Az erdészeti beruházások kiemelkedően magas arányban részesedhetnek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint nehéz és küzdelmes egyeztetéseken vagyunk túl, de a legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit Brüsszellel szemben.
A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját.
Az államtitkár az egyeztetések fontos magyar sikerei közül kiemelte még, hogy az Európai Bizottság, szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására. Brüsszel elfogadta az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is a kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek.
Továbbá sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.
A VP összforrása – a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt – mintegy 1300 milliárd Ft. A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával.
A meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd Ft fog jutni. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd Ft fog a rendelkezésére állni.
A beruházási források egy jelentős része energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növelhető, hanem csökkenthető az üvegházhatású-gáz kibocsátásuk és a – többnyire importált – fosszilis energiafüggőségük is.
Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új – főleg vidéki – munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020-ig.
Az egyre forróbb nyarak és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadék eloszlása miatt hazánkban jelentősen megnőtt az aszályveszély, ezért alapvető igény a gazdák részéről az öntözött területek bővítése. A program hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és ezzel a termelés biztonságának növeléséhez is. A kertészeti ágazatban pedig hatékony jég- és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik.
A kormány továbbra is jelentős forrásokkal – mintegy 79,5 Mrd Ft-tal – támogatja a fiatal gazdák indulását és megerősödését, és ezzel a generációváltást a mezőgazdaságban.
2016. január 1-jével újraindul a – jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló – agrárkörnyezet-gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program.
A vidéki önkormányzatok számos fejlesztési, beruházási forrásból választhatnak, így többek között lehetőségük lesz a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, valamint épületek energetikai korszerűsítésére.
A következő időszakban a LEADER programra a teljes forrás 5 százaléka jut, ezzel biztosítható a LEADER program országos lefedettsége.
(Miniszterelnökség)
