A lucfenyő nyit új lehetőségeket az állati takarmányozásban
A takarmánygyártásban jelenleg alkalmazott ragasztóanyagok rendkívül hatékony megoldást kínálnak a tápanyagok tömörítésére, formulázására, azonban ezek az adalékok kifejezetten költségesek. A gyártók költséghatékony források iránti érdeklődése így kiapadhatatlannak tűnik – olvasható a allaboutfeed.net takarmányozástudományi portálon.
A takarmánykészítmények gyors fejlesztése, az előállítási költségek csökkentésére és az előnyök növelésére irányuló törekvések arra kényszerítik a takarmánygyártókat, hogy alternatív megoldások után nézzenek. A
lignoszulfonátokon alapuló kötőanyagok képviselik a piac leggyorsabban növekvő szegmensét. A ragasztóanyagok általános felhasználása tekintetében jelenleg a baromfitakarmány-előállítók járnak az élen, és az ágazat növekedése várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térségben lesz a legintenzívebb.
A takarmánypelletálás célja egyébként a takarmány részecskéinek nagyobb, szilárd részecskékké történő tömörítése nyomás, nedvesség és hő segítségével. A pelletnek jó tartóssági és szilárdsági paraméterekkel kell rendelkeznie annak érdekében, hogy ellenálljon a gyári kezelés és a gazdaságokba történő szállítás viszontagságainak. A ragasztóanyagként funkcionáló takarmány-adalékanyagok kereskedelmi forgalomba hozatala kihívást jelent, mivel etikai, környezetvédelmi és gazdasági kritériumoknak kell megfelelniük.
A
Takarmánytechnológiai Központ és a
Norvég Élettudományi Egyetem azt vizsgálták, hogy az úgynevezett
galaktoglükomannán (GGM) és származékai – amelyek a
lucfenyőből (
Picea abies) származnak –, hogyan befolyásolhatják a búza alapú, 1 mm átmérő alatti takarmányrészecskék közötti jobb kötőképességet. A kísérlethez felhasznált anyag búzaliszt, búzakeményítő és búzafehérje-koncentrátum volt.
A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy az erdei biomasszából gőzkezeléses technológia útján kinyert, különböző tisztaságú galaktoglükomannánon alapuló, ragasztó hatású anyagok felhasználhatók a takarmányrészecskék megkötésére anélkül, hogy csökkentenék a búzaliszt, búzakeményítő és búzafehérje-koncentrátum alapú pellet keménységét, így az új molekulák várhatóan bevonhatóvá válnak az állati takarmányok fejlesztési folyamataiba.
(Erdő-Mező Online)