A klímaváltozás fokozta az erdőtüzek és az aszály kockázatát

Friss tanulmányok szerint a klímaváltozás jelentősen fokozta a szélsőséges időjárási események kockázatát szerte a világon az elmúlt két évben - írta a The Guardian brit napilap online kiadása.

h i r d e t é s

A szélsőséges időjárási események elemzéséből kiderült, hogy a globális felmelegedés sok esetben a fosszilis energiahordozók kora előtt elképzelhetetlen mértékig fokozta a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt extremitások súlyosságát.

Ezeknek az eseményeknek a szélsőséges természete nagyon riasztó

– mutatott rá Stephanie Herring, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) munkatársa.

Ki kell derítenünk, mindez azt jelzi-e, hogy az éghajlat a vártnál gyorsabb mértékben melegszik

– tette hozzá.

A kaliforniai és a nevadai aszályok kockázata hatszorosára nőtt a globális felmelegedés és a 2020 októberétől 2021 szeptemberéig tartó erős La Nina légköri jelenség miatt, míg az Egyesült Királyság egyes részeit 2021 májusában elárasztó heves esőzések valószínűsége másfélszeresére emelkedett - számolt be a NOAA egy hétfői konferencián.

A 2021 februárjában Kínán végigsöprő forróságot négyszer-hússzor valószínűbbé tette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés, míg napjainkban ötven százalékkal nagyobb egy olyan pusztító szárazság kockázata, mint a 2021-es iráni aszály. A 2021-es dél-afrikai erdőtűz is részben az éghajlatváltozás számlájára írható, és bekövetkezésének esélye 90 százalékkal nőtt attól, hogy hatalmas mennyiségben kerültek a légkörbe az üvegházhatást fokozó gázok.

Az egyre hatékonyabb éghajlati modellek és a történelmi megfigyelések segítségével a tudósok ma már pontosabban és gyorsabban tudják felmérni a globális felmelegedés egyes katasztrófákra gyakorolt hatását.

A tavalyi, Nigériában, Nigerben és Csádban pusztító árvizeket okozó esőzések valószínűségét az éghajlati válság például mintegy nyolcvanszorosára növelte - derült ki egy friss tanulmányból.

Herring figyelmeztetett, hogy a jelenleg tapasztalható hőmérsékleti értékek sokszor jóval meghaladnak minden modern történelmi normát, és az emberiséget egy új, veszélyes állapotba taszítják.

A 2021 októberében Dél-Koreában tapasztalt hőhullám például annyira drasztikus volt, hogy normál esetben olyan eseménynek számítana, amely 6250 évente egyszer fordul csak elő. Azonban az éghajlati modellek előrejelzése alapján 2060-ra ez lesz az új normális Dél-Koreában, ha nem csökkentjük radikálisan a bolygó éghajlatát felmelegítő gázok kibocsátását.