozásnak a méhek termelékenységére gyakorolt hatása miatt.
A növények beporzásával kapcsolatban létfontosságú, hogy a méheket veszélyezteti az emberi tevékenység, beleértve a peszticidek és műtrágyák használatát, valamint a változó éghajlat is – emelte ki a Reuters hírügynökség.
Balja szerint ez az év volt a legrosszabb a méztermelésben évtizedek óta, a tavaszi hó és fagy után. "Tavasszal meg kellett etetnünk a méheket, hogy ne éhezzenek, ami soha nem fordult elő velünk" - mondta.
(Gadóc György - Agrofórum)
